A kínálati oldalt a banki finanszírozási piac szereplőinek likviditási helyzete, a piacra általánosan jellemző romló hitelportfólió és az ehhez kapcsolódó szigorodó hitelezési feltételek határozzák meg mind az ügyfelek kiválasztása, mind az elfogadható fedezeti kört tekintve. Gyakorlatilag a tényezők mindegyike nehezíti a kis- és középvállalatok forráshoz jutását. Miután Magyarországon a vállalati finanszírozás szinte egyetlen eszköze a bankhitel, szemben például az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol a kockázati tőke és vállalati kötvénypiac is részt vesz a szektor forrásellátásában, a gazdaság minden szereplője számára fontos lenne, hogy a finanszírozás magához térjen.

2011 fordulatot jelenthet

Miután a válságból való kilábalás és a kkv-szektor élénkülése a vártnál lassabban indul meg Magyarországon, a finanszírozási kereslet is visszafogott. A beruházási hitelek volumene mélyponton van, ugyanis több iparágban évek óta halasztották a növekedéshez alapvetően szükséges technológiai beruházásokat.

Jóllehet a válság nyomán lazuló fizetési fegyelem nem változtatta meg jelentősen a cégek likviditási igényét, az ipari termelés visszaesése miatt a működőtőke-finanszírozási igény is csökkent. Amennyiben a gazdaság élénkülése elindul idén, valószínűleg a cégek forgóeszköz-finanszírozási szükséglete is nő, valamint a beruházási hitelek iránti kereslet is bővülni tud.

- Az általános piaci trendek mellett azt tapasztaljuk, hogy a válság ellenére bármilyen ágazatban lehetnek igazi sikercégek. Ezeket a saját piacukon egyedi megoldásokat alkotó, nagyobb hozzáadott értéket előállító termelő és szolgáltató cégeket a bankok ma is szívesen finanszírozzák - szögezi le Szabó István, a Citibank kis- és középvállalati üzletágának igazgatója.

A válság két irányból is hatott a cégek forrásigényére. Elsősorban forgóeszköz-finanszírozási termékeket keresnek a bankjuknál, rulírozó- vagy folyószámla-hitelkeret formájában. Ugyanakkor a szektor tanulási folyamatának részeként, ma már döntően csak azok a vállalkozások igényelnek devizahitelt, amelyeknek az adott devizanemben normál üzletmenetükből származó bevételeik vannak. Ez egybecseng a bankok üzletpolitikájával: ma már inkább csak a természetes deviza kitettséggel vagy fedezeti ügyletekkel rendelkező ügyfelek számíthatnak devizafinanszírozási konstrukciókra.

Előtérben a forrástervezés

A válság megváltoztatta a bankszektor szereplőinek viselkedését is. Miután a kereskedelmi bankok kockázatvállalási képessége az egyes banki hitel portfóliók minőségétől és a bank forrásellátottságától függ, igazán csak azok az intézmények nem vezettek be jelentős restrikciókat a kkv-hitelezés terén, amelyek korábban is konzervatívan álltak a piachoz, és kockázatkezelési megközelítésük alapján portfóliójuk minősége ezt lehetővé tette. Ettől függetlenül ma általános tendencia, hogy a cégeknek többet kell fizetniük a forrásért: a kamatszintek kismértékben növekedtek, a szükséges biztosítékok köre pedig bővült.

- Ebben a helyzetben a cégek forrástervezése nagyon fontos szerepet kap, ennek részeként a cég forgótőke-finanszírozási keretét mindenképpen úgy kell meghatározni, hogy biztonsággal lefedje a leginkább finanszírozásigényes időszakokat. A hitelek visszafizetési esedékességeit pedig a cég pénzeszköz-befolyásaihoz célszerű igazítani - magyarázza Szabó István.

A devizakitettség kezelése

A kiélezett piaci környezet és a változó árfolyamkörnyezet a többdevizás, de biztonságot adó hitelkonstrukciók és a devizakockázat-kezelési termékek fejlesztése irányába terelte a bankokat.

Devizakitettség esetén - ma a vállalkozások 30 százaléka tartozik ebbe a körbe - érdemes megismerni és alkalmazni a bankok devizakockázat-kezelési megoldásait, amelyek ma már a kisebb cégek előtt is megnyíltak. Azok a nagyobb kereskedelmi bankok, amelyek üzletpolitikájukban kiemelten kezelik a kis- és középvállalatokat, elérhetővé tették a nagyvállalati ügyfeleknek kínált kockázatkezelési megoldásaikat a kisebbek számára is. Egyre többen nyújtanak olyan elektronikus devizakockázat-kezelési online eszközt, amellyel az ügyfelek maguk tudják devizakitettségi pozícióikat fedezni határidős ügyletek segítségével, valamint az azonnali átváltásokat a lehető legjobban végezni.

Vegyes kép

A kis- és középvállalatokat irányító vezetők 52 százaléka számít a következő fél évben pénzügyi nehézségekre cége gazdálkodásában - állítja a Policy Agenda-Ipsos kkv-konjunktúraindex második negyedéves kutatása. A hazai kkv-k többsége számára még nem múlt el a válság. Sokuknak továbbra is nehézséget jelent, hogy a folyamatosan mozgásban lévő piacon biztosítani tudják a napi működéshez elengedhetetlen tőkét és a tervezett fejlesztésekhez és a beruházásokhoz szükséges megfelelő finanszírozást. A beszűkült piacok mellett egyre többük mindennapi működését akadályozza a körbetartozás, illetve a cégfelszámolások miatt a kinnlevőségek behajthatatlansága. Szép számmal vannak olyanok is, amelyek gazdálkodását a megemelkedett törlesztőrészlet nehezítette.

A felmérés szerint a tőkehiányt legtöbben a fejlesztések elhalasztásával igyekeznek túlélni, míg a megkérdezettek 32 százaléka venne fel hitelt. A termelés visszafogását és a vállalat vagyontárgyainak értékesítését viszont csupán a megkérdezettek 14-14 százaléka választotta. S bár a túlnyomó többségük elégedett bankjával és a pénzintézet által nyújtott pénzügyi segítséggel, vannak, akik nagyobb vagy kedvezőbb feltételű hitelt várnának ebben a helyzetben. A vezetők kétharmada szerint a számlavezető bankjuk szükség esetén ad pénzügyi segítséget, közel 60 százalékuk viszont nem érzi, hogy aktívan keresné a lehetőségét, hogy segítse a cégük tevékenységét.