A jövő évi büdzsé kapcsán három fő célkitűzést említett Giró-Szász András kormányszóvivő a közszolgálati rádió műsorában. Ezek: a munkahelyteremtés, az adósságcsökkentés és a tartalékképzés. A munkahelyteremtésben érintett, a foglalkoztatottak kétharmadának munkát adó kkv-k azonban nem lesznek könnyű helyzetben.

Növekvő kiadások, szűkölő belső piac, romló likviditás

A kis- és középvállalkozásokat két oldalról is sújtja a 2012-es költségvetés: a megszorítások hatására nőnek a kiadásaik, ugyanakkor az infláció emelkedése és a bérek csökkenése rontja a vásárlóerőt, fokozva ezzel a piacok szűkülését. A bankoktól sem remélhetnek könnyen hitelt, különösen, ha a kereskedelmi bankok erőforrásait a devizahitelesek mentésének újabb lépcsője, a rögzített árfolyamon való végtörlesztés köti le.

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a kkv-k a parlamenti döntéseknek köszönhetően
Fotó: sxc

A kétszázalékos áfa-emelést sem valószínű, hogy a kkv-k tömegesen érvényesítik majd az áraikban, a kiadási oldalon viszont a legtöbbjük azonnal érzékelni fogja a többletterhet a logisztikai, beszerzési és a rezsiköltségek emelkedésében. A magyar cégek likviditása eddig is kötélen táncolt, ezután pedig még inkább kétséges, hogy a válságot átvészelt, de a legutolsó tartalékaikat is felélő, nemzetgazdasági szempontból nagyon jelentős szereplők vajon elviselik-e az „országvédelmi" intézkedéseket. A feketegazdaságot sem fogja fehéríteni ez a lépés, akik eddig az áfa miatt kerülték a számlát, a jövőben még inkább ezt teszik majd.

Teljesülhetnek-e a költségvetési célok?

Miután a 2012-es költségvetésből napvilágot látott elképzelések átrendezik a vásárlóerőt, a belföldi fogyasztás vezérelte növekedés jövőre biztos, hogy elmarad, ezt a nemzetgazdasági miniszter sem tagadta. Ezt tükrözi a kormányzat 1,5 százalékosra csökkentett, bár egyes elemzők szerint még így is túlzó várakozása.

Az is kérdéses, hogy a költségvetési hiánycélok teljesülnek-e akkor, ha a növekvő adók miatt még többen járnak át a határon túlra vásárolni, vagy csökkentik vásárlásaikat. A 2012-es büdzsében ugyanakkor az áfa-emelésből 150 milliárdos pluszjövedelmet terveztek.

Komoly fejtörést okozhat jövőre a kisebb vállalkozásoknak az adójóváírás kivezetése és az egészségügyi járulék egyszázalékos emelése miatt bekövetkező jövedelemkiesés pótlása is. A cégek egy része önfoglalkoztató, másik részük néhány főt alkalmaz, legtöbbször minimálbéren, de legalábbis az átlagos bérszint környékén. Az RSM DTM számításai szerint egy egyedülálló adózó az idei minimálbért feltételezve közel nettó 10 ezer forinttal visz kevesebbet haza jövőre, de - gyerekszámtól függetlenül - jelentős lesz a nettó jövedelemcsökkenés 213 ezer forint havi bruttó jövedelemig (a hazai átlagbér jelenleg bruttó 234 ezer forint).

Kibírják-e a vállalkozások az elvárt béremelést?

Eléggé kétséges, hogy a hazai cégek képesek lesznek-e kompenzálni a kormányzati döntés hatására kieső nettóbér-jövedelmeket. Mint ismeretes, a kormány nyáron elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépő rendelete szerint a munkavállalók legalább kétharmadánál a bér nettó értékét meg kell őrizni. Azok a vállalakozások, amelyek ezt a követelményt nem teljesítik - vagyis nem emelik meg az előírt mértékben a béreket, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból, és nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban. A „bérkommandó-rendelet" hatálybalépését követően a munkaügyi ellenőrzés arra is kiterjedhet, hogy a cégek eleget tettek-e béremelési kötelezettségüknek. (A cafeteria ebben is segíthet.)

Hiába az adminisztrációs terhek csökkentése, sokan bukhatnak bele 2012-be

Persze lehet azt mondani, hogy a szintén 2012. januártól ígért adminisztratív terhek csökkenéséből származó kiadáscsökkenés alapot teremt a bérek kiegészítésére. A kormányzat még májusban bejelentette, hogy jövőre 500 milliárd forinttal csökkennek a kkv-k állami előírású adminisztrációs terhei. Az előzetes tervek szerint az első 100 milliárdos csomag részleteit már júniusra 30-áig, további 400 milliárd részleteit augusztus végéig dolgozta ki a kormány. A bürokráciacsökkentő program részleteiről azonban azóta sincs hír, holott elvileg 100-150 ezer új munkahely létrejöttét is várták ettől. A közszférában persze ismételten kompenzálni lehet a kiesést, ám ez újabb költségvetési hiányhoz vezethet.

Nem az adóelkerülés, hanem az életben maradás a hajtóerő

Az önfoglalkoztatókat vagy egyéni vállalkozókat a minimálbér járulékalapjának másfélszeresére emelése is sújtani fogja. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint erre a lépésre az adóelkerülés megakadályozása miatt van szükség.

Bizonyára vannak, akiket eddig az adóelkerülés vezérelt, de sokan - több százezer kényszervállalkozó - csak megélni akarnak. Magyarországon a környező országokhoz képest is igen magas az alacsony árbevételű vállalkozások száma. A folyamatosan növekvő cégszám és a szaporodó cégbedőlés is annak a jelei, hogy a szektor nem képes megerősödni. Ezt mutatja az is, hogy alig néhány száz egyéni cég működik ma nálunk, azaz az erős egyéni vállalkozóknak továbblépésként felkínált cégforma nem vált népszerűvé.

Mindenesetre a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által 2012-re várt - és a költségvetésben is tervezett - 1,5 százalékos foglalkoztatásbővülés és 3,2 százalékos beruházásnövekedés optimistának tűnik. Csak remélhetjük, hogy a kormányzat 2012-es előrejelzéseiről végül nem derül ki, hogy azok is túlzók.