Célegyenesben vagyunk, de nyerni és veszíteni innen éppúgy lehetséges, mutatott rá Petykó Zoltán, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós keretösszeg 8209 milliárd forintot tesz ki a mostani árfolyammal számolva, ebből a szerződésekkel lekötött összeg 5373 milliárd forint, a kifizetések összege eddig 2546 milliárd forint. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2006-os alapítása óta 27 000 projekt valósult meg országszerte.
– A gazdasági növekedés minél gyorsabb beindításának feltétele, hogy 2013-ig Magyarország minél nagyobb arányban lehívja a rendelkezésére álló uniós forrásokat – hangsúlyozta Petykó Zoltán, aki szerint bár nemzetközi összehasonlításban sem állunk rosszul, sok még a szervezet és a projektgazdák előtt álló feladat.
Az elnök elmondta: A források kifizetésének felgyorsítására az NFÜ számos szabályozói változtatást javasolt és saját tevékenységét is ennek megfelelően alakította át. A siker kulcsa elsősorban a projektgazdák kezében van, akiknek még három és fél év áll a rendelkezésükre, hogy megvalósítsák terveiket. Az összesen 8200 milliárd forintos támogatás minél eredményesebb lehívása érdekében a közigazgatási intézményrendszernek is növelnie kell a hatékonyságát. Az NFÜ a saját tevékenységének középpontjába is a kifizetések felgyorsítását és a megakadt pályázatok kezelését tette annak érdekében, hogy 2015 végére – az uniós szabályozás szerint két évvel a ciklus vége utánig van lehetőség a támogatások kiosztására – a 8200 milliárd forintos támogatási összeg legalább 95 százalékát sikeres projektek megvalósítására felhasználja Magyarország.
Az európai uniós támogatások a hazai költségvetést idén több mint 1500 milliárd forinttal – a központi költségvetés mintegy 10 százalékával – segítik. Ahhoz, hogy a jövőben is rendelkezésre álljon hasonló vagy még nagyobb összeg, változtatásokra van szükség. (Itt olvashatja "kisszótárunkat" a pályázati kiírások értelmezéséhez.)
A megítélt pályázati pénzek kifizetését számos faktor nehezíti a különböző hatósági engedélyektől, a nagy projektek esetében a régészeti feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig. Eddig egy átlagos projekt élettartama az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába.
– A közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok. A projektek életciklusát lerövidítő intézkedések a hátralévő időben lesznek igazán jelentősek – mondta Petykó Zoltán.
Jelenleg mintegy 152 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát kezel az NFÜ (ez korábban 180 milliárd volt). Az összeg fele az intézményrendszeren belül, a közreműködő szervezetek, valamint az irányító hatóságok asztalán van és körülbelül ugyanekkora összeget a hiánypótlási eljárások miatt fizet késedelmesen a szervezet. 700 milliárd forint értékű időarányosan már aktuális számlát viszont még be sem nyújtottak a projektgazdák, mert nem kellő ütemben halad a projekt megvalósítása.
Ma is égető problémát jelent, hogy sok vállalkozás és önkormányzat nem rendelkezik azzal a projektmenedzselési gyakorlattal, amely az EU-források felhasználásával megvalósuló pályázatok esetében elengedhetetlen, vélekedik Petykó. Vannak önkormányzati projektek, amelyek azért nem tudnak előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket, vagy nem szakszerűen járnak el a kivitelezés során. A helyhatóságok 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és így a korábban vállalt önrész megteremtése is probléma. (Sajnos a vállalkozások jelentős része még mindig valamiféle úri huncutságként tekint az Uniós pályázatokra. Pedig sok mindenre van vissza nem térítendő forrás, csak a gondolkodásmódot kellene megváltoztatni a pénzt megszerzéséhez.)
Független felügyeleti rendszert sürget az NFÜ
A pályázati rendszerben eddig végrehajtott változtatások leginkább az adminisztrációs kötelezettségeket érintik: kevesebb dokumentum szükséges a szerződéskötéshez, és tovább csökkentek a projektek tervezésével, elindításával és kezelésével kapcsolatos határidők.
Ez azonban nem elég. Az NFÜ még az idén független szakértőkből álló projekfelügyeleti rendszer kialakítását ösztönzi. Az úgynevezett projektdoktori rendszer a kedvezményezetteknek szakmai szolgáltatásokat biztosít, segíti a projektek szakszerű megvalósulását és a hibák elhárítását. Végső esetben viszont a támogatás elvonására is mód lenne. A felügyeleti rendszerben résztvevő szakértőket legkésőbb őszig választja ki az NFÜ közbeszerzési eljárás keretében a „piacról”.
Szintén a projektek gyorsabb megvalósulását segíti a szállítói finanszírozás és szállítói előleg, amely a jelenleg hiányzó banki forrásokat helyettesítheti. Az NFÜ a szállítói előleget 30 százalékra szeretné növelni annak érdekében, hogy a projektek megvalósíthatók legyenek. Így csak az önerőt és nem a teljes projektköltséget kell biztosítania a kedvezményezettnek, mivel a megvalósításra vonatkozó elszámolás a projekt előrehaladása közben folyamatos. Az még kérdés, hogy már futó projektek esetében is alkalmazható-e a szállítói előleg.
A nehéz helyzetben lévő helyhatóságok az önerő előteremtésére is segítséget kapnak: az NFÜ egy állami önerőalapot hozna létre 109 milliárd keretösszeggel. Az erről szóló indítványt a parlament heteken belül jóváhagyhatja. Brüsszeli engedélyre nincs szükség, csupán a hazai jogszabály módosítására.
A projektek túltervezése is elindult. Annak érdekében ugyanis, hogy a támogatások 100 százalékát hasznosítani lehessen, legalább 108 százalékra kell kiírni a programot. Így a kieső projektekre jutó források más pályázatnál hasznosulhatnak.
Újságírói kérdésre válaszolva Petykó Zoltán hangsúlyozta: a költségvetési megszorítások ellenére az 1400 milliárd forintos uniós támogatás hazai forrásigényét idén is biztosította a költségvetés és ez jövőre sem lehet kérdés. „Az uniós források és a hazai költségvetés elválaszthatatlanok. A kohéziós források esetleges megvonása sem azt jelentené, hogy a már elindult projektek félbe maradnak, hanem azt, hogy hazai forrásból kell a beruházásokat befejezni.”, mutatott rá az elnök, aki elmondta azt is, hogy az NFÜ felkészült arra az esélyre is, ha Brüsszel nem hagyja jóvá az operatív programokban kért forrásátcsoportosítást.
A népszerű kombinált hitelprogram támogatásintenzitása a jövőben várhatóan nem nő és a Közép-Magyarországi régióban sem lesz plusz forrás a program folytatására. A K+F programokban viszont a tervek szerint nőhet a támogatás intenzitása, azaz kevesebb önerővel lesznek megvalósíthatók a fejlesztések. A javaslat már a Nemzetgazdasági Minisztériumban van. A jövőben telephely fejlesztésre várhatóak újabb kiírások.
