A Piac és Profit Dr. Székely Pétert, a Saldo Zrt. adótanácsadójától kérdezte, hogy hogyan induljanak el a kkv-k.

Mekkora összeg jár vissza?
- A Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján 2006. évben a helyi iparűzési adó 100 százalékban csökkenti a vállalkozás társasági adó alapját, tehát ezen összeg társasági adókulccsal megszorzott összege jár vissza az adózónak. Ezen felül a visszajáró összegre jutó bírságot és késedelmi pótlékot is visszafizeti a NAV.

Miért van szükség új eljárásra, adós szakkifejezéssel ismételt ellenőrzésre?
- Az előző ellenőrzés jegyzőkönyvvel és határozattal zárult, ennek megváltoztatása csak azonos ügymenettel történhet. Másrészt bonyolult lehet a bírság és késedelmi pótlékot összegének megállapítása. A helyi iparűzési adó megállapításból adódó társasági adó hiányra általában kisebb bírságösszeget szabott ki az adóhatóság, mint a többi megállapításra, másrészt, ha több megállapítás, több jegyzőkönyvi pont egyenlegéből alakult ki a jegyzőkönyvben és határozatban szereplő adóhiány, azok hatását ki kell szűrni a bírság és késedelmi pótlék alapból.

Az új eljárás lefolytatására benyújtott kérelemben pontosan ki kell-e számítania és fel kell-e tüntetnie az adózónak a társaság részére visszajáró összeget, késedelmi pótlékot és bírságot?
- A visszajáró adó kiszámítása nem különösebben problémás, viszont a késedelmi pótlék és bírság alap kiszűrése és pontos megállapítása azon esetben már nehéz, amikor a jegyzőkönyvben és határozatban több megállapítás módosította a társasági adó alapját, ezért nem feltétlenül szükséges a kérelemhez a vállalkozásnak kiszámítania az összeget. Az ismételt ellenőrzés során az adóhatóság a saját számítógépes rendszere alapján könnyebben és gyorsabban ki tudja számolni.

Ha a társaság kiszámítja, viszont rossz összeget közöl a kérelmében, lesz ebből hátránya?
- Nem, az adóhatóság a pontos összeget fogja részére visszatéríteni.

Mennyi illetéket kell fizetni az ismételt ellenőrzés kérésekor?
- Az adózás rendjéről szóló jogszabály, valamint az illetékekről szóló jogszabály együttes értelmezése alapján ez újrafelvételi eljárásnak minősül, tehát az általános tételű 3000 forint eljárási illetéket kell megfizetni. Ebben az esetben sem fellebbezési, sem felügyeleti intézkedési illetéket nem kell fizetni. Amennyiben az adózó felügyeleti intézkedést kér, az abban szereplő összeg százalékában állapítják meg az illetéket. A mi tapasztalataink viszont azt mutatják, hogy a NAV elfogadja az újrafelvételi eljárás indítása iránti kérelmet ebben az esetben.

Előfordulhat, hogy az ismételt ellenőrzés során a NAV 2006-ra olyan megállapítást hoz az adózó terhére, amit az előző ellenőrzés során nem vett észre?
- Nem. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét az adózó terhére állapítja meg, nem hozható. Tehát, amennyiben belefér az időbe, érdemes megvárni ezt az egy évet. Például a 2006-os év vizsgálatát lezáró adóhatósági határozat 2011. augusztus 2-án emelkedett jogerőre, akkor érdemes az új eljárásra vonatkozó kérelemmel 2012. augusztus 2-áig várni.

Meddig lehet a kérelmet benyújtani?
- A határidő az elévülés. Ebből adódik, hogy már csak a 2006-os megállapításra kérhető új eljárás, a 2005. évre már nem. Az elévülést úgy kell érteni, hogy az új eljárás határozatának kell jogerőre emelkednie idén év végéig. Tehát amely adózó például november végén nyújtja be a kérelmet, jó eséllyel ki fog csúszni az elévülési időből. Számolni kell azzal, hogy az adóhatóság nem biztos, hogy azonnal megkezdi az új eljárást, a jegyzőkönyvnek van észrevételi ideje (amelyről le lehet mondani a vállalkozás részéről, ez gyorsítja az eljárás menetét), és az adóhatóságnak 60 nap áll rendelkezésére a határozat meghozatalára, a határozatra is van fellebbezési lehetőség (amiről megint le lehet mondani az adózó részéről). A vállalkozás tehát csak akkor kapja vissza a pénzét, ha a jogerős határozat legkésőbb 2012. december 31-én a birtokában van. Ha december legvégén kapja meg a határozatot, akkor az csak úgy lesz jogerős, ha még az idén (december 31-éig) lemond a fellebbezési jogáról.

Mi van akkor, ha a vállalkozás 2005. évre kiterjedően is benyújtja az ismételt ellenőrzésre vonatkozó kérelmet, mert az adóhatóság 2005. évre is tett megállapítást?
- A kérelem 2005-re vonatkozó részét az elévülésre tekintettel el fogják utasítani, a kérelem 2006. évre vonatkozó részét természetesen teljesíteni kell. Egy eset van, amikor a 2005. év még nem évült el. Az adózás rendjéről szóló törvény szabályozása szerint az adózó bevallása, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik, az elévülést megszakítja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben 2011. december 31-éig az adózó a 2005. évi társasági adó bevallását bármely más témában a javára önellenőrizte, akkor a 2005. év a társasági adó szempontjából még nem évült el, tehát ezen időszakra is kérhető az ismételt ellenőrzés, csak a kérelemben jelezni kell, hogy miért nem évült még el a 2005. évi társasági adóbevallás.

Hogyan kell értelmezni, ha a vállalkozásnak az állami adóhatóságnál összességében túlfizetése volt (egyes adónemeken volt tartozása, ezért nem fogadták el az adóalap csökkentést), a Fővárosi Önkormányzatnál helyi iparűzési adó túlfizetése van, viszont egy kerületi önkormányzatnál telekadó hátraléka?
- Ekkor sajnos nem élhet a Legfelsőbb Bíróság ítéletével. Mivel az önkormányzati adótartozás nem számítható egybe az állami adóhatóság folyószámláján meglévő túlfizetés összegével, sőt, mivel az önkormányzatok önálló adóhatóságok, ezért az egyik önkormányzatnál fennálló túlfizetés sem számítható egybe a másik önkormányzatnál meglévő hátralékkal. Természetesen, ha ugyanazon önkormányzatnál telekadó hátralék, és ezt meghaladó összegű építményadó túlfizetés van, akkor ezt összességében kell nézni, tehát nem számít hátraléknak.