Európában a kisvállalkozók 78 százaléka gazdálkodik hitelből, mondta decemberben egy rendezvényen Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. (Az mkv-k banki hitelfelvételi lehetőségeiről itt olvashat.) A hazai vállalkozásoknak azonban nincs tőkéjük, nem kapnak hitelt, a piac is megcsappant, így számukra a piaci feltételeknél kedvezőbb áron kínált támogatott hitelprogramok jelenthetnek némi felzárkózási esélyt. (Itt olvashatja Krisán Lászlóval készült interjúnkat többek között a KAVOSZ új termékeiről.)
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által nyújtott mikrohitel egyik célja éppen az, hogy a piaci alapon nem hitelezhetőket forráshoz juttassa. A pénzügyi segítségnek azonban itt is vannak feltételei: a hiteligénylőnek nem lehet kifizetetlen tartozása, „tiszta" kölcsönfelvevői múlttal kell rendelkeznie, és az igényelt összeg legalább 20 százalékát elérő saját erőt is fel kell mutatnia. Emellett a Helyi Vállalkozói Központ (HVK) időről időre meghatározhatja, hogy mely tevékenységi területeket részesít előnyben a pénzügyi segítségnyújtás megítélésekor. A beruházáshoz nyolc, forgóeszköz vásárlásához három évre igényelhető legfeljebb 7 millió forintos hitel 50 százalékát folyósítják előre, a fennmaradó részt számla ellenében utalja a HVK. A 4,9 százalékos kamatozású kölcsönt az igénylés jóváhagyásától számított két hónapon belül kell felhasználni, egyébként elvész.
A cégek egyre nagyobb mértékben veszik igénybe az MFB uniós forrású forgóeszköz-, illetve beruházásihitel-programjait is. A konstrukciókat az EU támogatási rendszere határozza meg, amely esetenként szűkre szabja a termékek értékesítésének terét. Ez azt jelenti, hogy - a de minimis támogatási kategória korlátai miatt - csak alacsony összegben igényelhetők - magyarázza Németh László. A minimum 5 millió, legfeljebb 3 milliárd forintos kedvezményes kamatozású hitel vagy lízing számos olyan célra igényelhető, amely a vállalkozás foglalkoztatásban betöltött szerepét növeli, vagy erősíti a beszállítói tevékenységét. A saját erő mértéke konstrukciótól függően 10, illetve 25 százalék. A forrás igényelhető beruházásra - már megkezdett projektre is - és eszközbeszerzésre egyaránt. A program keretében az induló vállalkozások is kaphatnak hitelt.
A Széchenyi Kártya Program is kibővült 2011-ben. A folyószámlahitel mellett a program része a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, és az uniós pályázatokhoz szükséges önerőhöz is kedvezményes forrást nyújt. A tavaly novemberben indult Agrár Széchenyi Kártya pedig a mezőgazdasági őstermelőknek, családi gazdálkodóknak, egyéni és társas vállalkozásoknak ad 1-3 éves szabad felhasználású folyószámlahitelt 500 ezer és 25 millió forint között. Jóllehet a támogatott konstrukciók olcsóbbak, mint a piaci források, mégsem biztos, hogy mindenki számára hozzáférhetők. Az állam a kamattámogatással a termék árát csökkenti, de nem a kockázatát. Így a bankok hitelbírálati szempontjai éppúgy vonatkoznak ezekre a hitelekre, mint a piaci termékekre, és a kért fedezetüknek is éppúgy meg kell lennie.
Kapós pályázat
A pályázati pénz sincs ingyen, de a források közül talán ez a legolcsóbb, még akkor is, ha az adminisztratív terhek révén maga a pályázás költséges lehet.
Az Új Széchenyi Terv pályázatai között több is célozza a legkisebb vállalkozásokat. A legnépszerűbbnek a vissza nem térítendő támogatást és a támogatott hitelkonstrukciót kombináló „Mikrovállalkozások fejlesztése" (GOP-2.1.1-11/M és KMOP-1.2.1-11/M) című pályázati kiírás bizonyult. (Itt olvashat róla.) A nyertesek a fejlesztéseiket 10 százalékos önerővel és akár 45 százalékos támogatással valósíthatják meg. A kiadások fennmaradó 45 százaléka pedig államilag támogatott mikrohitelből finanszírozható a „Kombinált Mikrohitel Program" keretében. Mivel ez a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású, lényegesen több cég férhet be a hitelezhetők körébe.
A forrásra mutatkozó hatalmas igény is azt jelzi, hogy a válságot túlélt kisvállalkozások keresik a megfizethető és teljesíthető feltételű forrásokat ahhoz, hogy továbblépjenek. A sikerre tekintettel - és hogy az EU-forrásokat mielőbb felhasználja az ország - a januárban kiírt pályázat feltételeit márciusban máris módosította az NFÜ. Az eredetileg 4 millió forintos vissza nem térítendő támogatás összegét 10 millió forintra emelték, a kedvezményesen felvehető hitel összege pedig 8 millióról 20 millió forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan jelentősen kiszélesedett a kedvezményezettek köre is azáltal, hogy megszűnt az árbevétel 200 millió forintos korlátja.
Ezután alig egy hónappal az induló vállalkozások számára is nyitott program olyannyira kapósnak bizonyult, hogy a központi régióban a kiírást felfüggesztették, mondván, a beadott pályázatok által igényelt összeg három hónap alatt elérte a rendelkezésre álló források mértékét Budapesten és Pest megyében. A dél-alföldi, dél-dunántúli, észak-alföldi, észak-magyarországi, közép-dunántúli, valamint nyugat-dunántúli cégek azonban továbbra is pályázhatnak, elvileg ez év végéig.
Biztosítékok itt is kellenek
A bankhitelhez és a támogatott konstrukciókhoz hasonlóan a biztosíték a vissza nem térítendő támogatás esetében sem kikerülhető. A támogató hatóság ugyanis csak azután utal a pályázóknak, ha a megfelelő garanciákat benyújtották. A konkrétumok kiírásonként eltérhetnek, de van néhány olyan, amely a pályázatok túlnyomó többségénél érvényes - mondja Almási Attila, a Brüsszel Center vezető pályázati szakértője. (Itt olvashat részletesen arról, hogy mit kell adnia a pályázati támogatásért egy kkv-nak.)
Minden pályázatnál kérik például az azonnali beszedési megbízás engedményezését a pályázó cég összes bankszámlájára. Ha a támogatási igény meghaladja a 20 millió forintot, meghatározott értékű biztosíték bevonása is kötelező. Ez lehet bankgarancia, ingatlanjelzálog, vagyont terhelő zálogjog, a támogatást igénylő szervezet vezetőjének vagy tulajdonosának kezességvállalása - csak gazdasági társaságok és nonprofit szervezetek estén -, valamint garanciaszervezet által vállalt kezesség. A biztosítéknak a kötelező fenntartási időre kell szólnia, ami kkv-k esetében a projekt lezárását követő harmadik év vége. Előfordul, hogy 50 milliós támogatási összeghatár alatt a fenntartási időszakra már nem kell biztosítékot nyújtani, illetve 50 milliós támogatási érték felett csak az érték 50 százalékát elérő biztosítékot kér a hatóság. A támogató hatóság nem kérhet a megítélt támogatási összeget meghaladó biztosítéki értéket - szögezi le Almási Attila.
