Hogyan éljenek túl a magyar szállodák?

Nincs könnyű helyzetben a hazai GDP 9 százalékát adó, csaknem félmillió embert foglalkoztató, a korábbi években lendületesen fejlődő turisztikai ágazat. Csökken iránta a kereslet, a vendégek rövidebb időt töltenek el, és kevesebbet fogyasztanak. A válságnak azonban lehet egy másik hatása is: nőhet a hazai kereslet a belföldi pihenőhelyek iránt. Szakértők úgy vélik, a specializáció és az innovatív marketing segítheti a szállodaipar szereplőit a túlélésben.

A gazdasági válság világszerte érzékenyen érintette a turisztikai ágazatot. A csökkenő keresletet a hazai piac szereplői is azonnal érezték: míg 2008 első félévében a bevételek dinamikusan nőttek, augusztustól alacsonyabb fokú lett a kihasználtság, idén az első két hónapban pedig átlagosan 20 százalékkal esett vissza a szobafoglalás a fővárosban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Optimista nézetek szerint csupán 2009 lesz gyenge, a pesszimistábbak viszont azt mondják, legalább két rossz évre kell berendezkedni, és az sem kizárt, hogy néhány szálloda bezár.

Gyenge vagy erős?
2007-ben a szállodaiparnak problémákat okozott a forint magas árfolyama, mivel az erős hazai valuta csak infláció alatti áremelést tett lehetővé. A mostani gyenge forint viszont több szempontból is kedvező számára. Tény, hogy az erős forint segíti a kiutazást, a gyenge fizetőeszköz pedig éppen ellentétesen hat, drágítja azt, és ily módon ösztönzi a belföldi szabadidős programokon való részvételt. Az olcsóbb forint a külföldi vendége számára is vonzóvá teszi Magyarországot. Mégsem felhőtlen most a szállodások öröme. Sokan ugyanis az elmúlt években jelentős devizahitelek segítségével bővítették kapacitásaikat, fejlesztették kínálatukat. Számukra a forint árfolyamának romlása és a kihasználtság csökkenése akár a csődöt is jelentheti. A jelenség a piac átrendeződését is hozhatja: a csődhullámok hatására jelentős koncentráció várható az iparágban.

Húzóágazat lehetne

- Miközben évi két-három százalékkal nőtt a szállodai kapacitás, a keresletbővülés, így a külföldi vendégéjszakák számának emelkedése ettől lényegesen elmaradt: 2008-ra 49 százalékra romlott a szobafoglaltsági mutató. A helyzetet a válság tovább rontja, az üzleti turisztika volumenében ugyanis azonnal tükröződik a recesszió. Főképpen a konferencia- és az incentív turizmus visszaesését látjuk. Ez utóbbi szegmensben korábban éppen a válság által jelentősen érintett ágazatok, az autóipar és az IT-szektor voltak a legaktívabbak, a gyógyszergyártók hasonló tevékenysége már korábban, egy európai uniós szabályozás kapcsán lecsökkent - vázolja a helyzetet Kovács István, a Magyar Szálloda Szövetség titkára, aki szerint átlagosan akár 5-10 százalékkal is csökkenhet a hazai szállodákban a szobafoglaltság.

Pedig a turizmus nemzetgazdasági szempontból egyáltalán nem elhanyagolható ágazat. A KSH 2008-as adatai szerint éves szinten 40 millió külföldi érkezett Magyarországra, és töltött el összesen 10 millió vendégéjszakát. A 4,1 millió hazai vendég 9,9 millió éjszakát töltött el otthonán kívül. Ebből adódik a turizmus 9 százalékos részesedése a hazai GDP-ből. Igaz, ez 2005-ös adat, de dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatóságának elnöke szerint ez a tendencia azóta sem változott.

- Az ország devizabevételéhez 2008-ban közel négymilliárd euróval járult hozzá a turizmus. Nemzetgazdasági szempontból szintén nagyon jelentős az iparág munkahelyteremtő képessége: e nélkül, a közvetett és közvetlen hatásokat egybevéve, körülbelül ötszázezer álláshellyel lenne kevesebb, ami a hazai munkahelyek 12,6 százalékát jelenti. Gazdaságélénkítő szerepe mellett a turizmus az életminőség javítása szempontjából sem elhanyagolható - sorolja Niklai Ákos.

Teljes cikk a Piac és Profit magazinban.

Véleményvezér