Spórolni persze a legtöbben megpróbálnak - hiszen a legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ráadásul még a környezetet is kíméli -, de bármennyire is a takarékosságot szem előtt tartva működnek, energiára azért szükségük van. Nem mindegy azonban, hogy azt miképpen használják el. Hogy jelenleg nem éppen a legmegfelelőbben, azt az az elgondolkodtató adat is mutatja, hogy a vállalkozások energiahatékonyságában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmadát jelenti. Az energiafogyasztást és így a költségeket - a jobb szigetelés vagy az energiatakarékos világítás mellett - a fogyasztás nyomon követésével, a szokások megváltoztatásával is csökkenteni lehet, ily módon 5-10 százaléknyi energia is megtakarítható. Áramszolgáltató-váltással - amire 2008. január elseje óta lehetőségük van a vállalkozásoknak - és a cég működésére szabott ajánlattal pedig havi szinten 8 százalékkal csökkenhet a villanyszámla összege. Érdemes hát ezekre is energiát fordítani!
Komoly erősödés várható az ország kétoldalú energetikai kapcsolataiban, és a jövőben Magyarország regionális szerepe is egyre fontosabb lesz. Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár szerint ezért az országban működő vállalkozások előtt számos új lehetőség nyílik majd a villamosenergia- és a gázpiacokon.
(Az összeállítás további részében szó esik többek között zöld energiáról, a szolgáltatóváltás jelentette előnyökről is.)
- Ahogyan a Nemzetközi Energetikai Ügynökség megállapította, az elkövetkező húsz év a gáz aranykora lesz. Ezt részben mi is így értékeljük. Ezen belül komoly szerephez jut a földgáz-infrastruktúra fejlesztése. A kétirányú áramlást lehetővé tevő észak-déli európai gázvezeték fogja összekötni Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot. A magyar-szlovák gázvezeték kiépítéséről szóló megállapodást az abban részt vevő két cég épp a közelmúltban kötötte meg. A Nabucco délkeleti irányból érkezik Magyarországra 2018 és 2020 között. (Ebből azonban a magyar konzorciumi tag Mol kiszállt.) Magyarország érdeke az, hogy a közép-európai projektirány valósuljon meg. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a projekt iránt. Az ország támogatja a megvalósulását szolgáló törekvéseket, mert az javítja hazánk ellátásbiztonságát. Folyamatosan egyeztetünk az érintett országokkal, a részt vevő cégekkel és azokkal a partnerekkel, akiknek az onnan érkező földgáz felhasználói piacot ad. Ezek azok a fejlesztések, amelyeknek köszönhetően Magyarország ellátó szerephez juthat a régióban, és persze a hazai piac ellátottsága is javulhat.
Hogyan egyeztethető össze a klímapolitika és a gázinfrastruktúra fejlesztése?
- A legfontosabb, hogy a 2050-re kitűzött európai célokat elérjük. Jól definiáltuk azt, hogy hol tartunk ma, és hová szeretnénk akkorra eljutni, de kérdés, hogy a meglévő infrastruktúrára alapozva, és figyelembe véve a fogyasztók érdekeit, a gyakorlatban ezt hogyan tesszük. Ebből a szempontból a gáz köztes közegként tud működni, hiszen a gázból készült energia során jóval kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe, mint ha ugyanezt szénből érnénk el. Amíg a szén-dioxid-tárolás és a tiszta széntechnológiák nem vezetnek sikerre, vagy a szén-dioxid felhasználására nem nyílik mód, a gáztechnológia jó megoldás Európának arra, hogy jelentős mértékben csökkentse a károsanyag-kibocsátását.
Franciaországban a háztartások negyven százalékban elektromos árammal fűtenek.
