A piaci megtakarítások kárára mehet az állampapír

Az állampapírok lakossági állománya dinamikusan nő, az alapok piacán erőteljesen dominálnak a visszaváltások. A folyamat valószínűleg addig tart, amíg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem változtat stratégiáján. Jelenleg a piacinál magasabb kamatfelárat ígér a lakossági forintokért, amelyek így soha nem látott arányban finanszírozzák a költségvetési hiányt. Lassan a piaci feltételű megtakarítások kárára.

Az MNB adatai alapján jelenleg több mint 40 ezer milliárd forint a lakosság pénzügyi megtakarítása, ebből közel 4000 milliárd forint a lakossági forintállampapírok állománya, ezen belül több mint 2000 milliárd a Kamatozó Kincstárjegyé. Utóbbi megtakarítási formába idén februárban több mint 170 milliárd forint áramlott, miközben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai által kezelt befektetési alapok összvagyona 124,7 milliárd forinttal zsugorodott januárban.

Kép:Fotolia

A nagy vesztes

Egy évvel ezelőtt még büszkén mondhattuk, hogy a modern megtakarítási eszközök, a befektetési alapok a hazai megtakarításokban több mint 18 százalékkal részesednek, ami meghaladja a nyugat-európai átlagot. Igaz, az OECD adatai azt is elárulták, a befektetési alapokban tartott vagyon 40 százaléka az alacsony volatilitású, de alacsony hozamú pénzpiaci és rövid kötvényalapokban pihent. Ennek teremtett az állam komoly konkurenciát az államkötvények – különösen az egy- és a féléves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy – révén: az idei év első hónapjában a pénzpiaci és rövid futamidejű kötvényalapokból közel 100 milliárd forint távozott, és a vegyes alapoknál is a visszaváltások domináltak még februárban is. A lakosság tehát átcsoportosítja befektetéseit az alacsony kockázat mellett magasabb hozammal kecsegtető termékbe.

Jelenleg a kamatozó kincstárjegy és a prémium állampapírok olyan mértékű plusz hozamot ígérnek, amelyet az alacsony kockázatú pénzpiaci- vagy rövid lejáratú kötvényalapok nem tudnak teljesíteni. A folyamatnak, úgy tűnik, nincs vége: az ÁKK az idei évre hirdetett nettó 500 milliárd forintnyi lakossági állampapírállomány-növekedési célkitűzést 700 milliárdra emelte, miután januárban és februárban a tervezett lakossági állampapír-értékesítés 80 százalékát teljesítették.

Most már az állam saját magának teremt konkurenciát, ráadásul drágán
– Az alacsony jegybanki alapkamat – az irányadó ráta jelenleg 1,2 százalék – hatására esett a normál állampapírok hozama, ami az alacsony árfolyam-ingadozású alapok teljesítményén is meglátszott: a hozamok drasztikusan – nulla százalék körülire – zuhantak. Az ÁKK viszont a piaci szint feletti prémiumhozamot ígér a kamatozó kincstárjegyekre. Az egyéves futamidőre adott két és félszázalékos kamattal és az eladónak fizetett egyszázalékos értékesítési díjjal piaci körülmények között nem lehet versenyezni. Mindaddig, amíg az adósságkezelő stratégiája a külföldi pénzek kiváltására irányult, érthető volt a szándék, ám most már az állam saját magának teremt konkurenciát, ráadásul drágán. A hazai megtakarítók ugyanis azokból a befektetési alapokból veszik ki a pénzüket, amelyekben a magyar állampapírok voltak túlsúlyban – mondja Vízkeleti Sándor, a Bamosz elnöke, aki szerint, amíg ez a kamatfelár jelen van a piacon, az alapokból való pénzkiáramlásnak nem lesz vége.

Az ÁKK ugyan április 5-től 25 bázisponttal 2 százalékra csökkentette a Féléves Kincstárjegyek kamatát, a főképp a lakosság számára értékesített papírok más hasonló futamidejű és kockázatú megtakarítási formához képest így is magasabb nyereséget ígérnek. Nem véletlen, hogy a Féléves Kincstárjegybe áramlik a tőke: 2015 decembere és 2016. február vége között – három hónap alatt – az állomány 37 milliárd forintról 180 milliárd forintra emelkedett!

Pavel Drahotsky, a Saxo Bank cseh, szlovák és magyar piacokért felelős prágai központjának vezetője szerint is nehéz a helyi állampapírokkal versenyezni, mivel azok biztonságos eszközöknek számítanak, és az árfolyamkockázattal sem kell számolni. Másrészről – mondja a szakember – a nagyobb pénzzel rendelkezőknek diverzifikálniuk kell a megtakarításaikat, illetve befektetéseiket, akár külföldi eszközökben is gondolkodva, hogy egymástól független megtakarítások képezhessék a vagyonuk pillérjeit.

