"Most az eurónak is túl kell élnie"

A válság kapcsán az utóbbi időben egyre többször merült fel különböző fórumokon, hogy Magyarország mielőbbi euróövezeti tagsága segítene a bajok leküzdésében. Egy a Financial Timesban megjelent vélemény szerint a kelet-európai pénzügyi összeomlás elkerülésének leghatásosabb eszköze lenne, ha az övezeten kívüli országokban - akár a jelenlegi feltételrendszer elhagyásával - a lehető leggyorsabban áttérnének a közös fizetőeszközre. A Piac & Profit dr. Rácz Margitot, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatóját kérdezte a Magyarország lehetőségeiről.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Minden gondolkodást a válság kirobbanásának okánál kell kezdeni - mondja dr. Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója, és sorolja: a tavaly ősszel a Wall Streeten elindult pénzügyi válság globális jelenség, s az európai politikusoknak csalódniuk kellett, mikor úgy vélték, a bankok prudens működése megvédi Európát a nehézségektől. Az integrált pénzpiacok következményeként a kötvénnyé varázsolt rossz hiteleket a bankok megvették egymástól, és az eurózóna nagy bankjai is az illikvid papírok áldozatává váltak. A pénzügyi válság oda vezetett, hogy a bankok befagyasztották a hiteleket, ami visszahatott a reálgazdaságra. Az EU és ezen belül az eurózóna tagországai ugyanolyan mértékben kitettek a válság negatív hatásainak, mint a Wall Street - mondja a dr. Rácz Margit. - A monetáris unió országai esetében azonban van egy különbség: a nemzeti valutákkal szembeni erőteljes spekuláció ezeket nem érinti.

- Hogyan vizsgázott az európai integráció a válságban?

- A globális gazdaságban a pénzintézetek leányvállalatai behálózzák a világot, a bankok viszont saját nemzeti kormányuktól akartak jelentős, tíz-, esetleg százmilliárdokban mérhető összegeket kapni. Azt közgazdasági tényként kell elfogadni, hogy a bankrendszer nem mehet tönkre. A piacgazdaságban ez a gazdaság szeme, és a szerepét nem veheti át senki, legfőképpen nem az állam. Az európai integráció gyengeségére azonban rámutatott, hogy kizárólag nemzeti mentőcsomagok születtek a bank székhelyének országában, és az eurózóna országai sem fogtak össze. A hazai pénzintézeteknél is erőteljesen érződik az anyabank csökkenő finanszírozási hajlandósága. Pedig a „fénykorban" komoly nyereségeket könyveltek el ebben a régióban. A másik megkérdőjelezhető modell a most kibontakozó protekcionista lépések sokasága. Ez gyászos jövőt vetít előre. Ha a francia vagy német állam olyan kikötéssel támogatja a belső iparát, hogy a gyártók kizárólag a hazai beszállítóktól vehetnek alkatrészeket, az azzal jár, hogy máshol - elsősorban az újonnan csatlakozott országokban - a válság eredeti hatásánál erőteljesebben csökken a termelés, és nő a munkanélküliség. Ötvenéves fennállása alatt az integráció két legnagyobb gazdasági sikere az egységes belső piac és a közös pénz. Egy iparág ilyen feltételekkel való támogatása viszont sérti az egységes belső piaci vívmányokat: az áruk szabad áramlását és a versenysemlegességet. Ezért most a bizottság és a tagországok között csendes huzavona zajlik. A legutóbbi EU-csúcsot is részben ezért hívták össze: a cseh elnökség úgy látta, a francia kormányzat autóipari támogatása miatt a Csehországban működő Citroën nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.


"miközben a közép-európai országok felhalmoztak, mi nem tudtuk a konjunkturális időszakot kihasználni"

Az így előállított autó azonban valószínűleg drágább lesz. Ki fogja megfizetni a felárat?

- Egy fals szemlélet van kibontakozóban. Mivel az állam dolga a munkanélküliség csökkentése, az unió fejlett országai minden munkahelyet igyekeznek otthon tartani, illetve hazarendelni. A francia államnak nem a cseh vagy a magyar munkanélküli fáj, hanem a sajátja. Ez elvileg érthető, csakhogy a globalizált világban ez egy talmi és rövid távú lépés. A hazai ipar ilyen védelme nem vezet sehová, és legfeljebb átmenetileg fenntartható. Nem lehet minden munkanélküli mellé ágazati támogatást tenni. A válság hatalmasabb, mint amit a költségvetés képes áthidalni. Ráadásul a támogatás együtt jár az államháztartási hiány növekedésével. Erre nagyon szigorú szabályok érvényesek az eurózónában, amelyeket most néhányan - Írország, Görögország, részben Franciaország - átléptek: márciusban már látható, hogy öt-hat százalékos vagy még ennél is nagyobb hiányokat fognak felhalmozni.

- Most mégis úgy tűnik, hogy az euróövezet országai kisebb gondban vannak, sőt látszólag a velünk együtt csatlakozott EU-tagállamok többségét sem sújtja olyan mértékben a recesszió, mint hazánkat. Ezek szerint ez mindössze annak köszönhető, hogy az erősebb szervezetet kevésbé gyengíti le a betegség?

- Ezt a kérdést ma még nem érdemes felvetni. A válság nem érte el a mélypontját, és megbecsülni is nehéz, hogy például az euróövezet két legerősebb országa, Németország és Franciaország milyen GDP-esést lesz kénytelen elkönyvelni 2009-ben. Sok prognosztizáló intézmény véleménye szerint idén Németországban a bruttó hazai össztermék akár 5 százalékkal is zsugorodhat. Erre igazán nem lehet azt mondani, hogy jól vészeli át a válságot. Az azonban tény, hogy Magyarország jobban kitett a recessziónak, mint a régi EU-tagállamok, és a kelet-közép-európai országoknál is nagyobb rizikótényezőkkel kell szembenéznünk. Ennek egyik oka, hogy a nemzeti valuta jelentős volatilitása komoly gondot jelent az államadósság visszafizetésében. A másik súlyos gond, hogy Magyarország 2005-re GDP-ben mérve 9,2 százalékos államháztartási hiányt halmozott fel, amely egyetlen más újonnan csatlakozott országban sem volt jellemző. 2006 és 2008 között, amikor a világgazdasági konjunktúrát kihasználva Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária nagy GDP-növekedéssel fejlődött, Magyarországon lényegében ezt a hiányt kellett leépíteni. Az ennek érdekében hozott intézkedések - mint a céges különadó, vagy hogy a munkára nehezedő adók szintjének csökkentése fel sem merülhetett - nem tették az országot kedvező telephellyé, és így lassú volt a hazai gazdasági növekedés.

Ezért van az, hogy miközben a közép-európai országok felhalmoztak, mi nem tudtuk a konjunkturális időszakot kihasználni. Éppen 2009-ben csökkent volna három százalék alá az államháztartási hiány, és ekkor indulhatott volna az adóreform, ha nem lép közbe a válság, amely a 2005-2006-ban egekbe szökött államháztartási hiány miatt most még nehezebb helyzetbe taszítja az országot. Miközben a hiány szintjét alacsonyan kell tartanunk - nem csupán a konvergenciakritériumok miatt, hisz az IMF-hitel hozzáférhetősége is ettől függ -, csökkenteni kellene az adókat, hogy a tőke számára vonzóbb legyen az ország, ha egyáltalán a válságban elindul a tőke. A nagyszámú és nagy értékű állampolgári devizahitel-állomány is probléma, s nehezíti a helyzetet az államadósság finanszírozása is. Ebben a helyzetben a politikusoknak fel kellene ismerniük, hogy minden mondatnak súlya van, hiszen a piacok azonnal reagálnak. Láttuk például, hogy milyen hatása volt Barack Obama március 4-ei kijelentésének. Most tehát számos nehéz és pillanatnyi rizikónövekedéssel járó helyzetet kell folyamatosan kezelni, és ezek a sajátos körülmények Magyarországot lényegében kiszakítják a környezetéből. Ezt a problémát csak bölcsen, higgadtan, nem dumálva, hanem cselekedve lehet megoldani. Az a tizenhét hónapos készenléti hitel, amelyet az IMF-ben összehoztak, olyan pénzügyi lehetőséget ad Magyarország számára, amellyel kezelhető az államadósság, sőt talán a bankok helyzetét is lehet egy picit javítani. A politikusoknak azonban nem beszélniük kell, mert ez az amúgy is rendkívül ideges piacokat csak még idegesebbé teszi. Magyarországnak nem kell egységes Közép-Európát vizionálni, a hazai politikai elitnek a belső problémákra kell koncentrálnia, és az országon belül megoldani azokat.

Teljes cikk a Piac és Profit magazinban.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo