hirdetés

"Túl jó ember vagyok, hogy jó üzletember legyek"

Nem magyar vállalatként működik tovább a Fornetti, és a céget 1997-ben alapító és franchise-rendszerré fejlesztő milliárdos, Palásti József sem itthon folytatja üzleti karrierjét. A 25 milliárd forint árbevételű holdingot megvette a svájci–ír Aryzta, a pékmester pedig Amerikában keres új kihívásokat. Sikerről, Amerikáról és a jövő üzletéről is beszélgettünk vele.
hirdetés

Mi a közös a Trigránitban, a Szentkirályi ásványvízben és a Fornettiben? Mindhárom vállalat megálmodója magyar vállalkozó, aki a céget a semmiből építette fel a saját erejével és tudásával, növesztette piacvezetővé a maga iparágában, teremtett több ezer embernek munkahelyet. 2015-ben pedig mindhárom milliárdos forgalmú és alapítóját milliárdossá tevő nagyvállalat külföldi szakmai befektető tulajdonába került.

Ha mersz sok évig a piac meghatározó szereplője lenni, felelőssé válsz a cégedért, a munkatársaidért és a partnereidért is.
– A vagyonom tekintetében nem történt más, csak portfólióátrendezés – mondja Palásti József jóízűen falatozva a báránybordát. – 2015 elejére a Fornetti ledolgozta a válságot, újabb növekedési pályára állt. A következő hét–tíz évre szóló, tízmillió eurós fejlesztési csomaghoz kerestem nyugat-európai partnert. Az Aryztával, Európa egyik vezető, fagyasztott pékárut forgalmazó vállalatával a két gyártói potenciál közötti szinergia kihasználásán dolgoztunk, végül felvásárlás lett belőle. Van három vér szerinti gyerekem, és egy negyedik, a Fornetti. A döntésnél mindegyikük érdekét figyelembe kellett venni, és az enyémet is. Ha mersz sok évig a piac meghatározó szereplője lenni, felelőssé válsz a cégedért, a munkatársaidért és a partnereidért is. A Fornetti – a vállalat és az ott felnőtt menedzsment – érdeke az volt, hogy a lehető legmagasabb szintű európai integrációban vegyen részt. A gyerekeim egyértelművé tették, hogy nem szeretnék átvenni a céget. Amikor a cég jövőjét terveztem, volt még egy szempontom: ha a Fornetti tulajdonosaként belekezdek a következő tízéves periódusba, a koromnál fogva más területen már nem fogom magam kipróbálni.

Ezzel a Fornetti-sztorinak vége?

– Az eladó eladta, a vevő megvette. Váltani akartam. Olyan üzleti döntést hoztam, amivel Európa legnagyobb gyártójánál pozicionáltam a Fornettit, én pedig nyertem az életemből tíz évet, hogy kipróbáljam magam másban.

Palásti József
Kép:PP/Hatlaczki Balázs

Hogyan tovább?

– Amerikában kóborló tehetséges magyar startupoknak – sokan vannak ilyenek –, illetve idehaza lévő startup-gyanús ötleteknek szeretnék inkubációs hátteret biztosítani. Befektetőként és öregemberként, aki majd elmondja, hogy jó az ötlet, de inkább így vagy úgy lehetne megcsinálni. Van, akinek tőkére van szüksége, van, akinek vállalkozói képességre.

Miért akar a magyar piacon szocializálódott tőkés Amerikában beszállni egy olyan üzletágba, amely ott őshonos, mi pedig most ismerkedünk vele?

– Hogy a nagy versenyben mérettessek meg. Engem önmagában a pénz soha nem motivált. Játékos típus vagyok, csak pénzért semmit nem csinálok. A játékszenvedély hajt, kihívásokat keresek.

Praktikus ember vagyok, a funkcionalitást keresem, felesleges dolgokra nem költök. Az üzleti életben sem.
Bármilyen luxuscikket megengedhet magának. Az amerikai beruházás is ilyen fricska a világnak?

– Szeretek hajózni, vettem már életemben egy-két új hajót, de amikor beleszerettem egy sokkal drágábba, azt használtan vettem. Mert annyi pénzt már nem teszek le két és fél hónapra az Adriára. Autóból sem kell nekem hivalkodó, ár–érték arányban keresem a legjobb megoldást. Órából és ruhából sem veszek meg valamit csak azért, mert luxusmárka, ha túl drágának tartom. Önmagukban hidegen hagynak ezek a státuszszimbólumok. Ellenben szeretek jó étteremben jó ételt enni, és jó bort inni. Praktikus ember vagyok, a funkcionalitást keresem, felesleges dolgokra nem költök. Az üzleti életben sem.

Mi az, ami státuszszimbólum ön szerint?

– Ha elismerik az ember tudását, mert az különbözteti meg másoktól.

Az ön tudását elismerik?

– Nem igazán. Sőt! Nekem nincs magas iskolai végzettségem, és elkövettem azt a hibát is, hogy munkával generáltam a vagyonomat. Fent azért nem szeretnek, mert komoly iskolák nélkül lettem sikeres, lent pedig azért nem, mert sikeres lettem. Ez sokakat bosszant, amit élvezek, de persze fáj, hogy nem szeretnek. Van egy jó és egy rossz tulajdonságom. Nem megyek bele szubjektív vitákba, ha viszont nálam van az összes objektív bizonyíték, szeretek bohócot csinálni a velem szemben erőlködőből. Dacból. De nincsenek valódi konfliktusaim, mert tudom a saját határaimat. Engem még nem perelt be senki, és én se pereltem be senkit. Az, hogy sokan nem szeretik a stílusomat, más kérdés.

Palásti József
Kép:PP/Hatlaczki Balázs

A sikeres ember arroganciája ez, vagy épp ez a mentalitás hozta meg az üzleti sikereket?

– Tizennyolc éves korom óta magánzó vagyok. Projektek százait raktam össze, sikeresen. Tizenhat és fél évesen, 1977. április 4-én fölényesen megnyertem Budapesten a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt. Akkor még voltak valódi szakmák és szakemberek, és volt a mesterségeknek presztízsük. Azóta győzni akarok. Szeretek játszani, és nagyon nem szeretek veszíteni. Az üzletben olyan vagyok, mint a tonik: először fanyar és kesernyés, de aztán rájössz, hogy egy csepp ginnel fantasztikus. Mostanában, a portfólióátrendezés során sok új kapcsolatot nyitok. A stratégiám ma is ugyanaz: mindig azt vizsgálom, a velem szemben állónak mekkora a tudása. Én ugyanis, kérem szépen, csak egy egyszerű pékmester vagyok!

A magyar cég, „ami megmentette Amerikát”
Ha van született vállalkozó Magyarországon, Kürti Sándor, a Kürt Zrt. elnöke az. A Cégvezetők Csúcstalálkozóján a legjobb sztorijait osztotta meg arról, hogy a „kurázsi” hogyan tehet világhírűvé és világsikerűvé egy céget.
Ki az, akire felnéz?

– Azokra, akiktől tanulok. Azért megyek többek között Amerikába, hogy ilyen emberekkel találkozzak. De óriási élmény az is, ha például meghallgathatom Kürti Sándor (a Kürt Zrt. alapító tulajdonosa, ld. keretes írásunkat – a szerk.) üzletről, munkáról, társadalomról, vállalkozásokról alkotott filozófiáját. Vele nem lehet vitatkozni, evangelizál. Én már az evangelizáltja vagyok. És rajongok az igazi professzorokért is, azokért, akiknek nemcsak címük van, hanem valódi értéket képviselnek. Aki nem járt iskolába, egy módon tanulhat: odafigyel az igazi tudás birtokában lévőkre. Máskülönben veszít.

Mit jelent önnek a veszteség?

– Ha megtörik az emberekbe vetett hitem. Abszolút humanista vagyok, mert minden más izmus kiirtott rengeteg embert. De minden izmust meghallgatok, nem vitatkozom vele, mert az szubjektív lenne. Sokszor szoktam mantrázni: én szeretem az embereket, én szeretem az embereket mindennap, minden szituációban. Ez időnként nagyon nehéz.

Mi az üzleti sikerének titka?

