Kínában az online eladáshoz is jelen kell lenni

Kína a világ legnagyobb e-piaca, vonzó is a magyar cégeknek. De nem sokat ér az itt megszerzett tudás. Az online sikerekhez is fontos a személyes jelenlét, és tudni kell, mik azok a nekünk talán észrevehetetlen apróságok, amin bukhat az üzlet.

A fogyasztás fokozatosan a kínai gazdaság motorjává válik a befektetések helyett, és ez a változó környezet még inkább felértékeli a kínai kultúra és üzleti szokások ismeretét – vélik az Atradius hitelbiztosító szakértői.

„Mivel Kína a világ legnagyobb e-piaca, ahol a B2C eladások évente 25 százalékkal nőnek, nem véletlenül fordulnak a vállalatok az online megoldások felé a Kínába irányuló export esetén. Az online vásárlásnak már ünnepnapja is van Kínában. Ezen a napon tavaly 14 milliárd dollárnyi árut, főleg elektronikai terméket és márkás divatárut vásároltak a kínai fiatalok” – mondta az Atradius országigazgatója.

5 stratégiai lépés a nemzetközi márkaépítéshez
A külföldi piacon való megjelenéshez szükség van tőkére, gyártási kapacitásra, szervezetfejlesztésre és még számos dologra. A rengeteg befektetett idő és pénz azonban mit sem ér tudatos márkaépítés nélkül. Összeszedtünk 5 alaplépést, amit vétek lenne kihagyni.
Vanek Balázs szerint ugyanakkor nem elég beruházni egy online platformba a Kínával történő kereskedelemhez, mert nem pusztán a nyelvi akadályokat kell áttörni, hanem ismerni kell azt a környezetet, amelyben meg kell találni a termék célcsoportját, a vásárlókat.

„A sikeres kínai export alapjai” című tanulmány szerint fontos, hogy a kínai digitális piacon nem sokat ér a Facebook- vagy Twitter-tapasztalat. Emellett hiába a Paypal a legnépszerűbb nyugati online fizetési megoldás, ha a kínai vásárlók nem ismerik, és míg egy európai vagy amerikai vásárló a legszívesebben közvetlenül a kereskedő webshopjában veszi meg a terméket, a kínaiak inkább az online bevásárlóközpontokat kedvelik.

Kép: SXC

Az Atradius elemzői azt tanácsolják, hogy az exportra készülő vállalatok fizikailag is legyenek jelen az ázsiai országban, és hogy a képviselőjük legyen tisztában azzal, mennyire lényeges a kínai üzleti kultúrában a formalitás, illetve a társadalmi hierarchia tisztelete. Ha nincs nálunk a névjegyünk, vagy ha csak az egyik oldalán van szöveg, nem számíthatunk üzletkötésre, de akkor sem, ha elkésünk a találkozóról, vagy ha színes, és nem pedig fekete-fehér prezentációban mutatjuk be a vállalatunkat.

Made in China helyett Made for China
A méretek miatt elvileg korlátlan az exportlehetőség, de valójában mégsem… Mindenképpen figyelembe kell venni a piac nagyságát és azt, hogy minden világcég jelen van, így meg kell találnunk azt a piaci rést, ahova a magyar áruk beférnek, meg kell találni a megfelelő árut, amivel meg lehet jelenni. Hogy ez mit jelent, arról részletesebben beszélt Pető Ernő, a Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke korábban, a Piac & Profit konferenciáján. Az, hogy kicsik vagyunk, nem azt jelenti, hogy meg kell ijednünk. Ki kell használni a szinergiákat, a két gazdaságpolitika szerencsésen kiegészíti egymást. Ugyanakkor Kínai befektetőknek csak a magyar piacot ajánlgatni egyenesen bűn, fogadóként legalább Európában gondolkodnak. Vagyis mi nem tudunk piacot adni Kínának, de megjelenési platformot igen – mondta a szakember.
Az Atradius kiemelten fontosnak tartja a szellemi tulajdon védelmét. Így lényeges, hogy egy vállalat az export megkezdése előtt bejegyeztesse a találmányát vagy a márkajelzését Kínában. Jogsértés esetén viszont először érdemes közvetítőn keresztül keresni a megoldást, mert a kínai üzleti kultúra a tárgyalásos utat előnyben részesíti a konfrontációval szemben. Az elemzés szerint sok esetben még a per előtt meg tudnak egyezni az érintett cégek.

A sikeres kínai exporthoz hozzátartozik a megfelelő fizetési forma kiválasztása is. Az Atradius azt prognosztizálja, hogy a közeljövőben lassul a kínai gazdaság, és ez azzal is együtt jár majd, hogy a kínai vevők egy része késve fizeti majd ki az importált árut. A készpénzes előre fizetéstől a hitellevélen át az okmányos beszedvényig számos megoldás létezik, ezek azonban különböző kockázatot jelentenek az eladó számára. „Egy hitelbiztosító bevonásával meg lehet előzni, hogy ha a kínai vagy bármilyen vevő nem tud, vagy nem akar fizetni, az exportőr ne kerüljön nehéz helyzetbe. Emellett a kínai piac nagysága és a kínai vállalatok nagy száma miatt számos nyugati cég gyakran tévedésből másnak küldi az árut, mint akivel leszerződött, és egy harmadik kínai vállalattól követeli a számlája kiegyenlítését. Egy hitelbiztosító az ilyen károktól is meg tudja kímélni az exportőröket” – mondta Vanek Balázs.

A magyar vállalatok évente körülbelül 2 milliárd dollár árut exportálnak Kínába. Az idén csak az élelmiszerexportunk 100 millió dollár nagyságrendű lesz.

Véleményvezér

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.
Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen

Hadházy Ákos küzd, mint malac a jégen 

Hivatalos volt-e Orbán Viktor legutóbbi útja Amerikába?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo