Az évi 2-2,5 milliárd forintos árbevételű Hilltop Neszmély Zrt. elindításában talán a rendszerváltásnak volt a legnagyobb szerepe. Keresztury Éva akkor már tudta, hogy a remek minőségű magyar szőlőből lehet nemzetközi mércével mérve kiváló borokat alkotni, és erre van piaci igény is, legalábbis Angliában. A hitelből indult vállalkozás ma több mint száz főt foglalkoztat, és évjárattól függően 5-8 millió palack bort értékesít a szigetországban. Mondhatnánk, a cég felett szerencsecsillag ragyog, hiszen az első sikerek már az induláskor jelentkeztek, és a növekedés azóta is folyamatos. Azt, hogy az üzleti életben szükség van szerencsére, Keresztury Éva is elismeri, de ezenkívül még sok minden más is kell: tudás, elhivatottság, innováció és még valami.

Keresztury Éva sikeres külkereskedőből lett még sikeresebb üzletasszonnyá. Végül is a munkája nem változott: magyar bort ad el külföldön. Csak ma már a Hilltop Neszmély Borászati Zrt., illetve jogelődjének alapító résztulajdonosaként mint borexportért felelős vezető a családi pincészetből kikerült saját nedűt értékesíti.

- 1985-ban a család Londonba költözött. A férjem állása kívánta ezt meg. A gyerekek addigra elég nagyok voltak, így nekem is lett fölös kapacitásom. 1987-ben kezdtem el magyar borokat és gyümölcskonzerveket eladni Angliában az Ágker Kft. megbízottjaként, de a bor vonzott igazán, arra fektettem nagyobb hangsúlyt. 1989-re látványos fejlődés indult: az addig az angol piacon szinte ismeretlen magyar borokra egyre több megrendelés érkezett egy borklub, a több mint százezer tagot tömörítő Sunday Times Wine Club révén. A klub elnöke, Hugh Johnson, az egyik legnagyobb borszakújságíró guru célja az volt, hogy új, minőségi borokat fedezzen fel a tagjai számára. Jártuk a magyar borászatokat, és kezdtem megismerni, hogy milyen a jó bor, és milyen követelményeket támaszt az angol piac - kezdi a beszélgetést Keresztury Éva.

Az elkövetkező néhány évben a klub egyre több bort rendelt az Ágkertől, míg 1990-ben olyan mennyiségű Pinot Noirra kaptak megrendelést, amennyinek a palackozását az akkor már komoly üzleti gondokkal küzdő hazai kft., illetve a termelő sem merte vállalni. Az élet döntés elé állította a családot: vagy elvész az addigi piacépítésbe invesztált munka, vagy saját maguk teljesítik a megrendelést.

Keresztury Éva és férje, valamint egy borász kolléga az Ágkertől megalakították az Interconsult Kft.-t - a Hilltop Neszmély elődjét -, és az új cég bankhitel segítségével leszállította a megrendelt mennyiségű bort. Az első üzlet hárommillió forint profitot hozott.

- Azt hiszem, a kereskedelem alapja a kölcsönös bizalom, ami annak a függvénye, hogy mennyire érzünk rá egymás gondolkodásmódjára. Diplomata szülők gyerekeként mindig hídszerepet töltöttem be Magyarország és a külföld között. Nemcsak a nyelvet ismertem, hanem értettem a partnereim gondolkodását is, hiszen a gyerekkoromat külföldön töltöttem. Talán ezért tudtam sikeres üzleteket kötni Angliában.

Az Ágker képviselőjeként kiépített partnerkapcsolatokat 1990-től vállalkozásukban kamatoztatták. 1990 és 1993 között különböző hazai borászatokban termeltették a bort, sokszor úgy, hogy a borászt is ők küldték, hiszen a nyugati piac minőségi elvárásának akkor még kevés hazai termelőüzem felet meg. Nem a zamatos magyar szőlő vagy a szaktudás hiányzott, hanem a hazai piac volt edukálatlan: hiányzott az igény a nyugati piacokon elvárt minőségű borra.

Az időszak mégis nagyon kedvezett a magyar cég európai felfutásának. Akkoriban ugyanis különös figyelem övezte az addig a vasfüggöny mögött lévő országokat, és a bor volt az a fogyasztási cikk, amivel az angol ember személyesen találkozhatott a szupermarketek polcain. Az angliai borújságírók felfigyeltek a zamatos magyar nedűre és a cégre, amely ezt eljuttatja a nagyközönséghez. Az tehát, hogy "megkóstolhatóvá" vált a közép-európai gazdaság, remek marketingnek bizonyult: a borújságírók egymásnak adták a kilincset; a kilencvenes évek elején a Financial Times például egyoldalas interjút közölt Keresztury Évával.

A rendszerváltás kiváltotta érdeklődés azonban még nem predesztinálja azt a sikerpályát, amelyet a cég befutott.

- A lelkesedésünk és az odaadásunk, valamint a kiváló magyar szőlő komoly előnyt jelentett, és jelent a mai napig is a versenytársainkkal szemben. A francia és olasz borászok elkényeztetettek voltak, mi pedig innovatívak. Az odafigyelésünk és a folyamatos újításaink olyan remek ár-érték arányú borokat produkáltak, hogy az angol partnereknek üzletileg is érdekükben állt, hogy forgalmazzák a termékeinket. A különböző áruházláncok ezen az áron máshonnan nem tudtak beszerezni hasonló minőségű asztali borokat - magyarázza Keresztury Éva.

A megrendelések volumene évről évre nőtt, és egyre nehezebb volt a minőségi és mennyiségi elvárásoknak megfelelni. A továbblépést egy saját borászat létrehozása jelenthette. A család ajánlatott tett a móri borászat megvásárlására, de voltak ellenérdekeltek, így az üzlet meghiúsult. Végül egy hirdetésben bukkantak rá a neszmélyi borvidéken privatizálásra váró gazdaságra, ahol mind a szőlő minősége, mind a pincészet megfelelőnek tűnt.

- A rómaiak is itt álltak meg, a 2000 éves múlt szellemisége ma is belengi a területet - jegyzi meg az alapító, és hozzáteszi: - Miután rajtunk kívül senki nem jelentkezett a hirdetésre, az üzlet létrejött.

1993-ban reorganizációs hitellel megvásárolták a területet, amelyet az azt követő években európai színvonalú, 21. századi technológiával működő modern pincészetté fejlesztettek. 1995-ben már mint Hilltop Neszmély Rt. kezdtek intenzív szőlőtelepítési programba, és ennek eredményeképpen a vállalkozás ma már több mint 560 hektár saját tulajdonú szőlőültetvénnyel rendelkezik a Neszmélyi- és Szekszárdi-dombvidéken, illetve időközben Császáron is létrehozták jelentős szőlőfeldolgozó kapacitásukat. A kitartó munka gyümölcseként 2007-ben az eladott borok nyolcvan százaléka már a saját ültetvényeken szüretelt szőlőből készült.

A cég az angol vevők igényei alapján fejlesztette a pincészetet. Kizárólag ép, érett szőlőből készülő boraiknál a minőség és nem a mennyiség volt az elsődleges szempont. A tartályok és hordók alapos tisztítására nagyon nagy hangsúlyt fektettek annak ellenére, hogy a szakma számos képviselője szerint ez túlzás, ráadásul jelentősen megemeli a költségeket mind a technikai beruházások, mind a működtetés terén. Az angol piac elvárásának azonban maradéktalanul meg kellett felelni ahhoz, hogy a megrendelések folyamatosan érkezzenek.

- A nyugati piac nagy húzóerő volt, de jó bort csak drágán lehet készíteni. Szerencsére azon kevés kisvállalat közé tartoztunk, amelyek már a kilencvenes évek elején, amikor a hazai kis- és középvállalatok többsége alig jutott forráshoz, viszonylag könnyedén kaptunk bankhitelt. Sőt! Az évek előrehaladtával a pénzintézetek egyre bátrabban nyújtottak nekünk kölcsönöket, hiszen 1990-től évente ismétlődő, növekvő volumenű megrendeléseink voltak olyan neves áruházláncoktól, mint a Marks & Spencer, a Tesco vagy a Safeway - magyarázza az üzletasszony.

A cég beruházásai soha nem öncélú fejlesztések voltak, mindig a biztos háttér létrehozása érdekében történtek. Egyre modernebb borászatot és nagyobb szőlészetet hoztak létre.

Kihasználva az akkor szőlőtelepítésre járó negyvenszázalékos támogatást, összesen 560 hektáron telepítettek tőkéket. Ez ma is a legnagyobb egy kezelésben lévő hazai szőlészet.

De sem a minőségi munka, sem a vállalkozás kiváló menedzselése nem old meg mindent. Különösen nem az agrárágazatban, ahol számos, ember által nem befolyásolható tényező is közrejátszik az eredményben.

- 1993-ban csodálatos évünk volt, minden szőlőszem zamatosan mosolygott a tőkéken. A Safeway azonnal megvette az összes borunkat, és elmondták, hogy mit vennének a következő évben. Csakhogy 1994 hideg, esős év volt, és a szőlő, illetve a belőle készült bor nem érte el az előző évi minőséget. Decemberben a vevő közölte, egy litert sem vesz. Összeomlottunk, azt hittük, nincs tovább. Kétségbeesetten küldtük a mintákat a különböző angol áruházaknak, és végül a Tesco az eredeti megrendelésnél többre kötött szerződést. Így túléltük az évet. 1995 megint jó bort hozott, és a Safeway is visszatért vevőink közé. Szerencsénk volt.

A borászat szeszélyes üzletág, de Keresztury Éva szerint szakértelemmel azért kiszámíthatóvá lehet tenni. A ma már a fia által vezetett szőlészetben például a tőkéket úgy válogatták, hogy a talajhoz és az uralkodó időjárási viszonyokhoz leginkább illő fajtát telepítsék az adott helyre. Ettől lesz különösen zamatos a szőlő. Persze az, hogy egy év üzletileg sikert hoz-e, nem csak azon múlik, hogy Magyarországon mennyi eső esik.

- A piacot befolyásolja a francia, olasz, ausztrál, chilei szőlő minősége is, hiszen közvetlenül versenyzünk az összes bortermelő országgal. Muszáj figyelni a versenytársainkat, és az ottani esélyeket mérlegelni - milyen minőséget milyen áron tudnak produkálni -, amikor az adott év üzleti tervét készítjük - hangsúlyozza a borkereskedelemért felelős cégalapító.

Az igazán sikeres üzlethez azonban a szerencse és a szakértelem mellé még valami kell. És ez talán sokszor fontosabb, mint az előző két tényező. Nevezzük léleknek vagy személyiségnek; emberi értékek nélkül ugyanis nincs üzleti siker. A Hilltop Neszmély Borászati Zrt.-t, illetve jogelődjét 1990-től ugyanaz a négy ember vezeti. A cég mindnyájuk gyermeke, sőt ma már gyermekeik gyermeke is, hiszen a család időközben felnőtt fiai is szerepet kértek és kaptak a vállalkozásban. A menedzsment szeretete, odaadó lelkesedése, elhivatottsága pedig több mint száz állandó alkalmazott számára ad energiát.

- A cég attól működik, hogy nem nyesegetünk senkit. Hagyjuk szárnyalni a körülöttünk lévőket, hiszen csak így lehet folyamatosan megújulni, jobbat és jobbat kínálni - mondja Keresztury Éva, és hozzáteszi: - Az ember a hasonló jelleműeket vonzza maga köré. Biztos, hogy minden igazán sikeres vállalkozás mögött karizmatikus, pozitív személyiségek, állandó emberi értékek állnak. Az emberi oldal, a tisztesség ugyanis mindennél fontosabb.

A nemzetközi sikerek ellenére Magyarország csak tíz százalékkal részesedik a cég éves forgalmában. Pedig a család számára ez is fontos piac lenne, de - ahogyan Keresztury Éva fogalmaz - Magyarországon ma még mindig sokan nem tudják, hogy milyen a jó bor.

Pedig kísérletek bizonyítják, hogy a mértékletesen fogyasztott minőségi szőlőből megfelelően előállított ital számos betegség megelőzésében is szerepet játszik antioxidáns hatása révén: a jó bor felveszi a harcot a szervezetnek ártó szabad gyökökkel, míg a rossz bor a kéntartalma miatt fejfájást okoz.

Megjelent a Piac és Profit Magazin októberi számában.