Idén az első három hónapban mindössze 491 milliárd forintnyi euro- és forinthitelt helyeztek ki a bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ami kevesebb, mint a fele a 2007-es - egyébként kiugróan magas - több mint egymilliárd forintnak, de a 2010. első negyedévi hiteleknek is csupán a 65 százaléka. Legnagyobb mértékben a beruházási hitelek estek.
Szunnyadó kereslet
Sokan úgy vélték, idén már elindulnak a fejlesztések, hiszen számos iparág van, ahol nem halogatható évekig a modernizáció. Nem így történt. Bár az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2011-re 2,7 százalékos magyarországi gazdasági növekedést vár, jövőre pedig 2,8 százalékos pluszt jósoltak, a londoni intézet szerint ez elsődlegesen továbbra is az exportnak köszönhető. A gyenge belső kereslet pedig bizonytalanná teszi a kkv-kat. A cégek nem gondolkodnak fejlesztésben.
- Csak az exportőrök, illetve beszállítóik mutatóiban látszik némi javulás, de ezek a cégek is legfeljebb a 2008-as vagy az előtti árbevételi szinthez közelítenek, igény a kapacitásbővítésre tehát legfeljebb akkor jelentkezik, ha új technológiára van szükségük. Jó hír talán, hogy a válságban tönkrement versenytárs piacára most belépők körében is előfordult már fejlesztésihitel-igény. A rövid lejáratú forgóeszközhitelek iránt élénkül a kereslet, de vevőfinanszírozás esetén inkább a faktorra helyeződött a hangsúly - mondja Biczó Anikó, az Erste Bank kis- és középvállalati üzletágának az igazgatója.
Az igény hiányával magyarázza a gyenge statisztikát dr. Tamás Gábor, az UniCredit Bank vállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója is.
- Bár a hitelezési mutatók romlanak, a helyzet ma mégis nagyon más, mint két évvel ezelőtt volt. A bankrendszer az igényeket jóval meghaladó mértékben rendelkezik forrásokkal, keressük a kihelyezési lehetőségeket, de a kkv-k nagy része nem hitelképes. A pozitív perspektíváknak ma még csak az első jelei mutatkoznak, a fejlesztési tervek is egyelőre csak papíron formálódnak. A szegmens szereplőinek árbevétele többnyire csökkent, a piacai szűkültek, sok cég veszteségessé vált, a jövedelmezőség pedig hagyományosan alacsony maradt - sorolja a szakember, és hozzáteszi: a cégek többsége nem is mer fejlesztésben gondolkodni.
A pénzintézetek többsége a válság előtt, alatt és ma is finanszírozná azt a céget, amelyiknek rendben van a tevékenysége, megfelelő az adósminősítése, van jövőképe, és látja, hogy a pénzt, amit kért, miből fogja előteremteni, és visszafizetni. Az ördög azonban a részletekben rejlik: a válságot eddig túlélt kkv-k mutatói sem javultak igazán, a hitelezhető cégek száma körülbelül a felére zsugorodhatott.
- A 2009-es mérlegek alapján még finanszírozható vállalatok jelentős részéről is kiderülhet, hogy már nem azok- mondja az Erste munkatársa. - Jó hír, hogy az elmúl öt hónapban már nem romlottak a számok, de a belső fogyasztás stagnálása aggodalomra ad okot. Ha az elkövetkező évben sem lendül fel a hazai kereslet, a válságot túléltek közül is sokan kihullnak a rostán.
Cikkünk folytatását holnap olvashatják!
