Nem valós lehetőség a hitel?

A cégek számára elérhető finanszírozási lehetőségek közül továbbra is a banki hitelek a legfontosabbak a K&H egy közelmúltban készült felmérése szerint.
- Tőkehiány esetén a cégek mintegy harmada gondolkodik a hazai pénzügyi szektor által nyújtott hitelben, habár a válság hatására az elmúlt három évben kétségtelenül szűkült a vállalkozások hitelállománya. Minden ötödik vállalkozó terveiben szerepel idén a hitelfelvétel - mondta Németh László, a bank kkv-marketing főosztályának vezetője.

Kép:PP/FényesGábor

A legtöbb bank azt állítja: kihelyezhető forrásból nincs hiánya, szívesen hitelezi a kkv-kat. Ezek többsége és különösen a legkisebbek számára azonban a bankkölcsön nem tűnik valós lehetőségnek. Valójában a konkrét hitelkérelem benyújtásakor derül ki, hogy milyen eséllyel és milyen feltételek mellett igényelhetnek banki forrást. (Jelen helyzetben a kockázati tőke bevonása is érdemi lehetőség a kkv-k számára.)

A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított tavaly a harmadik negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2011. októberi felmérése szerint, de többük is jelezte, hogy további szigorításokat tervez 2012 első felében. Az MNB statisztikája alapján - a három hónapos bankközi forintkamatot alapul véve - a kkv-szektor 3,4 százalékpontos felárral jutott hitelhez 2011 harmadik negyedévében. Így azok a kis- és középvállalkozások is, amelyek még hitelképesek lennének, kifejezetten drágán, 10 százalék feletti kamaton kaphatnának forrást. A jelen piaci helyzetben azonban ez kitermelhetetlen költség, így az amúgy a mutatók alapján finanszírozható cégek sem élnek a lehetőséggel.

Hiteldrágulástól tartanak

A márciusban végzett konjunktúrafelmérésben megkérdezett kis- és középvállalati vezetők többsége attól tart, hogy a cégük számára elérhető banki hitelek kamatai a következő félév során növekedni fognak. Az OTP megbízásából a Policy Agenda által végzett online kutatás szerint 37 százalékuk számít arra, hogy a hitelkamatok több mint 2 százalékponttal nőnek, és további 36 százalék számol ennél szerényebb mértékű kamatnövekedéssel. A válaszadók 23 százaléka nem tart attól, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai változni fognak, és csak 4 százalék bízik valamilyen mértékű kamatcsökkentésben. Akik a banki hitelkamatok növekedésétől félnek, elsősorban az IMF-megállapodás elhúzódásában látják a számukra negatív változás magyarázatát (39 százalék). További 28 százalék a bank(ok) döntése miatt gondol kamatemelkedésre, míg 25 százalék a jegybanki alapkamat, illetve az infláció várt növekedése miatt tart a banki kölcsönök drágulásától. A kamatemelkedésre számító kkv-vezetők mindössze 5 százaléka válaszolta azt, hogy saját vállalkozása pénzügyi mutatóinak romlása miatt jut majd drágábban hitelhez.

Bankok kedvence

A folyamatosan szigorodó nem árjellegű feltételek - a fedezetek minősége, az árbevétel nagysága - szintén szűkíti a banki szempontból hitelképes vállalatok körét. A magas kamaton még esetleg finanszírozható ügyfelek többsége ilyen költséggel már nem is tudná a hitelt felvenni - szögezte le korábban Homolya Dániel, az MNB vezető szakértője. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke szerint akár tőkeoldali, akár hiteloldali finanszírozásról van szó, három tényezőt vizsgálnak a szolgáltatók: a múltbéli teljesítményt, a jövőbeli tervek kivitelezhetőségét és a sikerhez fontos személyi és tárgyi fedezeteket. A bankok pedig a stabilan, hosszú távú stratégia mentén működő vállalkozásokat szeretnék finanszírozni, különösen manapság.
- Ilyen, az eszközeivel jól gazdálkodó cég még a rossz ágazatoknak tartott iparágakon belül is található. Ezeket a tartalékaikban megfogyatkozott vállalatokat kell forrásokkal ellátni, hogy termelési igényeiket fedezni tudják, ne veszítsenek el pénzhiány miatt üzleti lehetőségeket, és újra növekedési pályára állhassanak - tette hozzá Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati üzletágának értékesítési vezetője.

