Óvatos, lépésről lépésre haladó folyamat jellemzi az autonóm rendszerek engedélyezését Európában, mivel a sofőr nélküli közlekedés egyszerre vet fel technológiai, jogi és közlekedésbiztonsági kérdéseket. Jelenleg a vezetéstámogató megoldások hat szintje közül jellemzően a második szint engedélyezett, de egyes országokban (pl. Németországban) már korlátozottan a harmadik szint is megjelent, ahol – szigorúan kijelölt környezetben – az önvezetés felelőssége már járműrendszeré. A negyedik és az ötödik, teljesen sofőr nélküli automatizáltsági szint továbbra is kutatás-fejlesztési fázisban van.
Fotó: DepositPhotos.com
A Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében 2025 folyamán az M1-M7 autópálya budaörsi, közel 800 méternyi szakaszát olyan szenzorokkal szerelték fel, amelyek valós forgalmi környezetben támogatják az önvezető rendszerek fejlesztését és tesztelését. A jelenleg az egész világon egyedülálló tudású okosautópálya-szakaszhoz egy úgynevezett digitális iker is kapcsolódik: egy nagy pontosságú virtuális modell, amelyben valós időben jelennek meg a közlekedő járművek, és amelynek adatai egyaránt hasznosíthatók a közlekedés résztvevői és a fejlesztők számára.
„Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy kiváló mérnöki oktatás zajlik nálunk, így már az egyetemisták is olyan megoldásokon dolgozhatnak, melyek hosszú távon egész Európa közlekedési rendszerét is formálhatják. Az M1–M7 autópálya bevezető szakasza jól mutatja, hogy az infrastruktúra-fejlesztés és a kutatás-fejlesztés hogyan tud kézzelfogható módon találkozni. A Magyar Közútnál határozottan úgy gondoljuk, hogy a biztonságos önvezetés feltételeinek megteremtése közös érdek, ezért támogatunk minden olyan hazai fejlesztést, amely közelebb visz bennünket az autonóm rendszerek szélesebb körű alkalmazásához” - mondta el Bartal Tamás, a Magyar Közút igazgatósági elnöke.