Hosszadalmas elbírálás
A garanciák rendszerének átgondolását sürgeti a Körics Euroconsulting. "Potenciális ügyfeleink egy része akkor dobja be a törölközőt, amikor szembesül az általa vállalni szükséges garanciákkal. Olyan mennyiségű fedezetet - önerő, plusz a támogatási összeg erejéig biztosíték - kell adni egy pályázathoz, ami gyakran lehetetlenné teszi a pályázat finanszírozását. A vállalkozások jelentős részének mindenén - az eszközein, ingatlanjain - hitel van, a gyakran elvárhatatlan és lehetetlen feltételek miatt sokan maradnak ki a pályázatokból" - érvel dr. Kőrösi Koppány, a cég ügyvezető igazgatója.
A pályázatok elbírálásának ideje sem rövid: a közvetítő intézményeknek 30 napjuk van a hiteligénylés mérlegelésére, pozitív döntés esetén a MAG Zrt. további 15 nap alatt hagyja jóvá a támogatási kérelmet. A bonyolult eljárás magyarázhatja, hogy eddig országosan összesen 150 mikrovállalkozás pályázott a számukra kiírt fejlesztési programra.
Kedvező jelenség viszont, hogy több korábban népszerű pályázat idén is megjelenik, olyanok is, amelyek tavaly vagy azelőtt elmaradtak. Újra támogatandó cél például a vállalkozások együttműködése, a környezetvédelmi célú technológiafejlesztés, ezen belül a hulladék-újrahasznosítás vagy a termelőgépek energiamegtakarítása.
Vannak szigorítások, elsősorban az átláthatóság érdekében. Kizárólag banki utalással lehet kifizetni a pályázatban szereplő beruházáshoz tartozó, 100 ezer forintot meghaladó munkákat és beszerzéseket, illetve az eszközbeszerzésre vonatkozó támogatásból kizárólag hivatalos kereskedőnél vagy gépgyártónál lehet vásárolni. Ez utóbbi pályázat lehet a kkv-k kedvence a Solerte tulajdonosa szerint, még akkor is, ha a minimumösszeg egymillió forintról hárommillióra nőtt, vagyis a legkisebbek valószínűleg kiszorulnak az automatikus elbírálású konstrukcióból.
Még mindig bonyolult
Lassan halad a megörökölt, nem teljesítményorientált, átláthatatlan és szabályozatlan intézményrendszer átalakítása is, bár az Új Széchenyi Terv kidolgozása során látható volt a törekedés az elmozdulásra. Ennek ellenére a mai napig előfordul, hogy még a kedvezményezett sem tudja, hogy az elnyert pályázatával melyik közreműködő szervezet foglalkozik - két emelet között elvész az akta.
- A beadott pályázat néha négy-öt munkatárs kezén fut, mire az elnyeréstől a befejezésig tartó átlag féléves ciklus lefut. Ráadásul ma egy közreműködő szervezet szankció nélkül tud minden rá vonatkozó jogszabályt megszegni, ezért meg is szegi - mondja a szakértő.
Az ígért felhasználóbarát, egységes és a terjedelmében ötödére redukált adatlap bevezetésére is várni kell még. Az állam mindmáig saját maga által hitelesített okiratot kér azokról az adatokról is, amelyeket amúgy maga tart nyilván. Egyszerűsítené az adminisztrációt, és gyorsítaná az eljárást, ha a közreműködő szervezetek hozzájutnának a pályázóra vonatkozó földhivatali, adóügyi és egyéb adatokhoz saját belső rendszerükön keresztül, ha szükséges. Az adatok, tények igazolása elegendő lenne akkor, ha a pályázat nyert, a dokumentációban pedig csak nyilatkozna a pályázó például a munkavállalói létszámáról vagy egyéb, a pályázati alkalmasságot tanúsító feltételről.
A pályázatíró cég úgy látja, az elnyert támogatások központosított nyilvántartása is indokolt lenne annak érdekében, hogy ne a pályázónak kelljen azokat követni, és minden egyes pályázatbeadáskor újra és újra lenyilatkozni. A nem nyertes pályázatok nyilvánossá tétele viszont javítaná az átláthatóságot: világosan kiderülne, hogy a bírálóbizottság részéről mi volt az elutasítás indoka, ráadásul ez a tapasztalatlan pályázók számára okulásként szolgálhat.
Ezekre a kiírásokra – a „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” című, 136/2008. (X. 18.) FVM-rendelet szerint – május 1. és 31. között lehetett volna pályázni, ám a legutóbbi információk szerint a programok csak ősszel indulnak. Ráadásul az ÚMVP eddig is kiszámíthatatlan volt, támogatási kérelmet az elmúlt három évben csupán kétszer lehetett benyújtani, és a több mint egy éve beadott pályázatoknak sincs még eredménye. Így nemcsak versenyhátrányt szenvednek az érintett mikrovállalkozások, de az uniós támogatási rendszer lényege is elvész: a pénzek nem járulnak hozzá az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentéséhez.