Kell-e intervenció?

Az elmúlt években az élelmiszerárak az egész világon drasztikusan megemelkedtek, és jelentősen megugrott a fogyasztás. Miután a folyamatnak még nincs vége, és valószínűleg a magas árak és a nagy kereslet hosszú távon jellemző marad, az Európai Unió is lépéskényszerbe kerül, hiszen jelenlegi támogatási mechanizmusa éppen a termelés csökkentését szolgálja. Vajon mi lesz a már eddig is sok vitát okozó közös agrárpolitika sorsa?

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az élelmiszereknek sokáig kínálati volt a piaca; az EU tagországai, valamint az Amerikai Egyesült Államok csak mélyen nyomott áron tudták értékesíteni termékeiket. Az elmúlt másfél évben azonban fordult a kocka. A Világbank adatai szerint 2007. március óta a szója csaknem 90, a búza 130 százalékkal drágult, a piacokon irányadó thaiföldi rizs ára április közepén már meghaladta a tonnánkénti 1000 dollárt. Így az élelmiszerekért átlagosan 83 százalékkal kell többet fizetni ma, mint három éve. A kereslet növekedésének és az árrobbanásnak szerteágazó hatásai vannak, és lehetnek a jövőben. Az unióban például akár feleslegessé is teheti az eddigi kvótákat, intervenciós felvásárlásokat.

Magasan maradnak

A jelenség mögött húzódó tényezőkben a világ közgazdászai többnyire egyetértenek. Egyrészt a piacok globalizálódásának hatására tartós növekedési pályára állt Brazília, Oroszország, India és Kína (BRIC országok). A nagy népességű, gyorsan fejlődő államokba, Kínába és Indiába begyűrűző nyugati kultúra megváltoztatta a fogyasztási szokásokat. A szélesebbé váló középosztály egyre több hús- és tejterméket fogyaszt, ráadásul a multinacionális vállalatok által kínált új munkalehetőségek évente milliókat vonzanak a városokba.

A falvak elnéptelenedésével csökken a megtermelt élelmiszerek mennyisége; a korábban önellátásra berendezkedett lakosság jelentős része pedig az élelmiszer-piaci keresletet növeli. Bár Kína például önellátó sertéshúsból, a szükséges takarmányból már importra szorul. Közgazdászok szerint pedig a fogyasztás mindössze 1-2 százalékos elmozdulása is hatással van az árakra.

A napjainkban zajló jelenség másik oka, a klímaváltozás, illetve az olajárrobbanás hatására előtérbe került bioüzemanyag-gyártás, ami idén például már 100 millió tonna gabonájába került a földnek. Főképpen az Amerikai Egyesült Államokban látnak komoly üzletet a kukoricából, cukornádból, valamint szójából előállított üzemanyagokban, bár az unió tagállamaiban is népszerű az ezt célzó termelés. Az ENSZ számításai elrettentőek: ahhoz, hogy egy autó 50 literes üzemanyagtartályát feltölthessék bioetanollal, 232 kilogramm kukoricát kell felhasználni. Ez a mennyiség elegendő lenne egy gyerek egész évi élelmezéséhez. A jelenség hatására azonban nemcsak fogy a világ kukoricamennyisége, hanem drágul is, hiszen ha mint üzemanyag kerül a gazdaságba, az árát már a kőolaj árfolyama határozza meg.

- Miután a BRIC országokban egyre több autó jár az utakon, a kereslet növekedésének hatására nőtt az olaj ára, és ez alulról támasztja a bioüzemanyagok előállításához szükséges termények árát is - fogalmaz Somai Miklós, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa.

Ahogyan az okokban, a jelenség tartósságában is egyetértenek a gazdasági szakemberek, hiszen a fejlődő országokban a kereslet növekedése még messze nem érte el a tetőpontját, a bioüzemanyag-biznisz sem látszik hanyatlani, és az energiahordozók árának zuhanása sem remélhető.

- A 21. század első éveinek világos, egyenes vonalú tendenciája, hogy az agrárpiacokon érvényesülő keresleti nyomás hatására romlik az ellátás biztonsága, és egyre kisebb hatékonyságú területeket kell bevonni a termelésbe. A két tényező egyaránt feljebb tolja az agrárárakat - mondja Jacinto Fabiosa, a mértékadó amerikai agrárkutató intézet, a FAPRI (Food and Agricultural Policy Research Institute) igazgatója.

Becslések szerint 2030 és 2040 között a Föld lakossága 9 milliárdra gyarapszik a jelenlegi 6,6 milliárdról - különösen a szegényebb, kevés termőterülettel rendelkező országokban lesz dinamikus a népességnövekedés -, és az ellátásuk újabb több száz millió tonna gabonát igényel majd.

A teljes cikket a Piac és Profit májusi számában olvashatják.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo