Nem várható jelentős javulás a vállalalti hitelezésben, derül ki a KPMG friss felméréséből. Miközben a kkv-k mutatói sem javulnak, a bankok szigorítanak a hitelezés feltételein. Összességében egyre kevesebb cég jut kölcsönhöz.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Sem a külső hatások, sem a belföldi változások nem kedveztek a bankszektornak, így a közeljövőben sem várható számottevő javulás a vállalati hitelezésben. A hazai vállalathitelezési piac aktuális státuszát és a várható trendjeit jelző KPMG index értéke a 2011. novemberi +0,1-es szintről 2012 tavaszára -0,7-re zuhant.
Kép:PP/FörsterTamás
Az eurózónában sem rózsás a kép
Az eurózónában működő kkv-k küzdenek a hitelért, a bankok viszont egyre nagyobb számban utasítják el a kérelmeket. Az Európai Központi Bank (ECB) friss felmérése szerint a bankhitelhez jutás feltételei folyamatosan romlanak az euróövezetben. A legutóbbi felmérésben még csak a cégek 14 százaléka számolt be arról, hogy a feltételek nehezednek, most viszont már a megkérdezettek 20 százaléka állította ezt. 10 százalékról 13 százalékra nőtt az elutasítások aránya miközben a kkv-k külső forrásigénye bővült 2011. október – 2012. március között. A nagyobb vállalatok viszont úgy érzik, hogy könnyebben jutnak forráshoz. Az ECB felmérése – Survey on the access to finance of small and medium-sized enterprises in the euro area – 7 511 cég megkérdezésével készült.
Az elmúlt egy évben tapasztalható fokozatos hangulatromlás jól nyomon követhető a hangulatindex értékének változásán, amely 2011 júniusában még 1,5-ös szintet ért el a -10-től +10-ig terjedő skálán, majd novemberre +0,1-re esett vissza, idén tavasszal pedig negatív tartományba fordult. Bár a bankszektor szereplői alapvetően továbbra is nyitottnak tekintik magukat a vállalati ügyfelek finanszírozására, a finanszírozási hajlandóság tekintetében negatív trend mutatkozik az előző év közepe óta.
A vállalati hitelportfóliók nagyságának várható alakulásával kapcsolatban hasonlóan borús a kép: a válaszadók a bankszektor egészében számottevő csökkenést várnak az előttünk álló évtől. Pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a vállalatihitel-kereslet terén növekvő érdeklődésről nyilatkozott a bankok negyede, jóllehet az aktivitás továbbra sem éri el a 2011. júniusi szintet.
– A hitelkérelmek kedvező elbírálását jelenleg leginkább a vállalatok javuló üzleti kilátásai tudnák elősegíteni, de a hiteldöntésnél kiemelten fontos szempont a múltbeli gazdasági teljesítmény, a hitelezési előtörténet és a vállalat aktuális eladósodottsági szintje is – jegyezte meg az eredményekre támaszkodva Palotai Zsolt, a felmérésért felelős vezető, a KPMG igazgatója.
Előfinanszírozó hitel a mikrohitel támogatási programhoz
14 hónap alatt több mint 26,3 milliárd forint összegű vissza nem térítendő támogatást fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és több mint 9 milliárd forint kihelyezését hagyták jóvá az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Programban. A 20 millió forintot is elérő hitelösszeg mellé 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás is társul széles körű felhasználási lehetőség mellett, de sok mikrovállalkozásnak problémát jelent, hogy a pénzhez csak utólag jut hozzá. Az EU-támogatással rendelkező programok általános feltétele méretüknél és tevékenységüknél fogva a mikrovállalkozások közül sokaknak lehetetlenné teszi a pályázást. A BG Finance Zrt. újszerű megoldásként saját forrásból kínál áthidaló kölcsönt a mikrohitelhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatás összegének nagy részére. A piaci kamatozású BG Áthidaló Hitel nagy előnye, hogy azt a közvetítő társaság a kombinált mikrohitellel együtt bírálja el és folyósítja, vagyis igénybe vételéhez gyakorlatilag nincs szükség külön adminisztrációra. Mint ismeretes az Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel Program elsődleges célja, hogy a kereskedelmi bankokon keresztül nem, vagy a nem kívánt mértékben finanszírozható hazai mikrovállalkozásoknak kedvező alternatív forrást kínáljon. A program jelenleg kizárólag a Budapesten és Pest megyén kívüli beruházási helyszíneken érhető el.
A 2009-es mérlegek alapján még finanszírozható vállalatok jelentős részéről is kiderülhet, hogy már nem azok, válaszolta a Piac&Profit kérdésére 2011 májusában Biczó Anikó, az Erste Bank kis- és középvállalati üzletág igazgatója. A szakember akkor azt mondta: a belső fogyasztás további stagnálása aggodalomra ad okot. Ha az elkövetkező évben sem lendül fel a hazai kereslet, a válságot túléltek közül is sokan kihullnak a rostán.
Márpedig a kereslet továbbra is stagnál és a jövőben sem várható gyors bővülés. A GKI legfrissebb prognózisa is borúlátó: a reálkeresetek az idei év első két hónapjában 3 százalékkal csökkentek, az év egészében ennél kisebb, 2,5 százalék körüli visszaesés prognosztizálható.
A reáljövedelem és a fogyasztás hasonló mérséklődését valószínűsíti a prognózis. Hiába nincs tehát kínálatban hiány – a bankok többsége nem panaszkodik forrásszűkére –, a kkv-k nagy része nem hitelképes. A szegmens szereplőinek árbevétele többnyire csökkent, a piacaik szűkültek, sok cég veszteségessé vált, a jövedelmezőség pedig továbbra is alacsony maradt.
Az igény is visszaesett: a gyenge belső kereslet bizonytalanná teszi a kkv-kat és a cégek nem gondolkodnak fejlesztésben. Legfeljebb az exportőrök, illetve beszállítóik mutatóiban látszik némi javulás, de ezek a cégek is csupán a 2008-as, vagy az előtti árbevételi szinthez közelítenek, igény a kapacitásbővítésre tehát legfeljebb akkor jelentkezik, ha új technológiára van szükségük.
A bankok pedig szigorították a vállalati hitelezés feltételeit, a Magyar Nemzeti Bank 2011. októberi felmérése szerint a bankok 16-20 százaléka keményebb feltételeket szab 2011 harmadik negyedéve óta. Több pénzintézet is jelezte a jegybank felé, hogy további szigorításokat tervez idén az első félévben. Az MNB statisztikája alapján a három hónapos bankközi forintkamatot alapul véve a kkv-szektor 3,4 százalékpontos felárral jutott hitelhez 2011 harmadik negyedévében. Így azok a kis- és középvállalkozások, amelyek amúgy hitelképesek drágán, 10 százalék feletti kamaton kaphatnának forrást.
A KPMG felmérésében a banki vezetők nagy többsége azonos prognózist adott a 2012. évre: a GDP -1 és +1 százalék közötti változását, vagyis stagnálást várnak, míg egy hitelezési vezető -1 és -3 százalék közötti GDP-csökkenésre számít. A megkérdezettek szerint a vállalati hitelezési piacra az IMF-megállapodás, a magyarországi konjunkturális helyzet javulása, valamint a befektetői bizalmat erősítő gazdaságpolitika lenne leginkább kedvező hatással.
A KPMG felmérésének főbb megállapításai:
Finanszírozási hajlandóság: A bankok hitelezési hajlandósága egyértelműen csökkent a 2011 őszén készült előző felmérés óta, bár a válaszadók nagy része továbbra is nyitottnak tartotta bankját a vállalati ügyfelek finanszírozására. A hitelezési hajlandóság a működési célú hitelek esetén a legmagasabb, míg beruházási hitelkérelmek befogadására a bankok alig több mint egyharmada nyitott és 50 százalékuk csak kisebb vagy nagyobb korlátozással lenne hajlandó ilyen célra hitelt nyújtani. Az M&A tevékenység finanszírozásától a bankok fele teljes mértékben elzárkózik.
Hitelezési feltételrendszer: A válaszadók többsége összességében változatlan hitelezési feltételrendszerre számít, bár a kamatspread, a fedezetekre vonatkozó követelményrendszer és a bankok monitoring-tevékenysége tekintetében némi szigorítást is elképzelhetőnek tartanak a hitelezési vezetők.
Keresleti oldal: A vállalati hiteltermékek iránti kereslet terén a bankok döntő többsége nem számolt be érzékelhető változásról, a hitelintézetek negyedénél pedig kis mértékben nőtt az érdeklődők száma az elmúlt hónapokban.
Növekedési kilátások: A vezetők egyöntetűen a vállalati hitelportfólió volumenének csökkenését vetítik előre a következő egy évben, jóllehet jelentős visszaesésre már senki sem számít.
Portfólióminőség: Jelenleg válaszadók döntő többsége a vállalati hitelportfólió minőségének kismértékű romlását vetíti előre, annak ellenére, hogy az előző felmérés alkalmával egyharmaduk már a negatív trend befejeződésére számított.
Iparágak hitelezési attraktivitása: A kereskedelmi bankok körében egyöntetűen a termelő vállalatok, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások tekinthetők a legkedveltebb hitelezési célpontnak. Árnyaltabb képet mutat a közüzemi szolgáltató vállalatok megítélése, melyet a bankok közel kétharmada átlagosnál vonzóbbnak tart, egyharmaduk viszont átlagosnak vagy annál kevésbé attraktívabbnak ítél meg. Átlagosan vonzó iparágnak tekinthető a telekommunikáció és a posta. A pénzügyi szektor megítélése azonban határozottan kedvezőtlen, a bankok fele a legrosszabbak közé sorolta. A lista végén az ingatlanszektor és az építőipar szerepel.