Célhoz az eszköz
Minél magasabb egy alap kockázata, annál hosszabb futamidő eltelte után számíthatunk arra, hogy a remélt hozammal szállhatunk ki a befektetésből. Egy pénzpiaci alap akár féléves időtávra is vonzó lehet, míg egy tisztán részvényalap lehet, hogy csak 5–10 év után teljesíti a magas hozamelvárásunkat. Éppen ezért érdemes a megtakarításainkat pántlikázni, és a célnak megfelelő formát megkeresni. Van néhány alapszabály. Például, hogy ha valaki bérből él, az életvitelét legalább 10–12 hónapig fedező összeget likvid eszközökben – például bankbetétben, pénzpiaci alapban, rövid lejáratú kötvényben – tartsa. A 4-5 év múlva egyetemre menő gyermekünk taníttatására szánt megtakarítást már inkább érdemes vegyes alapba fektetni, míg a saját nyugdíjas éveink biztonságát jelentő befektetést nem felelőtlenség részvényalapban tartani.
Van versenytárs

Ugyanazokért a forintokért sok termék vetélkedik a bankbetétektől a biztosításokon át a különböző befektetési alapokig. A párnaciháról nem is beszélve, ami a hazai megtakarítók körében jóval népszerűbb, mint Európa más országában. A statisztikák szerint a versenyben a legesélyesebbek a kis kockázatú, likvid és minél magasabb hozammal kecsegtető megoldások. Hiába teljesített például kiugróan a hazai tőzsde tavaly, és produkáltak a magyar részvények kifejezetten magas hozamot, alig áramlott pénz ezekbe a papírokba.

– Elméletileg 80 százalék magyar állampapírt és 20 százalék magyar részvényt tartalmazó vegyes alap tavaly akár 8–10 százalékos hozamot realizált volna. Idén viszont lehet, hogy lényegesen kevesebbet hozna. A kifejezetten magas árfolyam-ingadozású alapok kevés hazai befektetőt vonzanak. A lakossági megtakarítók nagy része nem tolerálja a magas volatilitást, márpedig a részvényalapok ilyenek. Ezek teljesítményét 4-5 éves átlagban érdemes vizsgálni, erre pedig még csak a hazai befektetők viszonylag kis szelete nyitott – mutat rá Vízkeleti, aki szerint az óvatos, inkább rövid távra gondolkodó befektetői attitűdöt erősíti az is, hogy Magyarországon gyorsan változnak a jogszabályok.

– Hosszú távú pénzügyi stabilitásra van szükség ahhoz, hogy a hosszú távú befektetői szemlélet elterjedjen. Ma még kevesek tesznek félre egy 25 év múlva bekövetkező eseményre, bár most talán van némi pozitív elmozdulás, ha a nyugdíjbiztosításokba és az önkéntes nyugdíjpénztárakba érkező befizetések növekedését nézzük. A befektetési alapok összállománya azonban valószínűleg esni fog idén, elsősorban az ÁKK versenytorzító hozamígérete miatt.

A kamatozó kincstárjeggyel az alapok közül a részvényt is tartalmazó vegyes alapok, valamint a kockázatosabb abszolút hozamú alapok tudnak ringbe szállni hosszabb időtávon.

Államkötvény-állományok (Mrd Ft)
  1. december 1 075
  2. december 2 121
  3. december 3 360
  4. december 4 079
  5. február 4 535
 Forrás: ÁKK

– A befektetési alapok teljesítményét nagyban meghatározza az időtáv és az is, hogy egy alap milyen befektetési lehetőségek közül választhat. Azok az alapok, amelyek szélesebb befektetési palettáról választva alakítják ki, miben tartják a befektetők pénzét, hatékonyabban csökkenthetik a kockázatokat is. Míg például egy részvényalap teljesítménye csak ettől az egy eszköztől függ, addig a vegyes alapok vagy az abszolút alapok kezelői szélesebb palettáról választhatnak, így több részpiac teljesítményét tudják kiaknázni – vallják a Concorde Alapkezelő szakértői, akik szerint az elmúlt években a vegyes és abszolút hozamú alapok különösen jól teljesítettek.

A 2016-ban az Év Legjobb Kiegyensúlyozott Vegyes Alapja díjat nyert alap árfolyama például 1997 óta közel hétszeresére nőtt, az elmúlt tíz évben – a 2008-as válság ellenére – átlagos éves hozama elérte a 6,6 százalékot. Még a 2008-as válság előtti csúcson, 2007 júliusában befektetők is közel másfélszeres növekedést értek el mára, míg a válságot követő mélyponton, 2009 márciusában befektetési jegyet vásárlók esetében a megtakarítás megduplázódott.

Globális játszótér

Egy-egy alap teljesítményét erősen befolyásolják a nemzetközi folyamatok, amelyek mostanában inkább az óvatos, a váratlan eseményeket kivédeni képes befektetői döntéseket erősítik.

A kiszámíthatatlanság az alacsonyabb költségű, rövid távon is alkalmazható megtakarításokra irányítja a figyelmet
– A közelmúltban egy éven belül megfeleződtek meghatározó európai bankok – például a Deutsche Bank vagy az UniCredit – részvényárai, az olaj ára pedig hatalmasat zuhant. A kiszámíthatatlanság az alacsonyabb költségű, rövid távon is alkalmazható megtakarításokra irányítja a figyelmet, amelyekkel jobban kezelhetők a piac bizonytalanságai. Ez különösen fontos most, amikor még a központi bankok intézkedései is nem várt mozgásokat okoznak – mutat rá Drahotsky.

Vízkeleti szerint mindenképp érdemes odafigyelni a nemzetközi árupiacokra.

– Az olaj ára az elkövetkező két-három évben biztos, hogy nő, ezért izgalmas befektetési célpont lehet. (Célszerű körbenézni, melyek azok a befektetések és devizák, amelyek az olajár későbbi emelkedéséből profitálhatnak majd.) A világ részvénypiacainak kilátásai sem rosszak: az Amerikai Egyesült Államok gazdasága jó állapotban van, és az európai országok többsége is pozitív képet fest. A fejlődő világban több a kérdőjel: mekkora lesz a kínai növekedés lassulásának mértéke, és ebből eredően mekkora a nyersanyag-beszállítók, például Brazília kockázata. Sok múlik az alapkezelőn: jól választja-e ki a szektort, a régiót, hogyan időzíti a váltásokat.

A nem várt események persze bármely alap árfolyamát megbolygathatják, hosszú távon azonban – ahogy néhány 10–15 éves alap teljesítménye is mutatja – az alapot kezelő szakemberek képesek visszatornázni a hozamokat. Azok a befektetők tehát, akik évekig megtartják befektetéseiket, nem realizálják az időleges veszteségeket – olvasható a Concorde közleményében.

Bár az alapok múltbéli teljesítménye nem garancia a jövőre nézve, az alapkezelőt mindenképp minősíti. Ha valaki az abszolút hozamú alapokba fektet, száz százalékban rábízza magát az alapkezelőre, nem tudja, mikor milyen papírban van a pénze. A vegyes alapok már inkább teret engednek a befektető saját preferenciájának, hiszen az alapkezelő előre meghatározza, hogy abban a termékben az állampapírok mellett milyen befektetési politika alapján választott részvényekbe fekteti a megtakarításunkat.

Van, hogy az árfolyamesésnek drukkolunk

A kisbefektetők számára elérhető befektetési termékek döntő többségét – így például a befektetési alapokat is – úgy alkották meg, hogy csak az emelkedő árból vagy árfolyamból profitálhat a tulajdonos, az árak csökkenéséből nem. Így aztán rosszabb időkben még a gondosabban kezelt befektetési alapok is csak annyit tudnak elérni, hogy kisebb mértékben csökken az értékük, mint a piaci átlag.

– A bizonytalan és hektikus piaci környezet hatására nő a kereslet az olyan modern befektetési termékek iránt, amelyek alkalmasak az áresésből is profitot termelni, vagy amelyekkel ki lehet használni a piac nagyfokú volatilitását – véli Drahotsky, aki szerint már érzékelhető, hogy a klasszikus vedd meg, és tartsd befektetési stratégiát felváltja egy aktívabb pénzkezelés.

A változékony gazdasági körülmények közepette is jó hozamokat ígérnek például az olyan innovatív megtakarítások, mint a tőzsdén kereskedett alapok – az úgynevezett ETF-ek és CFD-k (contract for difference) – vásárlása vagy shortolása, tőkeáttétellel. A modern befektetési formákkal egy napon belül is lehet pozíciókat nyitni és zárni, és a pénzt éjszakánként biztonságos bankszámlákon tartani, hogy a zárások és nyitások közti piaci sokkokat elkerüljük. Ráadásul a járulékos költségei alacsonyak, a vásárláskori díja 0,05–0,3 százalék között mozog, nincs alapkezelői díj, és a másodperc tört része alatt, a képernyőn látható valós áron lehet nyitni vagy zárni pozíciókat, számítógépen vagy mobil eszközökön.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo