Márkát venni életforma

A cikk első felét ide kattintva olvashatja!

A feltörekvő piacok vagyonos fogyasztóinak növekvő száma azonban csak az egyik magyarázata a luxuscikkeket gyártó cégek szárnyalásának. A prémiumkategória termékei és szolgáltatásai a világ más szegleteiben is jobban vészelték át a válságot, mint az átlagos fogyasztókat célzó áruk. A Costa Kreuzfahrten közleménye szerint tavaly Európában 10 százalékkal nőtt a luxus hajóutak forgalma. Magyarországon pedig a Porsche Hungária - az éves jelentésben publikált adatok szerint - míg 2009-ben az előző évhez képest az általa forgalmazott márkákból átlagosan a fele mennyiséget értékesítette, addig a Porsche-eladások számát 24,4 százalékkal növelte. A Vertu sem panaszkodik. Mint ahogyan a legtöbb luxusmárka, a telefonokat gyártó cég is az értéktöbbletet jelentő szolgáltatásokkal láncolja magához a fogyasztókat a világ bármely országában. Ebben a fogyasztói szegmensben a termék mellé társuló juttatások gyakran fontosabbak, mint maga az ár - magyarázta Mark Izatt, a Vertu egyik igazgatója azon a budapesti sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a cég most megjelent legújabb szolgáltatását.

Fotó: Piac&Profit/Fényes Gábor

Valakinek mindig jól megy

Az Andrássy úton felsorakozott üzletek csillagászati áron kínált cikkei sem csupán önmagukért vonzók. Ez a vevőkör megszokta a fényűző kiszolgálást, csomagolást, a bolt lenyűgöző dizánját. A patinás névnek is komoly szerepe van a luxuscikkek státusszimbólum mivoltában, a termékek árában azok az évtizedek - gyakran évszázadok - is számszerűsíthetők, amelyek fényessé tették a nevet. A luxuscégek specialitása a kiemelkedő profit, az eladási ár az előállítási ár sokszorosa - magyarázza Tóth András, és hozzáteszi: bármilyen rossz is a gazdaság helyzete, valakinek mindig jól megy. Paradox módon ezért sok szempontból biztosabb piac luxusholmikat árulni, mint kenyeret.

A budapesti kiskereskedelmi piacra 2010-ben nem léptek be új, nagy nevek, ugyanakkor több, korábban a középkategóriás piacot célzó forgalmazó igyekszik betörni az elitszegmensbe. Ez is lehet egy módja a piacbővítésnek most, amikor a gazdasági válság átrendezte a hazai keresletet. Persze ilyenkor a cég feladata nem csupán a bolt különleges atmoszférájának megteremtése, hanem az is, hogy az eddig talán ismeretlen prémiummárkákat megismertesse a hazai célközönséggel.

Jó üzlet a luxuspapír

Ha a való világban jól fut a szekér valamely szektorban, az manapság azonnal tükröződik az értékpapírpiacokon is. Így van ez a luxussal is. Aki úgy véli, hogy ez az iparág hosszú távon is stabil értéket és növekedési lehetőséget képvisel, és befektetőként profitálni szeretne a luxusmárkák növekedési potenciáljából, luxusalapokban fialtathatja a pénzét. Mivel a luxuscégek száma korlátozott, a luxusalapok portfóliói is erősen fedik egymást.

Magyarországon 2007 év vége óta jegyezhető a Credit Suisse tematikus alapja, a Credit Suisse Equity Fund (Lux) Global Prestige közvetlenül vagy az Aviva biztosító Luxus Részvényportfólió esernyőalapja révén. A vagyonkezelő stratégiája elsősorban az új, növekvő és tehetős tömegek által generált luxusszektorok növekedési ütemének kihasználása. Az euróban denominált alap befektetési univerzuma 10 ország több mint 100 vállalatát tartalmazza. A portfólióban nagyrészt világszerte ismert, luxus topvállalatok vannak: LVMH, Christian Dior, Bulgari, Richemont, Hermes, Tod’s, Hilton Hotels, Clarins Polo, Ralph Lauren, Porsche.

Az euróban és amerikai dollárban kibocsátatott, kétéves futamidejű MKB top 15 Luxus Tőkevédett Származtatott Alap mögötti részvénykosárban is hasonló papírokat találunk. Dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó úgy véli, éppen a luxuspiac furcsaságai – a nagyon hosszú márkakiépítési idő és a luxusprofit – garantálja a befektetések átlagon felüli stabilitását. A szektor vállalatai éppen azért rendkívül nyereségesek, mert megengedhetik maguknak, hogy magas árakat szabjanak.

A cikk a Piac&Profit magazinban jelent meg.