Mi a jobb? Kis halnak lenni egy nagy tóban, vagy nagy halnak lenni egy kisebben? A réspiaci igények kielégítésére építő üzleti stratégia azoknak való, akik szerint az utóbbi.
A niche vagy réspiac egy különleges téma, tevékenység, szubkultúra vagy épp tulajdonság körül kialakuló csoport számára érdekes termékekre vagy szolgáltatásokra felépített üzlet. A lényeg: egy téma, egy közösség. Ez lehet tágabb – mondjuk kutyatartók vagy Elvis-rajongók –, de lehet egészen szűk is, mint mondjuk a ’99-es évjáratú borok gyűjtői. A réspiac és a célcsoport azonban nem ugyanaz. A célcsoport azok az emberek, akiknek szolgáltatni kívánunk – például kkv-vezetők vagy éppen menyasszonyok. A trend manapság a minél jobban körülhatárolt csoportok felé visz. Ezen belül kell megtalálni azt a speciális szolgáltatást vagy terméket, amelyet számukra kínálunk. A célcsoport és a speciális szolgáltatás kombinációja határozza meg azt a rést, amelyben kicsiként is sikeresek lehetünk, ha képesek vagyunk kielégíteni a szűk csoport igényét, amelyre mások nem fókuszálnak.
Mekkora a rés? Elég szűk, hogy dominánsak lehessünk benne, de elég nagy, hogy nyereséget termeljen. Egy jó réspiac olyasmi, amit hosszú távon szeretnénk csinálni, igény van rá, a konkrét dologgal senki más nem foglalkozik elérhető közelségben, és benne van a lehetőség, hogy a fókusz megtartása mellett a későbbiekben újabb és újabb profitközpontokat hozhassunk létre (például az Elvis-lemezek mellett bögréket is árulunk majd) – ezen alapulhat a későbbi növekedés.
S hogy miért nem probléma a szűkös magyar piac, arra az internet a válasz: az aprócska hazai rés világszinten már van akkora, hogy kényelmes megélhetést nyújtson. Mindenképp készítsünk angol nyelvű weboldalt is, de ha tudjuk, hogy az általunk megcélzott résben a legnagyobb kereslet Japánból várható, fordítsuk le erre a nyelvre is az oldalt!
Hogyan keressük rést?
Keressünk olyasmit, amihez értünk, és szeretjük annyira, hogy hosszú távon ez legyen életünk fontos momentuma. Aztán találjuk ki, hogy kinek akarjuk eladni. A nőknek? Az kevés. Az érzékeny bőrű nőknek? Ez már jobb. De az igazi a negyvenes, érzékeny bőrű, „zöld” beállítottságú nők. Most gondoljuk végig, mi az, amire ennek a csoportnak szüksége van, de nem kapja meg. Mindezt szintetizálva már körvonalazódhat valami. Ha kiderül, hogy mondjuk annyit kéne utazni a kiválasztott üzlethez, amit nem engedhetünk meg magunknak, ejtsük az ötletet, és fókuszáljunk a következőre! Ha megvan a tutinak tűnő rés, teszteljünk! Szerezzünk piaci adatokat, kövessük a kutatásokat, próbáljunk saját kis kutatást végezni a célcsoportunk körében (fórumok, közösségi oldalak is segíthetnek ebben), végül pedig teszteljünk élesben. Tartsunk ingyenesen minikurzust, ha oktatni akarunk, vagy küldjünk próbahírlevelet. Ha ezen a rostán is átment az ötlet, indulhat a biznisz!
1. Kisebb területen könnyebb azonosítani a potenciális ügyfeleket és azokat is, akikkel érdemes együttműködésbe kezdenünk.
2. Nincs olyan termék vagy szolgáltatás, amely „mindenkinek” szükséges, ahogy nincs olyan kommunikáció sem, amellyel „bárkinek” el lehet adni valamit. Könnyebb, ha véges időnket és pénzünket egy véges csoport elérésére kell fordítanunk.
3. Egyszerűbb egy behatárolt területen szakértővé válni, és elérni az új ügyfeleket. A hasonló érdeklődésű emberek egymás között ajánlhatnak, hivatkozhatnak ránk. Ha valódi közösséget sikerül kialakítani, egyedi ajánlatokkal, személyes kommunikációval célozhatjuk meg a tagjait.
4. A speciális csoport speciális igényeire reagálva kimaradhatunk a nagy piacokon elkerülhetetlen gyilkos versenyből. Egy igazán jó réspiacon nincs is konkurencia.
5. Építhetünk a visszatérő ügyfelekre. Ha a réspiac jelentette kihívásoknak meg tudunk felelni, életünk végéig biztosítva lesz a megélhetésünk.