- A kibocsátáscsökkentéshez vezető úton az állam számára egy lehetőség az, hogy a piaci szereplők szabályozásával alakítsa a felhasználást. Ezzel a rugalmasság és az ellátás biztonsága is fokozható, hiszen a mindenkori portfóliókezelő rugalmasan dönthet arról, hogy a villamos energia mögé gázt, atomot, szenet vagy megújuló forrásokat állít. Válsághelyzetben pedig tetszőlegesen változtatható a súlyozás. Franciaországban például jelentős atomenergia-termelés áll a háttérben. Jelenleg azonban ott is diverzifikálásra törekednek, és a megújuló energiák mellett egyre nő a földgáz szerepe. A rugalmas ellátásrendszer az energiaköltségekre is hatással van, hiszen a portfóliókezelő az aktuális világpiaci árak szerint is változtathat azon, hogy melyik forrásból állítja elő az áramot. Ez gazdálkodási eszköz, amelynek az elterjesztésére mi is keressük a megoldásokat.
Az előzetes tervekkel ellentétben tavaly év végén jelentősen nőtt a gáz ára. Amennyiben kiépül ez a fajta ellátórendszer, Magyarország kevésbé lesz kiszolgáltatott?
- Minél hatékonyabb, diverzifikáltabb lesz a portfóliónk, amelyen belül rugalmasan tudunk mozogni, annál stabilabb árképzés lehetséges. Magyarország sem tudja kivonni magát a globális folyamatokból, amelyek komoly változásokat hoztak az elmúlt évben. Új korszakba lépett a világ. Az észak-afrikai események, valamint a fukusimai atomerőmű-baleset is rámutatott, hogy bárhol, bármilyen energetikát és az energiaforrások piacait befolyásoló esemény történik, az a magyar piacokra is hat. A líbiai forradalom megrengette az európai gázpiacok egy részét, és a fukusimai katasztrófa is forrásokat vont el a globális gázpiacról, hiszen Japánban megnőtt a gázfelhasználás. Kevesebb gáz jutott más régiókba, és ezáltal nőttek az árak. Meg kell tanulnunk, hogy ez a jövőben sem lesz másképp. Magyarország energiaforrásokban nem gazdag ország. Nagyon meg kell fontolni, hogy milyen portfólióval működtetjük a hazai piacot mind az energiaforrások rendelkezésre állásának a függvényében, mind az egyes energiaforrások közötti felhasználás arányainak változtathatósága érdekében. Azzal, hogy Magyarország részese az észak-déli, a délkeleti és a délnyugati gázinfrastruktúra kiépítésének, diverzifikációs lehetőséghez jutunk, ami arra is lehetőséget ad, hogy ha valamelyik piaci szegmensnél komoly árváltozás történik, támaszkodhatunk a másik régióból érkező gázra. Az a cél, hogy hosszú távon úgy építsük fel a földgáz terén a szállítási lehetőségeinket, hogy ha bárhol hiány lép fel, lehessen válaszreakciónk. Arra törekszünk, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amelyben a leghatékonyabban tudunk beavatkozni, a legjobb diverzitás biztosításával és a legkedvezőbb portfólió kialakításával.
Mi az „ideális portfólió" Magyarország számára?
- Talán úgy lehetne definiálni, hogy a legkedvezőbb árat kínáló konstrukció, amely a legkedvezőbb és szükséges mennyiségben képes ellátni a fogyasztói igényeket. Rengeteg nemzetközi szervezet próbálta számszerűsíteni, hogy mit jelent az energiaellátás biztonsága, ma még sincs erre általánosan elfogadott módszertan. Nem lehet ugyanazt alkalmazni egy szigetüzemben működő országban például, vagy abban az államban, amely a regionális infrastruktúrában jó határkeresztező kapacitásokkal bárhonnan hozzá képes jutni kétirányú áramláshoz. Japán például nem tud villamos energiát importálni sehonnan, kénytelen maga előállítani a szükséges forrásokat. Ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztói árakban jelentkezik az állókapacitás ára is, amely például az atomerőművek leállításakor képes volt száz százalékban helyettesíteni az atomenergiát, és ellátni a lakosságot. Az európai piacon viszont a német atomerőmű leállítása jelentkezik. Amikor a német szélerőművek üzemelnek, bizonyos határon túl, annak a költségeit más országok fogyasztói állják.
