Tavaly második alkalommal készült el az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szervezésében a hazai informatikai iparág felmérése. A szektor legátfogóbb tanulmánya a 2006-os év hazai informatikai teljesítményéről szól. Az IT Piaci Felmérés 2007 címmel megjelent kutatás módszertanát iparági összefogással alakították ki, s a piachoz illeszkedő technológiai szegmensek szerinti bontásban - hardver, szoftver, tanácsadás - elemezték a piacot.

- A felmérés végkövetkeztetése, hogy a hazai informatikai piac egészséges szerkezetű, de 2006-ban a legszerényebb növekedést produkálta a régió országai közül. Mi húzódik a jelenség mögött?

- Kérdés az, hogy mit emelünk ki a hírből - mondja Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke. - A hazai gazdaság fejlett, dinamikus piacgazdaság, ahol a szereplők modern szerkezetben fogyasztanak, azaz a vállalkozások, a lakosság és az állam közel ugyanolyan arányban költ hardverre, szoftverre és szolgáltatásokra, mint a hozzánk hasonló országokban. A lassabb fejlődés okaként én a reformokhoz, az államigazgatás modernizációjához, valamint a közszolgáltatások átalakításához kötődő jelentős beruházások elmaradását említeném. A remélt invesztíciók nem történtek meg 2006-ban, és 2007-ben sem indultak meg jelentős mértékben. Reményeink szerint majd a 2008-as év piaci tényadataiban lesznek érzékelhetők a reformokhoz kötődő beruházások. Ez azonban csupán az egyik oka a szerényebb IT-növekedésnek. A másik oka alapvetően a gazdaság növekedési szerkezetével van összefüggésben.

- Milyen gazdasági növekedés tudná magával húzni az informatikai piacot?

- Az IKT szektor fejlődéséhez elengedhetetlen lenne, hogy a gazdaság szereplői pozitívan ítéljék meg a helyzetüket, és merjenek többet invesztálni az informatikába. Ha a gazdasági várakozások pozitívak, valószínűleg többen döntenek úgy, hogy a jelenlegit egy fejlettebb erőforrás-gazdálkodási rendszerre cserélik, dinamikusabban invesztálnak az on-line csatornákba, és ehhez fejlesztik meglévő hardver-infrastruktúrájukat vagy a biztonságtechnikai megoldásokat. Vagyis a pozitív várakozások keresletnövekedést generálnak az informatikai piacon is. A 2006-os választást követően bevezetett megszorító csomag és a reformintézkedések azonban az IKT szektorra is hatottak az elmaradt beruházásokon keresztül. A reformok kedvező hatásai pedig csak néhány év elteltével jelentkeznek majd.

- Magyarországon az Európai Unió átlagágánál nagyobb a digitális írástudatlanság, ami nyilván hatással van a számítástechnikával összefüggő szolgáltatások iránti lakossági igényekre is. Mennyire befolyásolja ön szerint ez az IKT szektor fejlődését?

- Az informatikai piac fejlődésének, illetve az információs társadalom kialakulásának valóban az egyik nagy kérdése, hogy hogyan alakul az e-befogadás. Az IVSZ már évekkel ezelőtt is komoly küldetésének érezte, hogy elősegítse a digitális írástudás elterjedését a hazai társadalomban, és a 2005-ben bevezetett IT Mentor programmal azt is bebizonyítottuk, hogy nem csak beszélünk erről. A program révén például számos, a munkapiacról kiszorult embert hoztunk vissza, sőt kiképeztük mentornak, hogy további befogadókat szerezzenek az informatikának. Az, hogy vajon az e-befogadás szintje mennyire mutatkozott meg ennek a felmérésnek az eredményeiben, nehéz lenne megmondani. Azt azért látni kell, hogy az alapszolgáltatások - elsősorban a szélessávú internethez való hozzáférés - piaci árai 2006-2007 környékén beálltak, és ma már egyre kevésbé az ár határozza meg azt, hogy valaki igénybe veszi-e a szolgáltatást, avagy nem. A másik tényező, és ez már jelentősebb problémát jelent, a hardvereszközök ára. A hazai átlagos szabadon elkölthető jövedelemhez képest ugyanis egy otthoni internetezéshez szükséges eszköz ára arányaiban jelentősen magasabb összeget jelent, mint a nyugat-európai háztartások esetében. Ebben a hazai jövedelmi színvonal és a gépek ára egyaránt szerepet játszik. És csak mindezeket követően állítható a fogyasztó a középpontba, tehát vonható felelősségre az igényei és az e-képességei okán. Itt emberekről - szándékról és képességekről - van szó, szabályozással pedig nehéz motiváltságot generálni. Az informatikai szakma a termékek színvonaláért felelős, és ebben nincs különbség a nyugat-európai és a hazai kínálat között.

A teljes cikket a Piac és Profit februári számában olvashatják.