Kép:sxc

Jól megy a mezőgazdaságnak – az elmúlt időszakban. A szektor várhatóan jelentősen hozzájárul a nemzeti össztermék (GDP) növekedéséhez, ám ez elsősorban annak köszönhető, hogy az időjárás kegyesebb volt hozzá, mint 2012-ben. Pedig 2013-ban is bőven kijutott a szélsőséges időjárásból a gazdáknak: elhúzódó tél, csapadékos tavasz, száraz, aszályos nyár és hűvös szeptember.

Javul, de…

Ennek ellenére a szektor összesített árbevételi adatai stabilan növekedtek az évek során. (Idén a Policy Agenda átlagos évet vár a mezőgazdaságban.) Ráadásul az árbevétel-növekedés nagyobb százalékos értékeket mutatott, mint a cégszám, azaz az ágazat teljesítménye javult összességében. A válság elején az összárbevétel évről évre 50 százalékkal is nőtt, 2011-ről 2012-re ugyan csak 10 százalékos emelkedés történt, ez azonban még mindig szép eredmény. A cégek is megérezték, honnan fúj a szél: míg 2007-ben még kicsivel több, mint 11 ezer vállalkozás tevékenykedett a szektorban, jelenleg közel 13 ezer cég működik valamilyen mezőgazdasági főtevékenységgel.

2007-ben a beszámolót leadó mezőgazdasági vállalkozások 450 milliárdos bevételről számoltak be, egy évvel később jóval többről, közel 680 milliárdról. 2012-ben az 1770 milliárd forintot is meghaladta a szektor árbevétele. A stabil forgalomnövekedés az egy cégre jutó bevételben is jól látszik. Míg 2007-ben 56 millió forint volt az egy cégre jutó átlagos bevétel, addig 2012-re ennek háromszorosát is meghaladta közel 175 millió forintos átlagértékével – derül ki a Bisnode céginformációs szolgáltató adataiból.

Első ránézésre tehát minden remekül működik, a helyzetet azonban árnyalja, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon kitett az időjárás szeszélyeinek. Ez jól látszik az egyik legfontosabb ipari növény, a kukorica termésadatain: a rendkívül rossz, alig négytonnás hektáronkénti átlagot hozó 2012-es év után idén csaknem 50 százalékkal több kukoricát takarítottak be a több mint 1,2 millió hektáros termőterületről.

– 2007-ben négy, 2011-ben nyolc tonna termett hektáronként. Az évi ingadozás tehát jelentős. A termés az aszályos években jelentősen lecsökken, így nagyon nehéz stabil termésmennyiséget előállítani. Ez magyarázza, hogy az egyik évben behozatalra szorulunk, a másikban értékesítési problémáink vannak – mondta egy konferencián Tóth Csantavéri Szilvia, a Syngenta termékmenedzsere.

Fejleszteni kéne

Ahhoz, hogy stabilan jól működő és fejlődő szektorrá váljon a mezőgazdaság, kiszámítható időjárás kellene, ami a klímaváltozás miatt egyre kevésbé várható, ennek hiányában viszont komoly fejlesztések nélkül ingadozó marad a hazai szektor teljesítménye. A magyar termőterületek elsöprő többsége ugyanis szabadföldi – nem fóliázott vagy üvegházas –, ráadásul a teljes termőterület alig 20 százalékán valósítható meg öntözés. A kiépített modern öntözőrendszerrel ellátott területek aránya 10 százalék alatt van. A fejlesztések mellett az ágazaton az is nagyot lendítene, ha az állattenyésztés teljesítménye is felzárkózhatna a növénytermesztés mellé.

Ám az időjárás miatt befolyásolt terméseredmények csak az érem egyik oldalát jelentik: a mezőgazdaság ugyanis a kiszámíthatatlan termelés miatt szinte állandó értékesítési problémával küszködik. Részben mert erősen függ a világpiaci árak alakulásától, részben a hazai termésmennyiségektől. A KSH tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelői árak 2013 szeptemberében csaknem 14 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző évinél, ezen belül a növénytermesztésé 23 százalékot esett, az állattenyésztésé kicsit magasabb volt a tavalyinál. A világpiacon az élelmiszerárak 2007 óta – az első generációs bioüzemanyag-termelés felfutása miatt – igen magas szinten vannak, így valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb bizonyos mértékű korrekcióra sor kerül nálunk is. Középtávon tehát egyáltalán nem garantáltak a jelenlegi árak, ami viszont a cégek mostani árbevételének visszaeséséhez vezethet.

Kockázatos üzlet

A mezőgazdaság tehát az iparnál, a szolgáltatásoknál jóval kockázatosabb üzlet. Ez nem magyar sajátosság, s a kockázat kezelésének is kialakultak már jó gyakorlatai.

– Néhány szolgáltatás – például a határidős ügyletek, a közraktárak – már hazánkban is elérhető, de a gazdálkodók széles köre nem él velük. Inkább egyedi megoldásokkal – időnként szerződésszegésig is elmenő trükkökkel – próbálnak meg védekezni az agrárpiac ingadozásai ellen. Ráadásul a határidős ügyleteket tavaly télen még meg is nehezítette a törvényhozás – mutatott rá Némethné dr. Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkatársa az ágazatról készített elemzésében.