Az infokommunikációs technológiák és a klímaváltozás kapcsolatának kérdését nehéz csupán az unióra értelmezni, hiszen e technológiák lényege éppen földrajzi kötöttségektől mentes mivoltukban rejlik, és a klímaváltozás megfékezésének feladata is globális vállalás. Az unió azonban jelentős felismerésre jutott, és ezt májusban az Európai Bizottság állásfoglalásban tette közzé.
Eszerint a jövőben támogatja az energiahatékony info- és kommunikációtechnológiai (IKT) eszközök alkalmazását annak érdekében, hogy javuljon energiafelhasználásának hatékonysága. Különösen három ágazatban várnak előrelépést: az épületek, a világítás és energetikai elosztórendszerek területén.
A klímaváltozást fékezi az infokommunikáció
Az utóbbi időben riasztó adatok láttak napvilágot. Körültekintő és széles körű intézkedések nélkül az unió energiafelhasználása hozzávetőlegesen 25 százalékkal bővülne 2012-ig, a korábban megjósolt mértéknél erőteljesebben fokozva a kontinens károsanyag-kibocsátását. Ugyanakkor az EU az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentését és a megújuló energiának a teljes fogyasztás 20 százalékát fedező felhasználását tűzte ki célul 2020-ig.
A Európai Bizottság szerint a megoldást az IKT-alkalmazások elterjedése jelentheti: a modern technológiák kihasználásával fokozni lehet a gazdaság minden szegmensének hatékonyságát, miközben hozzájárulnak az unió termelékenységének és versenyképességének bővüléséhez, valamint a munkahelyek számának növekedéséhez is.
Az unió megállapításával összecseng a SMART 2020 dokumentum - egy független nemzetközi nonprofit szerveződés, a Klímacsoport (The Climate Group) által nyáron publikált tanulmány - megállapítása is: e szerint az IKT-szektor kulcsszerepet játszik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom megteremtésében, és az ágazat a jelenleginél sokkal többet tehet, hogy segítsen a 2020-ra kitűzött célok elérésében.
Az energiafogyasztás csökkentése és a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében az Európai Bizottság tehát az IKT-alkalmazások használatának támogatása mellett tette le a voksát. Az EU adminisztratív karja ösztönözni szeretné a szektor kutatási és fejlesztési tevékenységét, az IKT-alkalmazások minél szélesebb körű bevezetését és a zöld technológiák elterjesztésére vonatkozó önkéntes megállapodások létrejöttét.
Az unió egyes tagállamaiban már léteznek úgynevezett best practice-megoldások. Dániában például az 1990 és 2005 közötti időszakban közel a felére csökkent a szén-dioxid-kibocsátás azáltal, hogy az energiaellátás fele decentralizált hálózatokon keresztül történik, és ma már a szükséges energia 20 százalékát a szélerőművek adják. Finnországban pedig intelligens mérőrendszerek teszik lehetővé, hogy az épületvezérlő rendszerek rögzítsék a különböző szektorokban használt energiát, és így 7 százalékkal növelték az energiafelhasználás hatékonyságát.
Viviane Reding, az unió információs társadalomért és médiáért felelős biztosa is úgy látja, hogy az innovatív, energiahatékony IKT-megoldások kutatása és az eredmények gyors alkalmazása egyre inkább kulcsfontosságú a globális kibocsátás csökkentése érdekében. "Ez win-win - vagyis kétszeresen is előnyös - helyzet, hiszen az IKT-alkalmazások támogatják az unió iparának versenyképességét, ráadásul hozzájárulnak ahhoz, hogy a kontinens a klímaváltozás elleni harc éllovasává váljék" - hangsúlyozta a biztos.
Az érem kevésbé fényes oldala
A mérlegnek azonban van másik serpenyője is. Az IT-megoldások terjedésével számolnunk kell az eszközök üzemeltetéséhez szükséges energiafogyasztás, a termékekben található mérgező vegyi anyagok és az elektronikus hulladék környezetre gyakorolt hatásával is. A SMART 2020 elemzésben az áll, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának két százalékáért jelenleg az IT-szektor a felelős, és várhatóan ez az adat 2020-ig a duplájára nő.
Miközben a működő IT-eszközök kifejezetten jelentős energiafogyasztók, a használaton kívül kerülők az ugyancsak környezetkárosító faktort jelentő hulladékmennyiséget gyarapítják. Baranyák Zoltán, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szakértője a Green IT konferencián elmondta, hogy a számítógépek számának növekedésével párhuzamosan megugrik az elektronikai hulladékok mennyisége is: 2010-re az összesen legyártott - és hulladékká vált gépekkel együtt - a PC-k száma elérheti a 2,9 milliárdot.
Az IT-berendezések energiafogyasztása amúgy jelentős kiadást is jelent. Egy kisebb cég feladatainak ellátáshoz szükséges szerver üzemeltetéséhez társuló költségeknek például 20 százalékát az áramfogyasztás teszi ki, miközben egy nagyobb adatközpont esetében ez az arány akár a 80 százalékot is elérheti.
A szektor CO2-kibocsátása tehát a várakozások szerint jelentősen nő az elkövetkező években - 2002-ben 53 millió tonna volt, 2020-ra már 1,43 milliárd tonnára számítanak a tudósok -, a speciális IKT-alkalmazások mégis jelentős mértékben hozzájárulhatnak a világ károsanyag-kibocsátásának csökkentéséhez. A SMART 2020 szerzői szerint közel ötször akkora megtakarítás érhető el, mint az ágazat saját ökológiai lábnyoma: 2020-ig a virtuális technológiákkal akár 7,8 milliárd tonna, azaz az összes szén-dioxid-kibocsátás 15 százaléka elkerülhetővé válik.
A zöld gazdaságossá tesz
Annak ellenére tehát, hogy a technológiai ágazat ökológiai lábnyoma a várakozások szerint megduplázódik a következő 12 évben, az ilyen alkalmazások használatával felügyelhető az energiafelhasználás, maximalizálható annak hatékonysága, a kommunikációs megoldásokkal pedig minimalizálhatók az üzleti utazások, javítható a logisztika, racionalizálhatók a szállítások.
Az IKT-szféra, miközben megváltoztatja a társadalmi szokásokat az on-line vásárlások, a távmunka és a kommunikációs lehetőségek révén, egyúttal lehetővé teszi az üzleti működés hatékonyságának fokozását is. Ezek pedig nem csupán a zöldebb környezethez járulnak hozzá, de a felhasználó vállalatok működési költségeit is jelentősen redukálják, mint ahogyan a hálózati technológiák alkalmazása - például a virtualizáció (több logikai gép migrálása egy fizikai gépre) és a konszolidáció - is jelentős megtakarítást jelenthet.
Ahogyan egy amerikai szakértő fogalmazott, ily módon a cégek költségcsökkentési törekvései észrevétlenül is a minél zöldebb működés felé terelik a világot. Azt is mondhatnánk, ez a véletlenszerű környezettudatosság.
Jó üzlet tehát a klímaváltozás elleni harcban az IKT fegyvertárát használni: a magukat felfegyverző cégek arányosan szakítanak abból a 600 milliárd eurós megtakarításból, amely szakértők szerint globálisan realizálható. A SMART 2020 szerzői megpróbálták konkretizálni és számszerűsíteni, hogy mely területeken jelentkezhet a megtakarítás.
E szerint 2020-ig az optimális IKT-alkalmazások bevezetésével a motorizáció és az ipari automatizáció területén 0,97 milliárd tonnával, a szállítmányozás és raktározás szektorban 1,52 milliárd tonnával, az épületeknél 1,68 milliárd tonnával, az energetikai elosztórendszereknél pedig 2,03 milliárd tonnával csökkenhet a globális szén-dioxid-kibocsátás, amitől összesen 643 milliárd euró megtakarítás remélhető.
Az adatok is azt mutatják, hogy az információtechnológiai alkalmazások komoly szerepet játszhatnak a fenntartható világ kialakításában, ehhez azonban szükség van magának a szektornak a zöldebbé válására is, és arra, hogy késlekedés nélkül megmutassák a világnak, mire képes a technológia. A folyamatot a politikai döntéshozók, a kormányzatok gyorsíthatják fel, ha - mint ahogyan ezt az Európai Bizottság is tette - támogatásukról biztosítják az ágazatot.
A bizottság célkitűzései között hangsúlyosan szerepelnek az IKT-szektornak - a saját környezetterhelése csökkentése érdekében - nyújtott ösztönzők. Európa célja, hogy az ágazat kizárólag olyan termékeket és szolgáltatásokat dobjon piacra, amelyek összességükben csökkentik a kontinens egészének ökológiai lábnyomát.
Új direktíva
Szintén a politikai szféra üzeneteként értelmezhető az az október 2-án kiadott új európai direktíva, amely újraszabályozza az akkumulátorgyártók által felhasználható káros anyagok mértékét és a feleslegessé vált eszközök összegyűjtésének kötelezettségét.
Az alig néhány hete életbe lépett szabályozás eredményeképpen szakértők szerint hamarosan megnő az újabb típusú, lítium-ion akkumulátorok iránti kereslet, míg a hagyományos nikkelcellás eszközök eltűnnek a piacokról. Ez pedig jelentős lépés lenne a zöldebb vegyipar felé, hiszen egy lítiumakkumulátor már nem tartalmaz sem higanyt, sem kadmiumot, sem pedig ólmot.
A használt akkumulátorok begyűjtésére vonatkozó szigorítás viszont a mai környezeti elvárásoknak megfelelő eszközt is érinti: a rendelkezés szerint a gyártók kötelessége, hogy anyagi fedezetet biztosítsanak a feleslegessé vált termékek összegyűjtéséhez.
Sebők Orsolya
