A Small Business Act 2011 keretében május végén kétnapos konferenciát rendeztek Gödöllőn, ahol a kkv-követek bemutatása mellett szó volt a kis- és középvállalatok fejlesztése érdekében az országok előtt álló feladatokról. A jövő Európája mennyiben kíván más megközelítést?

- A 2008-as válság után Magyarországon és az unió számos államában drasztikusan nőtt a munkanélküliség. A problémára valószínűleg a mikro-, kis- és középvállalatok körében lehet megoldást találni. A nagyvállalatok fejlett technológiával és munkaszervezési módszerekkel rendelkeznek, de korántsem olyan jó a foglalkoztatási képességük, mint a kisebbeknek. Magyarországon a cégek 99,9 százaléka kkv, ez a kör állítja elő a hozzáadott érték 56 százalékát, és 73,8 százalékát foglalkoztatja a versenyszférában alkalmazottaknak.

■ Ön szerint van tér a közel 74 százalékos részesedés növelésére?

- A legfőbb cél az, hogy a kisebb és a nagyobb vállalatok is növelni tudják a foglalkoztatási képességüket. A kisebbeknek ehhez kevesebb tőke kell, és rugalmasabban reagálnak a legapróbb pozitív piaci jelre is. A nagyvállalati fejlesztések évekre előre eldőlnek, sokszor nem is Magyarországon.

■ A hazai gazdaságpolitika tehát elsősorban a kkv-k foglalkoztatás-bővítésére koncentrál?

- A multinacionális cégek előtt álló akadályokat a korábbi években már lebontották, a mikro-, kis- és középvállalatok működési környezetét érintő korlátokat viszont most kell felszámolnunk. Három területre fókuszálunk, összhangban az Európai Unió Kisvállalkozás-fejlesztési Intézkedéscsomagjával. Nagyon fontos a kkv-kör forráshoz juttatása. Immár kilenc éve sikeres a Széchenyi Kártya-program, amely most újabb konstrukciókkal bővült, valamint az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere is kimondottan a szektorban megvalósuló fejlesztéseket támogatja. Kulcsterület az adminisztrációs terhek csökkentése is. Magyarországon évente mintegy 3000 milliárd forint adminisztrációs költség hárul a vállalkozásokra. A hazai GDP 10 százalékát meghaladó összeg európai összehasonlításban is tetemes, és rendkívül negatívan hat a vállalkozások versenyképességére. A májusi kormányhatározat - melyhez a kapcsolódó jogszabályok júniusban készülnek el - 105 milliárd forintos adminisztrációcsökkentő intézkedéscsomagról döntött, nyáron pedig egy 400 milliárd forintos javaslatcsomagot teszünk a kormány elé.

■ Milyen intézkedések szerepelnek benne?

- Az első csomaggal lebontottuk az általunk érzékelt akadályokat, a következő szakaszban pedig a vállalkozások szerint legsúlyosabb problémákban szeretnénk előrelépni. A cégvezetők jellemzően az adóval és más közbevétellel kapcsolatos bevallási, fizetési és nyilvántartási kötelezettségeket említik, mint a működésüket leginkább gátló intézkedéseket. A beruházási tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési gyakorlat is lassítja és feleslegesen drágítja a beruházásokat. A cégek úgy érzik, az ÁNTSZ, a tűzoltóság s számos más hatóság napi működéssel kapcsolatos ellenőrzési és bírságolási gyakorlata nem veszi figyelembe a vállalatok adottságait.

■ Az ÚSZT-pályázatok kapcsán többen jelezték, hogy az adminisztratív terhek a vártnál kevésbé csökkentek, és a párhuzamos, olykor felesleges adatszolgáltatási kötelezettségektől sem mentes a rendszer.

- Januárban, a meghirdetésekor fontos szándék volt, hogy utat vágjunk a pályázatokhoz kapcsolódó jogszabályrengetegen. A korábban hatályos rendelethalmaz helyett a törvényalkotó egyetlen kormányrendeletben foglalta össze a pályázás, az elbírálás és a támogatás kiutalásának eljárási szabályait. Természetesen a pályázatok első hullámát követően érdemes lesz megvizsgálni a tapasztalatokat. A puding próbája az evés. A jogszabály előkészítői fogják értékelni, hogy a célok hogyan valósultak meg a gyakorlatban.

■ Az unió kisvállalkozás-fejlesztési programjának egyik sarokköve a cégek külpiaci tevékenységének segítése. Milyen esélyei vannak a hazai kkv-knak a határon túl?

- A források biztosítása és az adminisztrációs akadályok megszüntetése mellett a cégek nemzetköziesítése a harmadik prioritás. Jelenleg a kkv-kör 25 százalékkal részesedik az exportból, ami bizonyos szempontból magától értetődő. A kisebbek természetes működési területe a településük, esetleg a megyéjük. Ugyanakkor vannak innovatív szellemű vállalkozások, amelyek országhatáron túl is életképes, átütő ötlettel állnak elő. Őket szeretnénk támogatni a piacszerzésben. Erdélyben vagy a Felvidéken nincsenek nyelvi gondok, könnyebb kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, az unión belül pedig a közös szabályozás, a hasonló intézményrendszer, engedélyezési gyakorlat, adózási rend teszi biztonságosabbá a külpiaci jelenlétet. A közösség határain túl viszont számos kockázattal kell számolni, így távolabbi piacokra jellemzően a közepes cégek tudnak kilépni, ahol rendelkezésre áll a tőke és a szükséges humán erőforrás. Alaposan előkészített döntést követően a szomszédos országok piacait akár egy mikrovállalkozásnak is érdemes felmérnie, míg a távolabbi országok piacaira való sikeres kilépéshez inkább a dinamikusan fejlődő vállalkozásoknak van esélyük.

■ Prosperáló gazdaságban a külpiaci jelenlét ösztönzése egészséges, most viszont a hazai cégeknek a belső piac stagnálása jelenti a legnagyobb kihívást. Sokan a kereslet szűkössége miatt nem fejlesztenek. Gondolkodik a kormány segítségen ezen a területen?

- Dinamikus belső keresletnövekedésre valószínűleg ez évben még nem lehet számítani, így azok a vállalkozások vannak előnyben, amelyek a kockázataikat földrajzilag is meg tudják osztani. A külső piacok ugyanis rendkívül gyorsan megnyíltak az elmúlt időszakban, és a főbb piacaink közül több is növekedési pályára állt. Ez számos vállalkozás számára menekülési útvonal, amit mutat az is, hogy a hazai export tavaly és idén az első negyedévben is nőtt.

■ Vannak közgazdászok, akik szerint a fenntartható növekedéshez és a válságból való tartós kilábaláshoz nélkülözhetetlen a lokális ellátás erősítése. Ez a hazai kkv-k számára fontos lehet. Hogyan érvényesül a kormányzat gazdaságpolitikájában ez a szemlélet?

- Az elmúlt fél évben több intézkedés is született, amely a magyar vállalkozásoknak teremt lehetőséget, hogy piacra jussanak közvetlen környezetükben. Módosítottuk például a magyarországi kereskedelmi hálózatokba történő beszállítói feltételrendszert, amely korábban komoly költségeket jelentett azon cégek számára, amelyek tartósan több lánchoz szerettek volna szállítani. Előkészületben van a közbeszerzési törvény módosítása, ami szintén könnyítéseket tartalmaz a kkv-k közbeszerzésekbe való bekapcsolódása érdekében. Másfelől tisztában kell lennünk azzal is, hogy Magyarország évtizedek óta rendkívül nyitott gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a magyar emberek akkor kapnak munkalehetőséget, ha a világ és Európa piacain értékesíthető termékeket tudunk előállítani. Alapvető érdekünk, hogy az unió határai könnyen átjárhatók legyenek, működjön a szabadkereskedelem. Minden olyan lépés, amely az áruk szabad áramlását veszélyezteti, a kis, nyitott gazdaságú országok számára komoly hátrányt jelent.

■ A kormányzat nem támogatta a „Paktum az Euróért" elnevezésű versenyképességi egyezmény javaslatát, amely a társaságiadó-alap uniós szintű harmonizációjára vonatkozott. Sokak szerint ez éppen a kkv-k számára lett volna előnyös.

- A társasági adózás nem alkalmas az áruforgalom vagy a külpiaci aktivitás befolyásolására. Nekünk az a fontos, hogy az európai tagállamok gyakorlatában ne jöjjenek létre helyi hatósági, nehezen kiszámítható, „trükkös" akadályok, amelyek veszélyt jelentenének a magyar vállalkozások számára. Minden ilyen - például a legutóbbi zöldségkonfliktus, amely a piaci bizalmat érintette - azonnal súlyos veszteségként jelentkezik a magyar exportőrök körében.

■ Versenyképesek a magyar termékek az unióban?

- Az elmúlt évek kiviteli statisztikái szerint külgazdasági tekintetben igen. Az más kérdés, hogy e mögött milyen tényezők állnak. A huzamosan fennálló alacsonyabb forintárfolyam segítette az exportőröket, ugyanakkor a korábban említett területeken nagyon sokat kell még tennünk a magyar kkv-k versenyképességéért. Folyamatosan vizsgáljuk a szabályozási környezetet, és figyelemmel kísérjük más országok gyakorlatait.