2011-ben két olyan negyedév is volt, amikor csökkent a betéti kártyák száma, jóllehet éves szinten 2 százalékkal bővült a kibocsátott plasztikok mennyisége. A hitelkártya üzletágon azonban még mindig érződik a válság hatása: ebben a szegmensben tavaly is 12 százalékos volt a visszaesés. 2011 végén megközelítőleg 7,64 millió betéti bankkártya volt forgalomban az MNB adatai alapján, és jelentős előrelépés történt a chipmigrációban is: ma már a betéti kártyák több mint 70 százaléka a biztonságosabb chipkártya kategóriába tartozik.
Az új adószabályok, ennek keretében a tranzakciós adó bevezetése, fékezheti, míg a készpénzforgalom visszaszorításának kormányzati terve élénkítheti a hazai bankkártya-piacot. Azt, hogy a két hatás eredményeképpen milyen piaci fejleményekre lehet számítani, még korai lenne megítélni, a szektorszintű adatok szerint mindenesetre a fizetési kártyapiac az utóbbi években vesztett lendületéből, állítják a TakarékBank szakértői. (Dávid Ferenc szerint az új adók bevezetésével a kormány háttérbe szorítja a gazdaság dinamizálását a hiánycél elérésének érdekében )
Összességében az új kártyák kibocsátása nem tudta ellensúlyozni a hitelkártyák számában a válság óta bekövetkezett 600 ezer darabos csökkenést. A kártyakibocsátás – debit és credit együtt – növekedési üteme 2011 második felében fél százalékos volt, az előző félévhez viszonyítva, holott a válság előtt egy-egy félévben még több százalékos bővülést könyveltek el a piaci szereplők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2011. júliusban kiadott „Semmi sincs ingyen: A főbb magyar fizetési módok társadalmi költségének felmérése” című tanulmánya szerint a hazai bankkártya piac nem eléggé fejlett, ami az elfogadóhelyek alacsonyabb számának, a kereskedelmi vállalkozások POS terminálokkal való ellátatlanságának – Magyarországon csupán az üzletek 25 százalékában van szemben az európai 60-70 százalékos átlaggal – köszönhető. Magyarországon éves szinten csupán 1250 milliárd forint forgalom bonyolódik POS terminálon keresztül. A jegybank tanulmányában megállapította azt is, hogy ez a gazdaság szempontjából nem kedvező, míg ha a kereskedelemben nőne a bankkártyás fizetés aránya, évente mintegy 11 milliárd forint lehetne a társadalmi szintű megtakarítás. Sőt! Ha Magyarország elérné a fizetések lebonyolítása terén a fejlett európai országok hatékonyságának szintjét, az évi 100 milliárd forint körüli költségmegtakarítást eredményezne, mutatott rá Simor András, az MNB elnöke egy konferencián.
A pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésétől viszont ennél többet vár a kormány: 2013-ban 130-228 milliárdos pluszt remél. Bár még nem ismertek az új adó részletei, amennyiben a kártyás fizetésekre is vonatkozik majd, bizonyára nem használ a készpénzkímélő eszköz terjedésének. Különösen, hogy elvileg ugyanarra az összegre többször is meg kell fizetni az adót: fizet a munkáltató, amikor a fizetést utalja és fizet a munkavállaló, amikor a fizetést költi például kártyával.
Az egy főre eső kártyaszámot tekintve egyébként nincsenek lényeges különbségek az ország különböző régiói között, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank egyik korábbi felmérése is megállapítja, viszont a kártyás vásárlások átlagos havi száma felét sem éri el a kisebb településeken élőknél, mint a városokban lakóknál. A lemaradás ledolgozásában jelentős szerep hárul a takarékszövetkezetek 1500 fiókos vidéki bankhálózatára.
„A takarékok visszajelzése szerint a 2010-es mélypont után ismét nőtt az igény a különböző fizetési kártyák iránt, s a kártyaüzletág fejlesztésére új ötletek is érkeznek hitelintézeti partnereinktől” – mondta Egerszegi Ádám, a TakarékBank Takarékszövetkezeti Ügyfelek Üzletág igazgatója.
Kártyakülönlegességek
A TakarékBank kiveszi részét az új technológiájú, érintésmentes fizetést támogató PayPass fizetési eszközök terjesztésében is. Termékskálája az év eleje óta a PayPass™ kártyák és karórák mellett kibővült a MasterCard® PayPass™ TaPasszként ismert mini bankkártyával. Amúgy Magyarországon az OTP Bank kínált először PayPass Matricát. Az okos fizetőeszköz kis méreténél fogva bármilyen gyakran használt, személyes tárgyra ráragasztható, mint például mobiltelefonra, vagy kulcstartóra, így mindig kéznél lehet.
Az innovatív fizetőeszközöket amúgy világszerte 425 ezer kereskedelmi egységben elfogadják és 37 országban bocsátottak ki érintés nélküli kártyát a MasterCard 2011 végi adatai szerint. A közép-kelet európai régióban Magyarország mellett Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában is lehet érintés nélküli eszközökkel fizetni.
Nálunk gyorséttermek, kávézók, drogériák, mozik mellett már több szupermarket lánc is üzemeltet elfogadóhelyeket, és egyre több fesztiválon is lehet érintés nélküli kártyával vagy karórával fizetni. Elvileg a vasúti és a tömegközlekedés díjfizetési rendszerének egy-két éven belül várható átalakításával további lökést kaphat az új fizetési technológia, írja a TakarékPont egy korábbi sajtóközleménye.
A fizikai kontaktust nem igénylő, a fizetést az elfogadó terminálhoz közelítéssel aktiváló eszközöknél 5 ezer forint a PIN kód nélkül lebonyolítható egyszeri vásárlási limit, és napi limitek is beállíthatók.
