Az innovatív és környezettudatos, akár utólag is beépíthető hatalmas tömegű fűtőtest viszonylag kevés fával kellemes meleget teremt. A háromhéjú, másodlevegős, másod-égéskamrás építmény összeköthető a hagyományos kazánnal, a padlófűtéssel is, sőt a meleg vizet adó hőcserélő beépítésével akár teljes mértékben fára cserélhető a földgáz, jelentősen csökkentve így a rezsiköltséget. Nálunk még újdonságnak számít és kevéssé ismert - már csak azért is, mert nagyon kevés építőmester készít ilyet -, de például Finnországban az új építésű családi házak több mint 90 százalékát tömegkályha fűti, és a skandináv országok mellett Ausztriában és Németországban is népszerű ez a megoldás.

Hőszükséglettől függően naponta egy-két alkalommal, alkalmanként 8-15 kilogramm fát kell a kályhában elégetni a Gépész magazinban megjelent cikk szerint. A 2,5-3 tonna tömegű téglaépítmény folyamatosan adja le a hőt - a szaklap szerint a várható teljesítmény 2-3,5 kilowattóra között mozog a begyújtástól számított 20-36 órán át -, miközben már rég nem ég benne a tűz. Egy jól elhelyezett tömegkályha képes egy 120-140 négyzetméteres, megfelelően hőszigetelt lakás alapvető fűtési igényeit kielégíteni. A tűz leégése és a parázs kihunyása után a lezárt kályha biztonsággal magára hagyható.

Az elhelyezés - fontos a levegőszükséglet, valamint az épület statikai terhelhetősége, mivel négyzetméterenként 4000 kilogrammos súlyt kell elbírjon - és az épület hőszigetelése mellett a használt fa minősége is meghatározza a kályha hatékonyságát. Körülbelül 20 százalékos nedvességtartalmú, hasogatva két évig fedett, jól szellőző helyen pihent, 3-10 centiméter keresztmetszetű fahasábok az ideálisak. Az így előkészített tüzelőből kevesebb is elég, ami nemcsak a pénztárca, hanem az erdők miatt is fontos. A környezet szempontjából lényeges a keletkező korom mennyisége is. Szakemberek szerint a faelgázosításnak köszönhetően a tömegkályha károsanyag-kibocsátása a pelletfűtéssel megegyező mértékű: egy kilogramm fára számítva mintegy 2,8 gramm korom kerül a légkörbe.