A magyar menedzserek, cégvezetők többsége retteg a bukástól, pedig ha megfelelően állunk hozzá, a kudarc csak egy fordulat a sztorinkban, és nem a történet vége. Teljes bukás csak akkor létezik, ha feladjuk. 

Hendikeppel indult, korán önellátó lett, és tizennyolc évesen már megkereste az első millióját. Sikerek és kudarcok sorozata érte, a bőrén érezte a gazdasági válságot, de Jagodics Tamás onnan is felkelt, ahol mások már megadnák magukat a sorsnak.

A legjobbnak vélt ötlet a zsebünkben, elegendő forrás a számlánkon, lelkesedésünk töretlen, belevágunk egy saját vállalkozásba. Ez általában minden cég indulásánál megvan. Akkor mégis mitől lesz az egyik sikeres a másik pedig rogyadozó, majd idejekorán befulladt? Íme a négy alappillér, amire stabilan lehet támaszkodni. Ha ezek tényleg kőkeményen állnak a helyükön egy cégben, sorban jönnek az eredmények.

Ha valaki a saját főnöke lehet, az nagyon klassz dolog, legalábbis első hallásra. De könnyen rémálom lehet az álomból, ha nem figyelünk pár alapvető dologra.

Kína a világ legnagyobb e-piaca, vonzó is a magyar cégeknek. De nem sokat ér az itt megszerzett tudás. Az online sikerekhez is fontos a személyes jelenlét, és tudni kell, mik azok a nekünk talán észrevehetetlen apróságok, amin bukhat az üzlet.

Hosszú és kanyargós út vezet a sikerhez, és ezen haladva gyakran kerülhetünk előre nem látott helyzetekbe. Vannak, amik segítenek gyorsabban haladni a célunk felé, ám vannak, amik akadályoznak. Megmutatjuk ezeket!

Minden üzlet más és más és nehéz olyan tanácsokat adni, amelyek minden vállalkozó számára hasznosak lehetnek. Azok között, akik tehetnek ilyet, minden bizonnyal ott van Guy Kawasaki, üzleti guru. Hat tanácsa bárkinek javára válhat.

A megrendelők és a vásárlók a névvel azonosítják a cégünket, vagy éppen azzal találkoznak először, így érdemes jól választani. Ahhoz, hogy a megfelelő opciót megtaláljuk – és ne érezzük úgy később, hogy módosítanunk kell – érdemes néhány dolgot átgondolni.

Eladni akkor fogunk, ha betartjuk a sikeres üzletkötés íratlan szabályait. Legyünk résen a tárgyalás első percétől az utolsóig és reagáljunk azonnal ügyfelünk által kibocsátott jelekre!

Sokszor nehéz eldönteni, milyen ajánlat lenne az, amire a vevő nem tud nemet mondani. A tartalom és a forma is számít! Íme néhány hasznos tipp árajánlat készítéséhez.

A legtöbb cégtulajdonos tisztában van vele, hogy értékesíteni csak tiszta fejjel, magabiztosan, átgondolt bemutatkozóval lehet sikeresen. A gyakorlatban mégis gyakran fordul elő, hogy rutinból tárgyalunk, alapvető hibákat követünk el. Íme az 5 leggyakoribb baki.

A fagyi igazi szerelem Szökrön Niki a Gelarto Rosa fagylaltmestere számára. Már óvodás korában gombócokat adagolt a homokozóban, merőkanállal. Hiába próbálta távol tartani a vendéglátós család, néhány kanyar után mégis itt kötött ki. Elhivatottsága bárki számára inspiráció lehet.

Csaknem negyed százada működik az egyik legjobb hírű budapesti fagylaltozó, a Csaba utcai Artigiana Gelati. A siker titkáról faggattuk a tulajdonost - amit megtudtunk, minden vállalkozónak hasznára válhat!

Ha az ember vállalkozó, időről időre előfordul, hogy valami nagyon nem a tervek szerint alakul. Ez a normál üzletmenet része. De nem minden hiba a véletlenek csúnya összjátékának következménye.

Aszály, belvíz, fagykár, jégverés – a mezőgazdaságban nem könnyű az élet, de az adatok arról tanúskodnak, hogy az ágazatban határozott fellendülés érzékelhető. Mind több és több cég lép be a területre, és a cégenkénti árbevételük, valamint a nemzetgazdasághoz hozzáadott értékük is jelentősen nőtt az utóbbi évtizedekben. A siker azonban itt sem garantált senkinek.

Mit csinál az Apple cégvezetése annyira jól, hogy az követendő példa a magyar vállalkozók számára is? Sok egyéb mellett a tartalékolást.

Aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. A mondás teljes igazságtartalmát most nem boncolgatnánk, de az biztos, hogy jó kereskedő a kis üzletet sem kezeli mellékesként. Főleg nem válságos időben. Pláne akkor, ha egy másik mondást is ideidézünk: sok kicsi bizony sokra megy!

A multik által használt praktikák, melyeknek hatékonyságukat köszönhetik, a kis cégek számára többnyire elérhetetlenek. Van viszont egy olyan, amit bárki, már holnaptól használhat. Megéri!

Régi mondás, hogy a kommunikáció az üzlet olaja. Ez igaz is, de el is lehet rajta csúszni… Még a legideálisabb körülmények között, a legjobb szándék mellett is előfordulhatnak olyan szituációk, amikor utólag arra eszmélünk, hogy bizonyos dolgokat bizony jobb lett volna, ha ki sem ejtjük a szánkon! Az is megtörténhet persze – és az esetek többségében ennek vagyunk kiszolgáltatva, - hogy a „csatorna” zavar be a pontos adás/vételi folyamatba.

Az online kiskereskedelem évi több mint 10 százalékos bővülése visszahat a fizikai boltokra is, hiszen a vásárlási döntés folyamata alakult át. Az információszerzést, az ajánlások begyűjtését, a termékleírást, a hírnevet és az árazást is befolyásolja az új technológia. Mindebből pedig az következik, hogy az eladók számára még fontosabbá vált, hogy stratégiailag befolyásolni tudják vevőik döntését, méghozzá az interneten.

Az emberek azt hiszik, hogy csak a fantasztikus, eredeti ötletből lehet sikersztori. Valójában azonban a nagy üzletek talán kevesebb, mint egy százaléka indul ilyennel.

Gyakran halljuk ezt a mondatot: „Nekem már csak pénz kell, hogy felépítsem a vállalkozásomat.” A rossz hír az, hogy ha ez igaz lenne, akkor a pénz már ott dörömbölne az ajtónál. Valójában még számos lépést meg kell tenni a forrásig. A legalapvetőbbeket a Piac&Profit szakértői foglalják össze.

Mondják, hogy a kreativitás nem ismer határokat. Ha kell, akkor kicsiben, „fű alatt”, nappaliról nappalira tör utat magának.

Sokszor halljuk, hogy az első egymillió (tízmillió) megszerzése az igazán nehéz. Pedig dehogy. Ha tudásunkat sikeresen értékesítjük, és költségeinket a minimálisra csökkentjük (igen, össze kell húzni magunkat), egymilliónyi megtakarítás aránylag hamar összejön. Jól befektetni saját cégünkbe sokkal nehezebb.

Németország ideális piaci és gazdálkodási környezetet nyújt a hazai vállalkozások számára, ha azok piacbővítési vagy egyéb más céllal jelen szeretnének lenni egy jól működő, erős, igényes és sokoldalú keresletet támasztó gazdaságban. A Német–Magyar Üzleti Fórumon a hazai kis- és középvállalatok teljes körű áttekintést kapnak a németországi piac lehetőségeiről.

A franchise szó hallatán a legtöbb vállalkozó előtt a népszerű péksütemények vagy az országszerte gombamód szaporodó gyorsétterem-láncok példája lebeg. Csábító vállalkozási modell lehet sok kisvállalat számára, hiszen látszólag kockázatmentes. A siker mégsem száz százalék.

A franchise-modellben működő vállalkozások közül sokan még a válságban is dinamikusan nőttek, de nem azért, mert ez lenne a varázspálca. A sikersztorik kapcsán rendre kiderül, hogy a kiindulásként szolgáló üzleti modell önmagában is átütően sikeres volt.

A saját márka építése és gondozása a kkv számára éppolyan fontos, mint a nemzetközi vállalatóriás számára. A célpiaca, a lehetőségei és ebből fakadóan az eszköztára viszont más.

Hogy lehet az, hogy egyes vezetők nem látják tisztán a valóságot? Nos, ennek alapvetően két oka van: hiányoznak a napi-heti „mérőeszközök”, másrészt a vezető olykor nem mer szembenézni a tényekkel. Pilát Gábor, a Falkvezér.hu vezetőjének tanácsai segítségével mindkét hiányosságot orvosolhatjuk.

Szakértőnk, Farkas Erika összeszedte a marketing szövegírás kihagyhatatlan hozzávalóit, vagyis azokat a dolgokat, amelyek hiányoznak a legtöbb webszövegből. Pedig ezek bírják vásárlásra a látogatókat.

Második alkalommal, igen nagy érdeklődés keretében került megrendezésre a Piac&Profit magazin által életre hívott Piac&Profit Klub, az Üzleti Kapcsolatok Klubjának összejövetele.

Megjelent a Piac&Profit júliusi száma, benne többek között hasznos tanácsokkal, hogyan lehet nyugodtan magunk mögött hagyni az üzletet a szabadság idejére. Elemezzük, milyen terheket jelent majd a jövő évi költségvetés a kkv-knak, foglalkozunk a távközlési adó gyakorlati hatásaival illetve az induló vállalkozások „3F"-jével.

Ha a cég alkalmazkodik a rendszerhez, ha a gép helyett a vezetőnek kell fejben tartania az összefüggéseket, ezek olyan jelzések, melyek miatt érdemes lehet elgondolkodni a változtatáson.

Az üzleti élet, mint ahogyan az élet minden más területe is, együttműködések rendszeréből épül fel. Az együttműködés pedig bizalmat feltételez. A bizalom olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a működést, és lojálisabbá a kollégákat. Kiépüléséért pedig sokat tehetünk.

Az üzleti életben mindenki a válság elleni csodaszert keresi, és a legtöbben a néhány még kószáló, fizetőképes új ügyfelet próbálják levadászni. A nagy küzdelemben sokan hajlamosak elfeledkezni azokról, akik egyszer már bizalmukat helyezték a cégbe. Pedig senki nem engedheti meg magának, hogy elveszítse akár egyetlen ügyfelét is. Ráadásul olcsóbb és hatékonyabb is a meglévők megtartására helyezni a hangsúlyt, mint újakat becserkészni.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) pár nappal a kormányközi megállapodások után Budapesten fogadta a kínai Jilin tartományból érkező delegációt. A tartományi külügyi vezető és a vele érkező üzletemberek hazánkba érkezésének célja volt, képet kapni Magyarország gazdaságáról és tájékozódni a befektetési lehetőségekről.

Általános vélemény, hogy aki Magyarországon sikeresen működtet egy vállalkozást, az a világ bármely pontján eredményes tud lenni.  A magyar üzleti környezet minden bizonnyal nem kapná meg a „vállalkozóbarát" besorolást, amennyiben létezne ilyen. A baranyai üzleti klíma, ha lehet az országoshoz képest sem egyszerű, így az itt elért sikerek még értékesebbek. Miért van ez így?  Mit érdemes és mit nem szabad tenni annak a vállalkozónak, aki itt szeretne sikert elérni? Mi az, ami a XXI. században garantálja a sikert?

A közösségi oldalak, mivel szolgáltatásaik nagy része ingyenes, nem csak a nagy cégeknek, a kkv-knak is tartogatnak lehetőségeket. Ahhoz, hogy a "webkettővel" sikereket érjünk el, sokkal inkább ötletre van szükség pénz helyett.

A napi rutinon, néhány alapvető szokáson való változtatás drámai hatást hozhat az üzleti életben. Az nbrpro szakértői összeszedtek hét olyan szokást, amelyek azonnali változást hozhatnak. 

Nyílt napot tart a Big Five Akadémia október 26-án. A saját bevallása szerint a gyakorlatot középpontba helyező képzési hely néhány bemutató előadása ez alkalommal bárki számára ingyenesen elérhető. Érdemes élni a lehetőséggel. 

A kölcsönös előnyökön alapuló (host beneficiary) program egy olyan stratégiai kliensszerző, bevételfokozó megoldás, melyben az egyik üzlettulajdonos támogatja egy másik cégtulajdonos üzletmenetét azáltal, hogy valamilyen értéket felajánl annak partnerei számára.

Talán Ön is volt már úgy, hogy érezte, az adott partner, vagy leendő partner viselkedése ugyan rendkívül imponáló, azonban valószínüleg, ha eléri vele a célját, a viselkedése jelentősen meg fog változni. És talán volt már úgy, hogy ez a félelme beigazolódott.  Valami ilyesmi az, ha valakinek a viselkedését nem alapelvek hanem pillanatnyi érdekek vezérlik.

Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált: kialakult egy új üzleti modell, amelyben egyes piacokon az ingyenességgel kell felvenni a harcot, ha nagyobb szeletet szeretnénk a tortából hasítani, vagy növelni akarjuk az ismertséget. Az ingyenesség egész szektorokból tünteti el a bevételt, ráadásul jóval nagyobb mértékben, mint amennyit egy-egy grátiszkoncepciójú cég vesz el a hagyományos üzletvitelű konkurenciától. A „semmi nincs ingyen" elvet azonban a 21. század sem írta felül, csak éppen a fizető és a nem fizető ügyfél térben és akár időben is messze kerülhet egymástól.

A  K&H Bank és a Piac&Profit üzleti magazin közös rendezvénysorozata, az „Üzleti Tippek" május 26-án az utolsó állomásához érkezik. Budapesten nyitott és zár a kkv-k döntéshozói számára összeállított tematikájú konferenciasorozat.

A K&H-Piac&Profit: Üzleti Tippek címet viselő, kkv-knak rendezett  konferenciasorozat  első állomásán, Budapesten Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy három lépcsős adminisztrációsteher-csökkentési programot jelentett be. Az államtitkár előadásából kiderült, hogy a vállalkozásoknak mintegy 500-600 milliárd forint költségcsökkenést okozó intézkedéssorozat első lépcsőjeként, 2011 első felében 105,2 milliárd forint, 2011 második felére 400 milliárd forint, 2012-2013-ra pedig tovább tízmilliárdok maradnak a vállalkozások kasszájában. Az adminisztrációs terhek jelentős mérséklésével a kkv-k saját fejlesztési forrásokhoz juthatnak.