A 2020-ra kitűzött megújuló célok teljesítésében a magyar kormány jelentős szerepet szán az erőművi szektornak. Szó van a paksi atomerőmű bővítéséről. Ez mikorra várható?
- Meggyőződésem, hogy az atomenergia az elmúlt harminc évben megbízható portfólióeleme volt a hazai ellátásnak, és az ellátásbiztonság egyik kulcsa. Tiszta, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő energiaforrás, így Magyarországnak ki kell használnia, hogy erre a forrásra támaszkodhat. Ahogy az energiastratégiában megfogalmaztuk, 2020 és 2030 között kell üzembe lépjen az a 2000 megawattnyi teljesítmény, amely majd az azt követő tíz évben leálló négy blokk energiáját helyettesíteni tudja. 2040-ben ismét abban a helyzetben leszünk, mint ma: a 2050-es kibocsátási célok eléréséhez vezető útról kell majd dönteni. Addigra a paksi leálló blokkok helyett újból lesz két működő reaktor, de hogy e fölött a villamos energiában kitűzött 80-95 százalékos szén-dioxid-mentesítési célt hogyan fogjuk elérni, nem tudom megmondani ma. Részben számíthatunk a megújuló technológiákra, de gondoljunk az idei télre. Egy mínusz húsz Celsius-fokos hidegben a hatmillió fogyasztási helyet ellátó energiaszükségletet 2020 után sem fogjuk tudni kizárólag megújuló forrásokból fedezni. Ilyen technológiai fejlődés sem a nap-, sem a szélenergia terén nem körvonalazódik. A bioenergia - biogáz, biomassza - előállításában komoly potenciált látok, ezzel jelentős mértékben lehet csökkenteni Magyarország energiafüggőségét. De masszív, szén-dioxid-kibocsátásmentes energiatermelő egységekre mindenképpen szükség lesz. Az ország villamosenergia-importja stabilan 600-1000 megawatt körül alakul. Kérdés, hogy mi lesz az atom szerepe.
A termelés és az import mennyiségét a fogyasztás szabja meg. Itt milyen megtakarítási lehetőségek látszanak?
- Legalább tíz-tizenöt százalékos tartalékok rejlenek a lakossági fogyasztásban. A körültekintő, tudatos energiafelhasználást és a „zöldülést" egyaránt ösztönözni kell annak érdekében, hogy a 2020-ra, illetve a 2050-re vállalt célokat az ország teljesíteni tudja.
Az energiatudatos fogyasztói szokások kialakítása részben oktatás és szemléletváltás kérdése, másrészt pénztárcafüggő. Források kellenek, amelyek az A++ kategóriájú háztartási gépek vásárlására ösztönöznek, vagy arra, hogy a háztartások megújuló energiaforrásból fedezzék a szükségletüket. Mikorra várható az új KEOP-pályázatok megjelenése?
- A tavaly meghirdetett 2,8 milliárd forintos keret nagyon hamar elfogyott. Az új pályázatok előkészítés alatt állnak, és azt szeretnénk, ha sikerülne nagyon gyors mechanizmusban kialakítani a következő projekteket. A terveink szerint április végén kiírjuk a pályázatokat.
Március végén Brüsszel azonban még nem hagyta jóvá az ehhez szükséges források átcsoportosítását. Ettől függetlenül kiírják a támogatási programot?
- Igen. A minisztérium szándéka az, hogy amint Brüsszelben megszületik a döntés, a már elbírált pályázatokra azonnal teljesíteni tudjuk a kifizetéseket. Azt szeretnénk, mert ez az ország érdeke, hogy minél előbb elindulhassanak az energiamegtakarítást jelentő beruházások.
Előfordulhat, hogy Brüsszel nem támogatja a magyar kormány kérését. Erre az eshetőségre is felkészült a minisztérium?
- Igen, erre is van forgatókönyvünk. A 2020-ig kitűzött célokat el kell érjük, és 2050-ig is látszanak a távlati feladatok. Ahhoz, hogy a megkezdett úton tovább tudjunk menni, konkrét lépéseket kell tennünk. Átmeneti forráshiány nem akaszthatja meg ezt a folyamatot.
