Nincs megoldás a lánctartozások felszámolására, a csődhelyzetek és ezzel kapcsolatban a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkentésére a hazai gazdaságban. Noha a Magyarországon bejegyzett több mint 500 ezer vállalkozáshoz képest az évente 20-30 ezer megszűnő cég - 60 százalékban mikrovállalat - nem tűnik vészesnek, a régióban is kiugróan magas szám aggasztó. Ahelyett, hogy a cégkultúra fejlődésével párhuzamosan csökkenne a megszűnő cégek száma, évről évre egyre többen húzzák le a rolót. Bár sokak szerint túl vagyunk a válságon, a reálgazdaság mutatói nem ezt tükrözik: 2010-ben összesen 32 ezer 182 fizetésképtelenséggel kapcsolatos - felszámolási, végelszámolási vagy csőd- - eljárás zajlott. A növekedés üteme ugyan lassult, ám ez nem feltétlenül jelent trendfordulót. 2009-ben ugyanis - többek között a jogi környezet változása miatt - kiugróan magas volt az eljárások száma.

Az újonnan létrejövő vállalkozások számának folyamatos bővülése viszont trendszerűnek tűnik. Úgy fest, hogy a megszűntek jó része „reinkarnálódik", főként az olyan kritikus ágazatokban, mint az építőipar, a kereskedelem, a logisztika és a vendéglátás.

Kényszerek és vélt érdekek

A nemritkán 90 napos fizetési határidő, amely aztán ilyen-olyan indokokra hivatkozva 120-180 napra, a szállítói lánc végén pedig még ennél is hosszabbra nyúlik, az egyik legszembetűnőbb oka a hazai helyzetnek.

- Bár a cégek nagy tömege szeretné elérni a fizetési határidők csökkentését, ám ebben pont azok ellenérdekeltek, akik diktálnak. Nevezetesen a szállítói láncok elején álló állami intézmények, önkormányzatok, azok cégei, a multik s egyéb vállalkozások, amelyeknek érdekében áll, hogy minél hosszabb ideig finanszíroztassák magukat a beszállítóikkal. Ők vannak kevesebben, de sokkal komolyabb gazdasági és így lobbierőt képviselnek - mutat rá a probléma megoldásának legnagyobb gátjára Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője.

A kereskedelmi láncok gyakran a visszaszámlázások, ellenkövetelések és kompenzációk rendszerével tovább nyújtják az amúgy is képtelenül hosszú fizetési határidőt. Példa erre, amikor a beszállítónak van egy alapkövetelése a vevővel szemben, ez utóbbi viszont polcpénzt, marketing-hozzájárulást kér a szállítótól. Az ellenszámlázás eltérő fizetési határidejű kifizetetlen számlák tucatjait eredményezi. A kusza helyzetet tovább bonyolítja az áru-visszaszállítások, a reklamációk rendezése is. A végeredmény pedig a sajátos hazai kép: a cégek finanszírozása többnyire a banki forrásokat meghaladó mértékben szállítói ingyenhitelekből történik, késedelmi kamatról az esetek zömében szó sincs. Csakhogy amíg egy bank körültekintően hitelez, a szállító sokszor kényszerből vagy vélt érdekből megy bele a feltételül szabott konstrukcióba.

Különösen a kisebb cégek alkupozíciója romlott mostanában. A válság hatására visszaesett megrendelések idején sokszor a vállalhatatlan feltételekre sem mernek nemet mondani. Akik a csökkenő forgalom éveit túlélték, most minden fillérhez ragaszkodnak. Pedig a számok tanúsága szerint a vég így sem elkerülhető, legfeljebb időben kitolható: a nagyok diktálta játékszabályok sok vállalkozás működését komolyan veszélyeztetik. A kkv-k többségének gazdálkodása pengeélen táncol, a gyűrűző késedelmeket hosszú távon nem tudják finanszírozni. A tartozási spirálból pedig nehéz kiszállni.

- Csődhelyzetben elsődlegesen a nagyjátékosok, tipikusan a bankok és az adóhatóság jut a pénzéhez, nem pedig a kisebb, egyszerű hitelezők. Felszámolásnál pedig még ennél is rosszabb a helyzet: a tapasztalatok és az adatok szerint kevesebb mint egy százalék az esélye a kisebb hitelezőnek, hogy megkapja a pénzét. Tavaly már nagyobb, a lánc közepén álló cégek is bajba jutottak. A jelenlegi modellben nincs semmiféle fék, amely megakadályozná a dominóhatást. Minél nagyobb cég dől be, valószínűleg annál több vállalkozást ránt magával. Mindenekelőtt ezen kellene változtatni - hangsúlyozza Kárpáti.

Az Atradius Hitelbiztosító tavaly novemberben publikált Market Monitor elemzése szerint a késedelmes fizetések minden szektorban terjednek, miután már az önkormányzati és állami megrendelők is csúsznak a kifizetésekkel.

