Nem valós lehetőség a hitel?

Még most is pang a hitelezési piac, ami különösen rosszul érinti a hazai vállalkozások legnagyobb hányadát kitevő, kifejezetten kicsi cégek finanszírozási lehetőségeit. Az mkv vagy soho rövidítéssel is emlegetett vállalkozási kör így sem megerősödni, sem növekedni nem tud, új piacok szerzése pedig inkább csak illúzió az idetartozó cégek többsége számára. A kezdetek óta súlyosan tőkehiányos szektort a válság tovább gyengítette, ami hosszú távon akár az ország gazdasági növekedésének gátjává is válhat, többek között a kör foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt.

A cégek számára elérhető finanszírozási lehetőségek közül továbbra is a banki hitelek a legfontosabbak a K&H egy közelmúltban készült felmérése szerint.
- Tőkehiány esetén a cégek mintegy harmada gondolkodik a hazai pénzügyi szektor által nyújtott hitelben, habár a válság hatására az elmúlt három évben kétségtelenül szűkült a vállalkozások hitelállománya. Minden ötödik vállalkozó terveiben szerepel idén a hitelfelvétel - mondta Németh László, a bank kkv-marketing főosztályának vezetője.

Kép:PP/FényesGábor

A legtöbb bank azt állítja: kihelyezhető forrásból nincs hiánya, szívesen hitelezi a kkv-kat. Ezek többsége és különösen a legkisebbek számára azonban a bankkölcsön nem tűnik valós lehetőségnek. Valójában a konkrét hitelkérelem benyújtásakor derül ki, hogy milyen eséllyel és milyen feltételek mellett igényelhetnek banki forrást. (Jelen helyzetben a kockázati tőke bevonása is érdemi lehetőség a kkv-k számára.)

A vállalati hitelezésben a bankok 16-20 százaléka szigorított tavaly a harmadik negyedévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2011. októberi felmérése szerint, de többük is jelezte, hogy további szigorításokat tervez 2012 első felében. Az MNB statisztikája alapján - a három hónapos bankközi forintkamatot alapul véve - a kkv-szektor 3,4 százalékpontos felárral jutott hitelhez 2011 harmadik negyedévében. Így azok a kis- és középvállalkozások is, amelyek még hitelképesek lennének, kifejezetten drágán, 10 százalék feletti kamaton kaphatnának forrást. A jelen piaci helyzetben azonban ez kitermelhetetlen költség, így az amúgy a mutatók alapján finanszírozható cégek sem élnek a lehetőséggel.

Hiteldrágulástól tartanak

A márciusban végzett konjunktúrafelmérésben megkérdezett kis- és középvállalati vezetők többsége attól tart, hogy a cégük számára elérhető banki hitelek kamatai a következő félév során növekedni fognak. Az OTP megbízásából a Policy Agenda által végzett online kutatás szerint 37 százalékuk számít arra, hogy a hitelkamatok több mint 2 százalékponttal nőnek, és további 36 százalék számol ennél szerényebb mértékű kamatnövekedéssel. A válaszadók 23 százaléka nem tart attól, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai változni fognak, és csak 4 százalék bízik valamilyen mértékű kamatcsökkentésben. Akik a banki hitelkamatok növekedésétől félnek, elsősorban az IMF-megállapodás elhúzódásában látják a számukra negatív változás magyarázatát (39 százalék). További 28 százalék a bank(ok) döntése miatt gondol kamatemelkedésre, míg 25 százalék a jegybanki alapkamat, illetve az infláció várt növekedése miatt tart a banki kölcsönök drágulásától. A kamatemelkedésre számító kkv-vezetők mindössze 5 százaléka válaszolta azt, hogy saját vállalkozása pénzügyi mutatóinak romlása miatt jut majd drágábban hitelhez.

Bankok kedvence

A folyamatosan szigorodó nem árjellegű feltételek - a fedezetek minősége, az árbevétel nagysága - szintén szűkíti a banki szempontból hitelképes vállalatok körét. A magas kamaton még esetleg finanszírozható ügyfelek többsége ilyen költséggel már nem is tudná a hitelt felvenni - szögezte le korábban Homolya Dániel, az MNB vezető szakértője. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatóságának elnöke szerint akár tőkeoldali, akár hiteloldali finanszírozásról van szó, három tényezőt vizsgálnak a szolgáltatók: a múltbéli teljesítményt, a jövőbeli tervek kivitelezhetőségét és a sikerhez fontos személyi és tárgyi fedezeteket. A bankok pedig a stabilan, hosszú távú stratégia mentén működő vállalkozásokat szeretnék finanszírozni, különösen manapság.
- Ilyen, az eszközeivel jól gazdálkodó cég még a rossz ágazatoknak tartott iparágakon belül is található. Ezeket a tartalékaikban megfogyatkozott vállalatokat kell forrásokkal ellátni, hogy termelési igényeiket fedezni tudják, ne veszítsenek el pénzhiány miatt üzleti lehetőségeket, és újra növekedési pályára állhassanak - tette hozzá Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati üzletágának értékesítési vezetője.

Ez a réteg azonban egyre szűkebb. Miközben a nyugat-európai országokban a válság ellenére a kkv-k többsége a bankok számára hitelképes maradt, addig a hazai kis- és középvállalkozások mindössze egyötöde tudja ezt a szintet megütni, hangzott el tavaly a Portfolio.hu által rendezett kkv-finanszírozás-konferencián. A vállalkozások halmazában a számosságát tekintve abszolút első helyezett mikro- és kisvállalkozások hitelei pedig nem kezelhetők, méretgazdaságossági problémák miatt túlságosan magasak a hozzájuk kapcsolódó költségek, miközben a hitelt igénylők a kért biztosítékokat nehezen vagy sehogy nem tudják előteremteni.

A pénzintézetek általában ingatlanfedezet és/vagy a tulajdonosok készfizetőkezesség-vállalása mellett finanszíroznának. Ingatlannal - különösen olyannal, amelyet még nem terhel jelzálog - azonban a mikro- és kisvállalatok közül kevesen rendelkeznek. Céges ingatlan hiányában a tulajdonosoknak a saját otthonukat kellene fedezetként a hitel mögé felajánlani, és a magánvagyont szintén érintő kezességvállalástól is a legtöbben óvakodnak. Ezenkívül a bankok kiköthetik nemcsak azt, hogy a vállalkozás összes náluk vezetett számláját megterhelhetik, hanem azt is, hogy a cég más pénzintézetnél lévő pénzforgalmi számlájára is benyújthatnak beszedési megbízást.

Kevesebb tervezett beruházás

A hazai cégek kevesebb beruházást terveznek 2012-ben, mint tavaly

Pesszimistábban látják működési környezetük jövőjét a régióbeli országokhoz képest a hazai cégek, és kevesebb beruházást terveznek 2012-ben, mint tavaly. A gépekkel és berendezésekkel, személy- és haszongépjárművekkel, hardverekkel és szoftverekkel, valamint irodai eszközökkel kapcsolatos beruházásokra tavaly Magyarországon közel 1 milliárd 594 ezer forintot fordítottak a kkv-k, idén viszont ennél 4 százalékkal kevesebbet, 1 milliárd 537 ezer forintot – a hazai GDP 3,9 százalékát – szeretnének költeni. A GE Capital hét európai országban 250, 2–249 főt foglalkoztató vállalatot kérdezett meg. A felmérés a cégek 2011-ben és 2012-ben jellemző beruházási hajlandóságát, a piacba vetett bizalmát vizsgálta. A cseheknél enyhén, 2 százalékkal nő az aktivitás, Lengyelországban pedig kiugró a beruházási hajlandóság: a kkv-k az elmúlt évihez képest 34 százalékkal több beruházást terveznek. Itthon az egy cégre eső átlagos beruházás összege tavaly 14,9 millió forint volt, idén a tervek szerint csak 14,4 millió forint lesz. Nem jellemző a kapacitásnövelő beruházás, inkább a tovább nem halasztható gépcserék kerülnek előtérbe. Szoftverekre viszont ebben az évben 25 százalékkal többet szeretnének költeni. A hazai cégek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt esztendőben az elavult vagy nem megfelelő berendezések miatt átlagosan 2,8 millió forint bevételt nyújtó lehetőségtől esett el. Arra a kérdésre, hogy mi korlátozza a magyar kkv-k beruházási képességét az elkövetkező 12 hónapban, legtöbben (52 százalék) a bizonytalan gazdasági környezetet emelték ki. A második legjelentősebb okként a ráfordítható anyagi eszközök hiányát említették.

Véleményvezér