Lehet, hogy nem véletlenül tartja a vállalatvezetők 37 százaléka továbbra is nagyon nehéznek a hozzáférést az uniós támogatásokhoz, miként a legfrissebb K&H kkv-bizalmiindex-kutatásból kiderül. Igaz, a közvélekedés szerint jelentősen bővül a pályázatokon eséllyel induló mikro-, kis és középvállalatok száma, bár az adminisztrációs terhek sok esetben nem csökkentek, hiszen - lévén szó uniós pénzekről - az egyszerűsítésnek megvannak a maga korlátai, amelyekről nem Magyarország dönt.
Kötelező hitel
- Pozitívum, hogy a mikrovállalkozások fejlesztése programra pályázhatnak induló vállalkozások is. Azok a cégtulajdonosok, akik még nem adták fel a reményt, most új lehetőséget kapnak a támogatások révén arra, hogy megerősödjenek - mondja Németh Gabi, a Solerte Tender Kft. ügyvezetője.
A korábbi pályázatokban kritériumként előírt gazdasági mutatók sokakat kizártak a pályázók köréből. 2010-ben például a pályázatíró cég ügyfélkörének legfeljebb egynegyede felelt meg az automatikus eszközbeszerzési pályázatok feltételének, miután a válság hatására sok cég árbevételi mutatója jelentősen visszaesett. Most az új kiírásban nem szerepel ez a feltétel, így várhatóan többen kaphatnak támogatást. A pontozásos elbírálású pályázatok feltételrendszerében viszont nincs különösebb változás, a magasabb összegű pályázatoknál a jó gazdálkodási adatok továbbra is elvárásként szerepelnek.
Szintén fontos és pozitív újdonság, hogy a legkisebbek ingatlanvásárlásra is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást, amire utoljára 2003-ban volt példa, akkor is kizárólag a munkahelyteremtő uniós pályázatok esetében. Némileg árnyalja a képet, hogy a pályázható összeg csekély, és a mikrovállalkozások fejlesztéséhez minden esetben kötelező hitelt igénybe venni, akár ingatlanberuházásról, akár gépbeszerzésről van szó. Bár a vállalkozásfejlesztési alapítványoknál igényelhető - a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. által refinanszírozott -konstrukció kedvező, 7-9 százalékos kamatozású, az előírt ingatlanfedezeti követelmény sokakat távol tarthat a pályázatoktól.
Sok kisebb vállalkozásnak nincs ingatlana, a cégtulajdonosok pedig érthető módon nem szívesen ajánlják fel saját otthonukat fedezetként. Csökkenti az érdeklődők lelkesedését a hitelhez kért sok és bonyolult melléklet is. Ráadásul a kötelezően beépített kölcsön jelentősen növeli a pályázás költségét. A pályázatíró cégek többsége a sikerdíjon felül a hiteligényléshez szükséges dokumentumok elkészítéséért fix díjat is kér, az alapítványok pedig 25-50 ezer forintos jutalékot számítanak fel, akár attól függetlenül is, hogy sor kerül-e a hitel folyósítására.