A visszaesés elsődleges oka a pénzügyi keretek szűkössége. Ezt bizonyítja, hogy az egy munkavállalóra jutó béren kívüli juttatások összege átlagosan hét százalékkal csökkent, 177 714-ről 166 000 forintra, derül ki az OTP Pénztárszolgáltató megrendelésére készült kutatásból, amely a legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégek cafeteria juttatásait vizsgálta.
A reprezentatív minta eredményeiből kiderült: a béren kívüli juttatások piaca jelentősen visszaesett. Míg 2011-ben a cégek 87,3 százaléka biztosított valamilyen kedvezményes adózású cafeteria elemet, addig 2012-ben ez az arány 75,1 százalékra esett vissza. Az eredmények szerint a visszaesésnek elsődlegesen pénzügyi okai voltak, ugyanis azon válaszadók közül, akik nem nyújtanak semmilyen béren kívüli juttatást, 59 százalék mondta azt, hogy a döntésük hátterében anyagi okok állnak. Az erőforrások hiányát igazolja, hogy 2011-ben mindössze a cégek 11 százaléka szabott 60 ezer forintos, vagy annál alacsonyabb éves cafeteria-határt. 2012-ben ez az arány már több mint 22 százalék. Vagyis az idei évben kevesebb cég, kisebb összeget szán béren kívüli juttatásokra.
A kisebb vállalatok körében végzett K&H felmérés eredményei is alátámasztják, hogy idén minden cafeteria elem esetében jelentős visszaesés tapasztalható a néhány évvel ezelőtti alkalmazáshoz képest.
– Ugyan a tavaly év végi adatokhoz képest nem csökkent tovább azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek béren kívüli juttatást kívánnak nyújtanak dolgozóiknak, ezzel együtt is idén már csupán a vállalkozások alig több, mint fele (53%) kívánja alkalmazni a cafeteria juttatásokat, szemben a korábbi 70-80%-os aránnyal – hangsúlyozza Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
Rangsor: vezet az étkeztetés
Jelenleg a kkv-k 37 százalékának áll szándékában dolgozóit étkezési juttatással támogatni. Ezzel pedig a leggyakoribb cafeteria elemnek minősül, annak ellenére is, hogy ez az arány mintegy fele a pár évvel ezelőtt jellemző értéknek. A K&H bizalmi index kutatása szerint a második leggyakoribb cafeteria juttatás a közlekedési hozzájárulás: idén a kkv-k 22 százalékának áll szándékában hozzájárulni dolgozóik utazási költségeihez, áll a K&H közleményében.
A Széchenyi Pihenő Kártya iránti érdeklődésen sokat lendített, hogy felhasználási köre étkezési szolgáltatás igénybevételével is kibővült. Az egyre nagyobb elfogadói hálózattal rendelkező SZÉP Kártya alkalmazási hajlandósága 16 százalék, azaz ma már nagyságrendileg annyi vállalkozás számol vele, mint egy-két évvel ezelőtt az üdülési csekkel, olvasható a közleményben. (A tapasztalatok szerint az ügyfelek leginkább vendéglátóhelyeken használják a SZÉP kártyát.)
Egyértelműen van különbség a kisebb és a nagyobb cégek által preferált juttatási körök között, de az étkeztetés minden cégnél vezet. Az OTP számára készült nagyvállalalti kutatásban is ez bizonyult a legnépszerűbbnek, konkrétan az Erzsébet utalvány, és a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) lett a második a rangsorban. Ahol elérhető, ott a munkavállalók 92 százaléka kérte az új étkezési utalványt, míg a SZÉP kártya legalább egy alszámláját a dolgozók 67 százaléka részesítette előnyben. Harmadik helyen az önkéntes egészségpénztári juttatás található, amelyet a megkérdezett vállalatok alkalmazottainak 66 százaléka választott.
Az elmúlt egy évben jelentős változtatáson átesett étkezési hozzájárulás tehát továbbra is őrzi népszerűségét a vállalatok körében. Érdekesség, hogy a befektetési típusú cafeteria juttatások - életbiztosítás, nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések – alkalmazása stabilizálódott. Igaz ezek a juttatási formák a vállalkozások csupán néhány százalékát, azon belül is főként a középvállalkozásokat érintik.
A terheket egyre többen a dolgozókra hárítják
Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. a Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézetet bízta meg a kutatás lebonyolításával. A márciusi adatgyűjtés eredményei szerint a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok közel 83 százaléka egységesen forintban határozza meg a cafeteria összegét és zsugorodott azon cégek aránya, amelyek munkakörönként a bér százalékában adják meg a juttatás összegét. Ugyanakkor idén közel hét százalékkal csökkent a vállalatok száma, amelyek a juttatások EHO és adóterhét teljes egészében átvállalják, míg 21,5 százalékra bővült (tavaly 18,5 százalék volt) azok köre, amely cégek azt teljesen a dolgozókra terhelik.
A kutatás szerint az idén bevezetett 500 ezer forintos cafeteria-plafon nem sok cégnél jelent korlátot, mivel a válaszadók mindössze 7,6 százaléka mondta azt, hogy évi 360 ezer forintnál nagyobb összeget szán dolgozónként juttatásra. Legtöbben legfeljebb 60 ezer forintban maximálták a cafeteria keretet.
Közel duplájára nőtt azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek nem adnak juttatást, 59 százalékuk idén a pénzhiánnyal magyarázza a döntést. A választható juttatások körét a válaszadók közel 43 százaléka a munkáltatói költségek alapján alakította ki és csupán 36,4 százalékuk döntött a dolgozói preferenciák szerint.
