Száz százalék kedvezmény

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól.

EGYENSÚLY: Az ingyenebéd ára

Ami ingyen van, szinte kivétel nélkül mindenhol többeket vonz, mint az, amiért fizetni kell. A 21. században látszólag számtalan vállalat lesz sikeres ingyenesen kínált termékekkel. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban ez a század sem írta felül, csak éppen mostanában olyan üzleti modellek alakultak ki, amelyekben a fizető és a nem fizető ügyfél egymástól - térben és akár időben is - messze kerülhet. Kevésbé látszik, hogy ki fizeti a számlát. Az új árképzési modellt az internet elterjedése hívta életre, miután ezen a csatornán a disztribúció költsége közelít a nullához. Az ingyenes termék korábban kizárólag marketingeszköz volt, és az ajándékhoz közvetlenül kapcsolódott valami, amiért fizetni kellett. Ma az üzleti modell az igény felébresztésén alapszik: az ingyenes termék funkciója, hogy szükségessé tegyen egy magas haszonkulccsal értékesített másik árucikket.

A keresztfinanszírozással kigazdálkodható ingyenesség sem új keletű. A nyomtatott lapok kiadói nem a sajtóterméket árulják a fogyasztónak - állítja Chris Anderson, az Ingyen! című könyv szerzője, hanem fogyasztót a hirdetőnek. Ám végső soron mindenki fizet, hiszen a hirdetés ára a reklámozott cikkben megjelenik. Vannak ingyenes konferenciák, amelyeket a szponzoroktól beszedett pénz tesz nyereségessé a szervezők számára. Nem a vevő fizet az információért, hanem az információ birtokában lévő azért, hogy az adott körhöz eljusson a mondandója. Ha ezután a haszon nagyobb, mint a disztribúció költsége, az árképzés sikeres volt.

A fizetős és ingyenes egymás mellett is működhet. Anderson az amerikai kockázati tőkés Fred Wilson után „freemiumnak" nevezi a modellt, amelynek lényege, hogy közel ugyanazért a szolgáltatásért van, aki fizet, van, aki nem. A fizetős a prémiumminőség. A bankok kínálnak ingyenes számlacsomagot, de szigorú korlátok mellett. Ha valakinek az nem passzol, ugyanazért a termékért fizetnie kell. Az ingyenes szoftver és a fizetős termékek logikája is hasonló. A konstrukció lényege, hogy mindig lesznek olyanok, akik hajlandók anyagi áldozatot vállalni a testre szabott megoldásért. Végül a néhány fizető vevő támogatja a nem fizetőket. Elképzelhető, hogy egy cég sok emberen veszít, és csak néhányon nyer, de üzleti sikerről csak akkor beszélhetünk, ha a könyvelés végső egyenlege pozitív.

Azok a régi szép idők

A kilencvenes évek elején berobbanó ingyenes programmagazin, a Pesti Est igazán hiánypótló kiadvány volt az aktív kikapcsolódást kereső korosztálynak: mozi- és színházműsor, koncertek, kiállítások összesítését kínálta, először Budapesten, majd sikere folytán a kilencvenes évek második felében egyre több vidéki nagyvárosban is. Az első években a kereslet - az akkori fiatal generáció tapasztalatai szerint - jelentősen meghaladta a kínálatot: a „Pesti Est elfogyott" megszokott felirat volt hét vége felé a mozikban, szórakozóhelyeken. A lap kultúrára, szórakozásra szívesen költő fiatal olvasótábora pedig egyre vonzóbb lett a hirdetők számára, ami meghozta az üzleti sikert is: az újság egyre vastagabb lett, és egyre több új kiadvány jelent meg (színházi ajánló, a Súgó, a még fiatalabb korosztály számára nyomtatott Junior stb.). A kiadó pedig vállaltan „kultúrmissziót" is végzett színházi fesztiválokkal, koncertsorozatokkal, majd rádióállomás (Est FM) elindításával. Az ingyenes programmagazin sikere a terjesztett példányszám látványos emelkedéséből is kitűnik: a Matesz adatai szerint 1997-ben átlagosan 69 ezer fogyott belőle hetente, a „csúcsévet" jelentő 2006-os esztendőben már 128 ezer darab.

Olvasottságát tekintve sem panaszkodhatott: 2007-ben a GFK és a Szonda Ipsos Nemzeti Médiaanalízise szerint átlagosan hetente 236 ezer olvasóval büszkélkedhetett. A Pesti Est 12 évig gyakorlatilag egyedül volt a piacon. Magyarország első számú kiadója, a Sanoma 2004-ben indította el az ugyancsak ingyenes Exit magazint, amit rögtön 120 ezer példányban nyomott, olvasottsága 2007-ben 165 ezer fő volt. Hasonló példányszámban indult a Flyerz is, míg többtucatnyi kisebb vállalkozás próbálkozása nem járt sikerrel. A 2008-ban kezdődő világgazdasági válság - a média minden egyéb szegmensének szereplőihez hasonlóan - nagy csapás volt az ingyenes programmagazinok számára is, amelyek ráadásul még „hűséges olvasóikra" sem támaszkodhattak. Bevételeik - a vezetőikkel készült három évvel ezelőtti interjúk szerint - legalább 25 százalékkal csökkentek, így mind a szerkesztőségi, mind a nyomdai költségeken spórolni kényszerültek, példányszámaik pedig 100 ezer alá csökkentek. A programmagazin-verseny akkor mérséklődött jelentősen, amikor 2010 áprilisában az időközben az Econet által felvásárolt, majd Est Média Groupra keresztelt cég megvette az Exit magazint a Sanomától. Az Est-lapok immár 19 mutációban jelennek meg, 225 ezres olvasótáborral. Az online világban már nem ennyire sikeres a lap: a Webaudit mérése szerint 2011 júniusában az est.hu-t és a sziget.hu-t átlagosan 20 ezren látogatják, míg a magyar web - gyakorlatilag egyeduralkodó - oldalát, a port.hu-t negyedmillióan...

Ingyen - vagy mégsem?
Az amerikai Comcast kábeltévé-társaság ingyen adja 250 dolláros készülékeit az új előfizetőknek, de 18 hónap alatt visszakeresi az árát: 20 dollárt számít fel a beszerelésért, 14 dolláros havi díjat a használatáért, és más szolgáltatások - mint például internet, digitális telefon - megvételére is ráveszi ügyfeleit. Máshol fizetünk
■ Az ingyenes újságok reklámbevételekből élnek, de a hirdetők ezt a marketingköltséget is beépítik a termékeik árába.
■ A fapados légitársaságok úgy tudják olcsón tartani repülőjegyáraikat, hogy a nagyvárosoktól messze fekvő, olcsó repterekre szállnak, megfizettetik az utasokkal az előzetes becsekkolást, a csomagok súlyfeleslegét, a fedélzeti étkezést, a honlapjukon keresztül bérelt autók és lefoglalt hotelszobák árából százalékot nyesnek le. A népszerű, zsúfolt napokon pedig egyáltalán nem olcsók a jegyeik.
■ Egyes cégek a szoftvert adják ingyen, de a szervizért már megsarcolják a megrendelőt.
■ Az elektromos autózást propagáló Better Place cég nem a járműből, hanem az akkumulátor bérléséből és kilométerdíjból szerez profitot. Veszteség és nyereség
■ Öt terméket ingyen vihet haza minden vevő a tokiói SampleLab butikban, mely csak tagok számára látogatható, s regisztrációs díjjal, éves tagsági díjjal, a gyártóktól beszedett polcbérlési tarifával és a vásárlói kérdőívekből összeállított adatbázis értékesítésével ellentételezi az ingyenességet. Fogyasztóinak köre olyan népes, hogy egy héttel korábban kell előjegyeztetni a vásárlás időpontját.
■ A San Franciscó-i Practice Fulsion a páciensek és a kezelések adatainak dokumentálására ingyen ad szoftvert az orvosoknak, mely hirdetéseket is tartalmaz. A névtelen(ített) adatokat aztán eladja biztosítócégeknek. A prémiumverzió itt is pénzbe kerül.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo