Alaptámogatás csak annak a támogatási jogosultsággal rendelkező, aktív, mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodónak jár majd, aki megfelel az Európai Unió és a tagállam által támasztott követelményeknek. Az aktív gazdálkodó jelenleg érvényes meghatározását - amely szerint a jövedelem több mint 5 százalékának klasszikus agrártevékenységből kell származnia - egyelőre számos tagállam bírálja. Támogatási jogosultságot pedig az a termelő kaphat, aki 2011-ben az összevont területalapú támogatási rendszerben (SAPS) támogatást igényelt, vagy kizárólag olyan földterülettel rendelkezik, amelyet 2003. június 30-án nem tartottak jó mezőgazdasági állapotban.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) magyarázata szerint azok a termelők, akik 2011-ben nem igényeltek SAPS támogatást, alapesetben nem juthatnak támogatási jogosultsághoz, illetve csak a nemzeti tartalékból igényelhetnek jogosultságot, ennek feltételeit viszont még nem hozták nyilvánosságra. Ugyanakkor, ha valaki 2011-ben akár csak egy hektár után is igényelt és kapott SAPS támogatást, és 2014-ben például 100 hektár területtel jelentkezik be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, az 100 hektár után jut támogatási jogosultsághoz. A jogosultságok száma megegyezik a 2014. május 15-éig bejelentett jogosult hektárok számával, vagyis 2014 nagyon fontos év lesz. Ha azután csökken is a birtok mérete, a jogosultság a gazdálkodónál marad, aki eladhatja azt, vagy új földet vásárolhat, bérelhet. A MOSZ arra is felhívja a gazdák figyelmét, hogy aki idén alapít céget, az nem jut automatikusan támogatási jogosultsághoz a következő költségvetési ciklusban.
Mint azt korábban a Piac&Profit is megírta, újból pályázhatnak a gazdák az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) területalapú (SAPS) és nemzeti kiegészítő (top-up) támogatásokra, miután megjelent az erről szóló rendelet.
Egy mezőgazdasági tevékenységet folytató cég 2014-től legfeljebb 300 ezer euró közvetlen támogatást kaphat. A tervezet 150 ezer euró felett sávosan növekvő elvonást ír elő: 150-200 ezer euró között a 150 ezer feletti rész 20 százaléka, 200-250 ezer euró között a 200 ezer feletti rész 40, 250-300 ezer euró között a 250 ezer feletti rész 70, 300 ezer felett pedig az e feletti rész 100 százaléka lesz az elvonás. Annak érdekében, hogy a sok munkahelyet fenntartó nagyüzemek ne járjanak rosszul, az igénybe vett közvetlen támogatások összegéből leírhatók: a támogatást igénybe vevő által kifizetett munkabér, annak járulékai, valamint a foglalkoztatást terhelő adók, ha a foglalkoztató és a földbérleti szerződés birtokosa ugyanaz. A csökkentés alapjául az előző évben kifizetett bér- és járulékterheket veszik figyelembe.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai alapján elsősorban az 1470 hektárnál nagyobb területen, kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokat érintené a közvetlen támogatás csökkentése. Az érintett gazdaságok száma körülbelül 180, az elvonandó összeg 10,6 millió eurót jelenthet. Az alaptámogatás összege 143 euró/hektár körül alakulhat, de ez változhat az EU 2014-2020 közötti költségvetésének függvényében, és függ attól is, hogy Magyarország milyen mértékben él a kötelező és szabadon választható (termeléshez kötött, fiatal gazdálkodók, természeti hátrányokkal küzdő területek) támogatási elemekkel. A zöld komponens lehetséges összege hektáronként 80 euró. Az összeg attól is függ, hogy hányan élnek a kistermelői átalánytámogatási rendszerrel - írja a MOSZ hírlevele. (Egyre inkább műholdakkal, nem pedig emberi ellenőrökkel néz a gazdák körmére az Európai Unió, hogy megtudja, jogosan igényeltek-e agrártámogatást.)
