A világ legtöbb országában a kormányok a bankok hitelezésének fellendítésével igyekeznek élénkíteni a gazdaságot. Nincs ez másképpen Magyarországon se, ahol egyre bővül a kkv-k igényeit kielégítő refinanszírozott hitelek köre. Az újdonságok mellett azonban a már évek óta sikeresen működő, állami kamattámogatású Széchenyi Kártya feltételrendszere is módosult, tekintettel a válságra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a VOSZ hálózatán keresztül igényelhető finanszírozási megoldást a takarékszövetkezetek, az Erste Bank, az MKB, az OTP és a Volksbank Zrt. folyósítja.

Népszerűbb, mint valaha

A jelenlegi jegybanki alapkamat mellett a forintalapú hitelek drágák, a devizahitelek árát pedig a szűkös forrásokra hivatkozva emelték a bankok. A kis- és középvállalatok a 25 százalék körüli kamatszintet nem képesek kigazdálkodni, nekik olcsó, rövid lejáratú forrásokra van szükségük a továbblépéshez. Ez magyarázza az uniós forrásokból refinanszírozott forgóeszközhitelek vagy a Széchenyi Kártya iránti megugró érdeklődést.

- A kártyahitel egyik legfontosabb jellemzője, hogy bár a bankok folyósítják, ez mégsem az ő gyermekük. A Széchenyi Kártya megalkotásakor olyan terméket akartunk készíteni, amely a vállalkozások nyelvén beszél: adminisztrációjában, árazásában és rugalmasságában a kkv-k igényeihez igazodik. A folyamatosan érkező visszajelzések alapján pedig, ha kell, akár félévente felülvizsgáljuk és módosítjuk a feltételeit - mondja Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a rugalmasság az egyik ok, ami miatt ez az egyik legsikeresebb hitelkonstrukció, amelyet a válság sem tudott megtörni.

A kártya 2002 óta bizonyította létjogosultságát: már több mint 150 ezer befogadott igénylésről és 110 ezer kiadott kártyáról számolnak be a bankok, a kártya révén kihelyezett hitel nagysága pedig 2009 első negyedévének végére elérte a 620 milliárd forintot. De a jelek szerint most következhet az igazi boom, hiszen az elmúlt hetekben a kamara és a VOSZ területi irodáiban a kártya felől érdeklődők száma hirtelen megugrott.

- A válság leginkább a kisebb cégeket sújtja, számukra pedig az adminisztratív kötelezettségek, az elbírálás időtartama és a fedezet kérdése kulcsfontosságú. Miután ma a piacok alakulása nehezen kalibrálható, és elsősorban a meglévő kapacitások kihasználásának biztosítása a fő feladat, a nagyobb beruházásokat inkább a kivárás jellemzi, és a likviditási gondokat gyorsan és egyszerűen orvosoló finanszírozási formáknak van elsősorban létjogosultságuk. A már jól bevált Széchenyi Kártya pedig ilyen - magyarázza Skonda Mária, a Volksbank Zrt. elnökhelyettese.

Kedvezőbb kondíciók

A kártya feltételrendszerében számos, a vállalkozásokat pozitívan érintő változás történt 2008 második felében. Az akár egyéves vállalkozói múlttal is igényelhető konstrukció futamideje a korábbi egy évről 1+1 évre bővült. A bankok ugyan évente ellenőrzik, hogy a vállalkozás árbevétele eléri-e a kívánt szintet, és hogy időközben nem keletkezett-e a cégnek köztartozása (ez ugyanis kizáró ok), viszont a felülvizsgálati kérelem pozitív elbírálása esetén az ügyfélnek a bankfiókba sem kell bemennie, és nincs szükség újabb hitelszerződés aláírására sem.

A kártya érvényességi ideje tehát két év, és eltörölték a negyedéves tőketörlesztési kötelezettséget is, ami szintén enyhíti a kisebb cégek cash flow-finanszírozási nehézségeit. Idei újdonság, hogy míg korábban 10 millió forint feletti hitelkeret igényléséhez a vállalkozónak egyéves, legalább 5 millió forintos problémamentes Széchenyi kártya-múlttal kellett rendelkeznie, ma elegendő két lezárt, teljes naptári évet átfogó gazdálkodói múlt. 2008 szeptembere óta pedig a fedezeti követelmények is megváltoztak: a bankok jellemzően még a 25 millió forintos Széchenyi Kártya igénylésekor sem kérnek ingatlanfedezetet a hitel biztosítékául.

- Azt gondolom, hogy az ügyfelek számára ez utóbbi feltétel lehet nagyon vonzó, hiszen nincs még egy olyan konstrukció, amely 25 millió forintot kínál tárgyi fedezet nélkül a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása mellett. Szintén fontos előny, hogy a vállalkozás két-három héten belül hitelhez jut, ráadásul nagyon kedvező áron. 2009-től az állami kamattámogatás mértéke is 2 százalékra nőtt, a garanciadíjat pedig 50 százalékban támogatja az állam - ismerteti Skonda Mária.

A mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazított Széchenyi Kártya hiteldíja függ a hitelkerettől: jelenleg a 10 millió forint alatti részre 12,41 százalék, az a feletti összegre pedig 14,41 százalék az éves hiteldíj a Volksbank Magyarország tájékoztatása szerint.

Melyiket a sok közül?

A növekedésre képes kkv-k számára a bankokon keresztül jelenleg közel 550 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a különböző támogatott hitelprogramok és a hitelgaranciák révén. Az Új Magyarország Mikrohitel Program 59 milliárd forintot nyújt beruházási és ahhoz kapcsolódó forgóeszközhitelre, az Új Magyarország Beruházási Hitelprogram kerete 50 milliárd forint, a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) 160 milliárd forintja van a kkv-knak szóló beruházási és forgóeszközhitelekre, míg 140 milliárd forint áll a bankok rendelkezésére az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram keretében. A Széchenyi kártya-program kamattámogatására pedig 2 milliárd forintot különített el a kormányzat erre az évre.

Jóllehet a refinanszírozott hitelprogramok még így is olcsóbbak, a Széchenyi Kártya rugalmasságával és a kialakított gyors hitelbírálati eljárással versenyképes a piacon. Skonda Mária azonban úgy véli, a vállalkozóknak nem a „melyiket", hanem a „milyen csomagban" kérdést kell feltenniük.

- A kártya nem konkurense a hitelprogramoknak, hanem kiegészítő finanszírozási megoldás, amelyet akár a legkisebb cégek is igényelhetnek beruházási szándék nélkül. A lényeg, hogy a különböző támogatott konstrukciókból a vállalkozás a számára a legelőnyösebb csomagot állítsa össze. A vissza nem térítendő uniós pályázathoz szükséges saját erő például könnyebben biztosítható a Széchenyi Kártya és a rendelkezésre álló uniós visszatérítendő források kombinációjával, de a forgóeszközhitel is kiegészíthető a kártyával. Mindezek együtt segíthetnek a vállalkozásoknak talpon maradni a megváltozott piaci körülmények között.

Úgy tűnik, a beruházási típusú hitelekre kisebb az igény, a forgóeszközhitelekre nagyon erős, a Széchenyi Kártya pedig megújult formájában másodvirágzását éli. Kérdés persze, hogy a szűkössé vált pénzpiacokon van-e elegendő forrás. A refinanszírozott hitelekkel szemben ugyanis a kártya esetében a bankok saját forrásgazdálkodása határozza meg a kihelyezhető tőke mennyiségét. Igaz, a kihelyezett tőkére az állam 80 százalékos viszontgaranciát vállal a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. kezességvállalása mellett.

- Az igénylések száma dinamikusan bővül, valamivel több az elutasítás is, de ez nem azt jelenti, hogy az arányok változtak volna. A bankok értelemszerűen óvatosabbak lettek, és alaposan vizsgálják a cégek teljesítményét - alapvetően a számlaforgalmat és az előző évi mérleget elemzik -, de a Széchényi kártya hitelbírálati rendje nem változott. A visszafogottabb hitelezési politika talán a megítélt hitelkeretek zsugorodásában érzékelhető. Úgy látjuk, hogy az éves felülvizsgálatok során nő az olyan esetek száma, amikor a következő időszakra a korábbinál kisebb hitelkeretet hagynak jóvá a bankok - mondja a KA-VOSZ vezérigazgatója.

Skonda Mária is megerősíti, hogy a válság hatására a bankok forráskihelyezési politikájában komoly változás történt.

- A korábbi volumenszemléletet mára egyértelműen felváltotta a minőségi megközelítés. Azok a bankok, amelyek kiemelten kezelik a kkv-kat, általában széles és tapasztalt tanácsadói körrel rendelkeznek annak érdekében, hogy a cégek megfelelő finanszírozáshoz jussanak. A biztonságos kihelyezés nem csak a bank érdeke, a vállalkozások számára is fontos lehet a jövőre nézve.

Az eddigi pozitív trendek ellenére Krisán László úgy véli, várható, hogy a válság hatására lesznek olyan cégek, amelyeknek gondot okoz a korábbi és új hitelkeret különbségének azonnali törlesztése. Az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került vállalkozások számára a KA-VOSZ szeretne valamilyen áthidaló megoldást találni annak érdekében, hogy a már felvett összeget tudják törleszteni, és a hitelkeretük is megmaradjon. Ennek technikájáról most folynak a tárgyalások a programban részt vevő bankok és a KA-VOSZ között.

Megjelent a Piac és Profit magazinban.