Ez a réteg azonban egyre szűkebb. Miközben a nyugat-európai országokban a válság ellenére a kkv-k többsége a bankok számára hitelképes maradt, addig a hazai kis- és középvállalkozások mindössze egyötöde tudja ezt a szintet megütni, hangzott el tavaly a Portfolio.hu által rendezett kkv-finanszírozás-konferencián. A vállalkozások halmazában a számosságát tekintve abszolút első helyezett mikro- és kisvállalkozások hitelei pedig nem kezelhetők, méretgazdaságossági problémák miatt túlságosan magasak a hozzájuk kapcsolódó költségek, miközben a hitelt igénylők a kért biztosítékokat nehezen vagy sehogy nem tudják előteremteni.

A pénzintézetek általában ingatlanfedezet és/vagy a tulajdonosok készfizetőkezesség-vállalása mellett finanszíroznának. Ingatlannal - különösen olyannal, amelyet még nem terhel jelzálog - azonban a mikro- és kisvállalatok közül kevesen rendelkeznek. Céges ingatlan hiányában a tulajdonosoknak a saját otthonukat kellene fedezetként a hitel mögé felajánlani, és a magánvagyont szintén érintő kezességvállalástól is a legtöbben óvakodnak. Ezenkívül a bankok kiköthetik nemcsak azt, hogy a vállalkozás összes náluk vezetett számláját megterhelhetik, hanem azt is, hogy a cég más pénzintézetnél lévő pénzforgalmi számlájára is benyújthatnak beszedési megbízást.

Kevesebb tervezett beruházás

A hazai cégek kevesebb beruházást terveznek 2012-ben, mint tavaly

Pesszimistábban látják működési környezetük jövőjét a régióbeli országokhoz képest a hazai cégek, és kevesebb beruházást terveznek 2012-ben, mint tavaly. A gépekkel és berendezésekkel, személy- és haszongépjárművekkel, hardverekkel és szoftverekkel, valamint irodai eszközökkel kapcsolatos beruházásokra tavaly Magyarországon közel 1 milliárd 594 ezer forintot fordítottak a kkv-k, idén viszont ennél 4 százalékkal kevesebbet, 1 milliárd 537 ezer forintot – a hazai GDP 3,9 százalékát – szeretnének költeni. A GE Capital hét európai országban 250, 2–249 főt foglalkoztató vállalatot kérdezett meg. A felmérés a cégek 2011-ben és 2012-ben jellemző beruházási hajlandóságát, a piacba vetett bizalmát vizsgálta. A cseheknél enyhén, 2 százalékkal nő az aktivitás, Lengyelországban pedig kiugró a beruházási hajlandóság: a kkv-k az elmúlt évihez képest 34 százalékkal több beruházást terveznek. Itthon az egy cégre eső átlagos beruházás összege tavaly 14,9 millió forint volt, idén a tervek szerint csak 14,4 millió forint lesz. Nem jellemző a kapacitásnövelő beruházás, inkább a tovább nem halasztható gépcserék kerülnek előtérbe. Szoftverekre viszont ebben az évben 25 százalékkal többet szeretnének költeni. A hazai cégek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt esztendőben az elavult vagy nem megfelelő berendezések miatt átlagosan 2,8 millió forint bevételt nyújtó lehetőségtől esett el. Arra a kérdésre, hogy mi korlátozza a magyar kkv-k beruházási képességét az elkövetkező 12 hónapban, legtöbben (52 százalék) a bizonytalan gazdasági környezetet emelték ki. A második legjelentősebb okként a ráfordítható anyagi eszközök hiányát említették.