Csődbiznisz

A problémát fokozza, hogy vannak, akik számára a bedőlés az üzleti stratégia részévé vált. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint a tulajdonosok kezdeményezésével indított végelszámolások száma dinamikusan bővül: 2011 első hónapjában 1166 céget zártak be a tulajdonosok, szemben a tavaly januári 883-mal. Ez 32 százalékos növekedés, míg a hitelezők által indított felszámolási eljárások száma mindössze 2,4 százalékkal nőtt a két hónapot összevetve. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint a cégek megszűnése akár a piac megtisztulását is jelenthetné, amennyiben a végelszámolások igen jelentős része nem fordulna át felszámolásba, majd a tulajdonosok nem kezdenének azonnal új vállalkozásba.

Persze nehéz számszerűsíteni, hogy a csődbe ment cégek közül hányan kerültek bajba azért, mert valóban életképtelenek, hányan szűnnek meg azért, mert a vevőtartozásokat nem tudják tovább finanszírozni, és melyek azok, amelyek szándékosan döntik be magukat, mert így akarnak megszabadulni a tartozásaiktól.

- Nincs ilyen hivatalos statisztika, de a felszámolásokat nézve a saját tapasztalataink azt mutatják, hogy jelentős számban vannak cégek, amelyek valójában nem tesznek meg mindent azért, hogy megmentsék a vállalkozást. A jellemzően alacsony törzstőke következtében a tulajdonos saját vesztesége legfeljebb egy-két millió forintra rúg, a források túlnyomó részben szállítói és nem banki hitelekből tevődnek össze, és ma már a cégalapítás is gyors és egyszerű eljárás. Sem gazdasági, sem törvényi kötöttség nem nehezíti a csődbizniszt - mondja Kárpáti.

A felszámolási eljárásban a szállítói követeléseket nem kérik számon az adóson, így különösebb veszély és kötelezettség nélkül bármelyik cég megszűnhet. És bár a gazdasági társaságokról szóló törvénybe 2009-ben - a csődtörvény módosításával egyidejűleg - bekerült, a cégvezetők eltiltásának újabb feltételét megfogalmazó paragrafus épp a hitelezői érdekvédelmet hivatott szolgálni, nem tűnik elegendő visszatartó erőnek. A bekezdés szerint az a személy, akinek jogerős bírósági határozattal megállapították felelősségét a felszámolás alá került cég ki nem fizetett tartozásaiért, és helytállási kötelezettségét nem teljesítette, öt évig nem lehet vezető tisztségviselője más gazdasági társaságnak. Ennek ellenére az Opten Kft. tavaly októberi adatai szerint az akkor éppen eltiltott 140 érintett közül többen már újabb vállalkozással büszkélkedhettek.

Különösen az építőipar, a fuvarozás, valamint az üzleti és gazdasági tanácsadás statisztikáját rontják a szakosodott cégfelszámolók és a „céggyárak". A Coface exporthitel-biztosító adatai szerint a jelenség gyakorisága régiónként is eltérő. Ilyen üzleti környezetben a vállalkozásoknak nagyon körültekintően kell eljárniuk, és meggondolniuk, hogy mely partnerekkel kötnek halasztott fizetésű szerződést.

Többen óvatosak

A válság haszna viszont, hogy sok cég óvatosabb lett: tudja, hogy mik az intő jelek, és igyekszik azokat időben észrevenni. Ennek ellenére külső céginformációt szolgáltató partnerrel vagy hitelbiztosítóval legfeljebb a 3-4 százalékuk dolgozik együtt, a mikrovállalatoknak pedig alig néhány ezreléke. Holott számos adatbázis létezik, amely a hazai vállalkozásokat és magánszemélyeket jellemző szövevényes viszonyok kibogozására szolgál. Az elektronikusan elérhető hálózatok folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy egy adott cégnek mely más cégekben van érdekeltsége, folyik-e a tulajdonosi körben felszámolás. Aktuális gazdasági, jogi és marketinginformációk segítségével is csökkenthető egy vállalkozás pénzügyi kockázata. A számos szakmai szervezet által használt Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer lényege például, hogy ha a szervezet valamely tagvállalatának lejárt követelése van, az adós bekerül egy nyilvántartási rendszerbe - természetesen előzetes értesítést és véleményezési lehetőséget követően -, az előfizetők pedig bármikor hozzáférnek a naprakész adatokhoz.

Az új partnerek székhelyére is érdemes egy pillantást vetni. Bizonyos utcákban tömegesen jegyeznek be cégeket, amelyek hamarosan megszűnnek. Sőt, sokszor a cégnevek is utalnak arra, hogy adott vállalkozás a tervek szerint tiszavirág életű lesz.

A vállalkozók ma már saját likviditásuk kezelésében is tapasztaltabbak. Nő azok száma, akik áldozni is hajlandók a vevőkésedelem kompenzálására. Ezt mutatja a faktoringügyletek bővülő száma.

Megjelent a Piac és Profit magazinban