Három hónapon belül kell intézkednie annak a vállalkozásnak, amelynek saját tőkéje az egymást követő két évben egy bizonyos mértéket meghaladóan csökken. A tagok dönthetnek a pótbefizetés mellett, a társasági szerződésben rögzített keretek között. Amikor a cég újra nyereséges lesz, a pótbefizetéseket - taggyűlési vagy közgyűlési határozat alapján - vissza kell fizetni a tagoknak. Másik lehetőség lehet a jegyzett tőke és a tőketartalék egyidejű felemelése. „Pénzmozgást sem igénylő eset, ha a tag tagi kölcsönből származó követelését bocsátja nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére" - magyarázza dr. Szűcs Bálint ügyvéd. A jegyzett tőke leszállítása is elképzelhető megoldás az elvárt vagy kívánt tőkearány elérése érdekében. Ha egyidejűleg tőkekivonásra is sor kerül, fontos tudni, hogy a törzstőke leszállításakor csak az erről szóló határozat cégjegyzékbe való bejegyzése után szabad kifizetni a tagokat.
A befektetett eszközök piaci értékének kimutatásával is növelhető a saját tőke, de az értékhelyesbítések során minden esetben pontosan dokumentáltan, az alátámasztott piaci értéket kell használni. A szakember jó megoldásnak tartja a készletek és tartozások értékelését is a mérleg szerinti eredményen keresztül. Megéri az év végi leltárral és a készletértékkel bajlódni: a saját termelésű készletek állományváltozásában kimutatott növekedés a mérleg szerinti eredményt növeli. Szintén a saját tőkét növeli a tartozások elengedése annál a társaságnál, amelynek csökken a tartozása, azonban egyúttal ajándékfizetési kötelezettsége is keletkezik.
Építőipar: Főnixként születnek újjá a cégek
A tavaly júliusinál hattal kevesebbel, összesen 387 építőipari céggel szemben indult felszámolás 2011 júliusában, de az elmúlt hónapot így is jegyzik az örökranglistán, hiszen június, tavaly szeptember és tavaly július mögött negyedik helyen áll az örökranglistán. Csak a cégalapítási kedv nem csökken, ami az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint semmi jót nem jelent.
A rendkívül magas júniusi felszámolási értékkel kapcsolatban (akkor 490 építőipari céggel szemben indult eljárás) még felvethető volt, hogy annak sajátos - a cégbíróságok működési rendjéből fakadó - okai lehetnek. Két egymást követő siralmas hónap után azonban el kell gondolkodni azon, van-e olyan építőipari beruházást igénylő befektetés Magyarországon, amely a devizahitelek, valamint az emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt csökkenő lakossági fogyasztás mellett megtérüléssel kecsegtet. „Úgy fest, kizárólag az exportcélú beruházások, például a Daimler kecskeméti gyára, vagy az állami megrendelések tartják a lelket az ágazatban. Ám ez kevés ahhoz, hogy a felszínen tartsa a kis- és középvállalkozások tömegét" - véli az Opten igazgatója.
Az idei első hat hónaphoz képest kevés, a tavalyi havi értékekhez képest viszont még mindig sok építőipari cég végelszámolását tették közzé júliusban a cégbíróságok. Idén a végelszámolások száma az év első hónapjaiban rendre meghaladta a 400-at - tavaly havonta jellemzően 200 körül alakult a mutató. Most júliusban 290 cég végelszámolása kezdődött meg. „A hatóságok által indított kényszer-végelszámolási hullám reményeink szerint nem ér véget, hiszen sokkal több olyan cég van, amelyik nem adta le mérlegét, mint amennyivel szemben ténylegesen megindult az eljárás" - mondja Csorbai Hajnalka.
Júliusban 490 új céget alapítottak az ágazatban, vagyis fennmaradt a nagy és nehezen megmagyarázható cégalapítási kedv. „Az építőipar jelenlegi állapotában hosszú távon sem kecsegtet megtérüléssel, így csak a csalárd szándék szolgál magyarázatul arra, hogy miért ilyen magas a cégalapítási kedv" - mondja az Opten igazgatója. Csorbai szerint a hatóságoknak sokkal következetesebben kellene alkalmazniuk a cégvezetéstől való eltiltás szabályait, mert olyanok alapítanak sorban új cégeket, akik korábban adósságokat hátrahagyva döntötték be vállalkozásaikat.