– Tudni kell százig számolni. Íme, a Palásti-féle doktrínák: elemzek, tervezek, kasszírozok. De vigyázz! Ha elrontottad az elemzést, rossz lesz a tervezés. Pánikba esel, kapkodsz és tönkremész. Ez nagyon egyszerű. Ahhoz, hogy ne tévedj, három kérdésre kell válaszolni: ki vagy, hol vagy, mit akarsz csinálni. Nem vagyok álmodozó, vállalkozó vagyok, aki Kelet és Közép-Kelet-Európa számos országában teremtett a semmiből sikeres projekteket.

Magyar vagyok, magyar gyerekeknek akarok segíteni, de úgy, hogy a nagy csatatéren próbálom ki magam.
Ugyanilyen módon lehet Amerikában is sikeres?

– Ne gondolja senki, hogy nem vagyok tökéletesen tisztában azzal, milyen versenypiacra megyek, ott milyen tudáselőnyök vannak. Nyitott, figyelmes ember vagyok, aki tanulni megy oda, hogy aztán ő is taníthasson. Nem buta, nem elrugaszkodott, nem nagyképű és nem durva életfilozófia hajt. Magyar vagyok, magyar gyerekeknek akarok segíteni, de úgy, hogy a nagy csatatéren próbálom ki magam. Amerikában eddig mindig tanultam. Nem feltétlenül kell szeretni azt az országot, de akinek egy csepp esze van, az tiszteli az ott lévő módszereket. Oda az épeszű ember alázattal megy. Rengeteg üzleti tapasztalatot szereztem Magyarországon, de alapvetően az emberszeretetem és az alázatom lesz az, ami sikeressé tehet a tengerentúlon.

Mennyi pénzt szán erre a játékra?

– Ön szerint amikor Las Vegasban játszottam, mennyi pénzt veszítettem a kaszinóban? Semmit, mert amikor elbuktam negyed dollárt, eljöttem, és átmentem a szemben lévő étterembe. Ötvennégy dollárért ettem egy füstölt lazacot, hogy levezessem a feszültségem. Amit ugyanis nem tudok kiszámítani, mert nem belátható, az számomra nincs. Az elemzésnél már látni kell, hogy mennyit lehet kasszírozni. Szun-ce A háború művészete című művében úgy fogalmaz: aki megérti, mikor szabad harcba bocsátkozni, és mikor nem, az győz. Szerintem körülbelül ötmillió dollárral megcsinálom – vagy megúszom – ezt a történetet. A siker azonban nem attól függ, hogy mennyi pénzt teszek oda, hanem a jól megválasztott szövetségesektől. Egy üzletembernek értenie kell a világot, és én, azt hiszem, értem.

Jó üzletembernek tartja magát?

– Nem. Túl jó ember vagyok ahhoz, hogy jó üzletember legyek.

Palásti József
Kép:PP/Hatlaczki Balázs

Mégis nagyon sikeres.

– Az igen! De az az egóm, a presztízsem, a játékszenvedélyem. Azt szoktam mondani: a győzelemnek nincs ára, a vereség viszont megfizethetetlen luxus. Nem vagyok bátor ember. Új terepen pedig különösen óvatosan mozgok, amíg nincs minden érv nálam.

Soha nem szenvedett vereséget?

– A gazdasági válságot, annak kezelését és következményeit megérezte a cég. Amikor beütött a krach, húszmillió eurós nyitott beruházásom volt Bulgáriában, Romániában. Az orosz válság is érzékenyen érintett. Két és fél évig készítettük elő, hogy Ukrajnából Oroszországba szállítsunk. Kiállításokra jártunk, gyárat terveztünk, tárgyaltunk a Magnittal (a Magyarországon logisztikai központ létrehozását tervező szupermilliárdos, Szergej Galickij diszkonthálózata, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca – a szerk.). Épphogy elindultak a szállítások, jött az embargó. Körülbelül négy-öt millió eurót vesztettem. De ez vis maior, nem személyes bukás. Az viszont személyes erényem, hogy egy vállrándítással nyugtáztam. Ilyenkor egy percig nem nyalogatom a sebeimet. Vállalkozóként megtanultam: van olyan, hogy lent. De onnan azonnal fel kell jönni. A válságot is kidolgoztam 2015 elejére, ez nekem presztízskérdés volt. 2010-ben az innovációknak és tartalékoknak köszönhetően még tudtuk kezelni a visszaesést, 2011-ben viszont a zászlóshajó, a Fornetti nyeresége nullázódott. A temesvári gyárban a válság idején automatizáltam, Bulgáriában zöldmezős beruházással új gyárat építettem. Itt a bankkal sikerült megegyezni és átütemezni a négymillió eurós hitelt, Romániában viszont valaki keresztbe akart tenni, és elfogadhatatlan feltételeket támasztott a pénzintézet. Csődvédelmet kértem 2011 végén. Gerillaharcos vagyok, ha kardot rántok, nem dugom vissza a hüvelyébe. Nem volt kérdés, hogy megküzdünk a problémákkal. Amikor eladtam holdingot, huszonötmilliárd forint volt az árbevétel, ami több mint tízszázalékos éves növekedést jelent. Idén is bővülésre lehet számítani, de ez már nem az én dolgom, a 2016-os üzleti tervhez már csak drukkolok, azt a vállalat új vezetője, Sebastian Gooding készíti.

A Fornetti eladása Palásti József magyarországi üzleti karrierjének a végét is jelenti? Inkább Amerikába költözik, és viszi a pénzét is?

– A Fornettivel csak Magyarországon nyolcezer munkahelyet teremtettem. Életemben egyszer kaptam elismerést, amikor a VOSZ Év Vállalkozója Díjat átvehettem. Ha nincs rám szükség, elmegyek oda, ahol szeretnek, és szükség van rám. De maradnak itthon is érdekeltségeim, például a PVK Kft., és most tervezem, hogy beszállok az ingatlanszektorba is. Az Amerikában létrehozott részvénytársaság operatív vezetését a lányomra bíztam. Amúgy pedig a nyarat az Adrián szeretném tölteni hajózással, búvárkodással.

Az ingatlanszektor a csok miatt lett érdekes?

– A csok és az áfacsökkentés teoretikusan nagyon rendben lévő szociális csomag. De én azokkal kezdek törődni, akikkel ez a csomag nem. Mondjuk úgy, hogy az első generációs szinglikkel. Nem vagyok, és nem leszek építési vállalkozó, de azért most építek egy-két szép házat Budapesten, jó helyen. Nem eladásra. A bérbeadás alig néhány ezer éve működő üzleti modell.

Miben látja a jövő üzletét?

– Őszintén és hitelesen szeretni az embereket mindig jó üzlet volt, és jó üzlet lesz. Alapvetően két dologra érdemes vállalkozást építeni: az emberek ősidőktől meglévő tulajdonságainak és szükségleteinek kezelésére, valamint az ezek kielégítésére megszülető új technológiákra. Úgy látom, a közlekedés például még az én életem folyamán nagyon megváltozik, de nem úgy, ahogyan azt korábban gondoltuk. Az elektromobilitás hatalmas horderejű változást hoz a következő öt–tíz évben, ami számtalan üzleti lehetőséggel kecsegtet. Keresem a rést, ahová én passzolok, ahol nyugdíjalapot generálhatok magamnak.

hirdetés

Véleményvezér

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

A Magyar Honvédség főparancsnoka Kijevben tárgyal Zelenszkij ukrán elnökkel

Ilyen sem volt még. A magyar állam magas rangú politikusai eddig messze elkerülték Ukrajnát.
Hazaáruló kereső program indult

Hazaáruló kereső program indult

Új magyar nemzeti társasjáték kezdődött. A neve, ki a hazaáruló?
Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Őrületesen olcsó áron hirdeti játékkonyháját az egyik nemzetközi áruházlánc, mégis külföldi boltjaikban érdemes megvenni

Csodaország lettünk. Már az akciós termékek is drágábbak itthon, mint külföldön.
Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az oroszok elveszítették tankjaik felét

Az orosz-ukrán háború úgy tűnik a levegőben dől majd el. A rakéták és a drónok korszakát éljük.
A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

A világ vicce, a britek most már fizetnének is azért, hogy visszatérhessenek valamennyire az EU-ba, amiből kiléptek

Ember nem lőtt még akkora mellét, mint a britek a brexittel. Most már úgy vélik, bárcsak egy rossz álom lenne, hogy kiléptek.
Terrorista állam-e Oroszország?

Terrorista állam-e Oroszország?

Az Európai Parlamentben elsöprő többséggel fogadták el azt az állásfoglalást, ami szerint Oroszország terrorizmust támogató állam.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo