Miközben egyre élesebben körvonalazódik, hogy a napjainkban zajló folyamatok - a klímaváltozás és mellette a fenntartható fejlődés érdekében hozott intézkedések - új működési környezetet teremtenek a vállalatok számára, a legtöbb ágazatban ma még az adott szektort érintő kockázatokat sem látják világosan, derül ki a Climat Changes Your Business című KPMG-tanulmányból. Az ötven nagyvállalat megkérdezésével készült KPMG-kutatás célja éppen az volt, hogy felhívja az üzleti döntéshozók figyelmét a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásaira, és sürgesse az egyes szektorokat, hogy kidolgozzák a megfelelő válaszlépéseket, és azokat mielőbb beépítsék üzleti stratégiájukba.

A működési környezetet befolyásoló kihívásokat négy csoportba osztották a kutatók. Eszerint: a jövőben a vállalatoknak szembe kell nézniük a klímaváltozás fizikai hatásaival, a mind szigorúbb szabályozásból eredő kihívásokkal, a cég hírnevét befolyásoló változó fogyasztói elvárásokkal, valamint a jogi következményekkel. A válaszok egyértelműen azt mutatják, hogy a négy kockázati csoport közül a legtöbb cég - a megkérdezettek 72 százaléka - a szabályozási kérdésekből fakadó működési kockázatot tekinti a legfontosabbnak, a klímaváltozás fizikai hatásaival jóval kevesebben számolnak - csupán 50 százalék -, ráadásul azok is kizárólag a megváltozott időjárás közvetlen következményeivel számolnak, annak indirekt és hosszú távú kockázatait többnyire figyelmen kívül hagyják.

Pedig a természeti katasztrófákból eredő veszteségek a sokszorosukra nőttek az elmúlt évtizedekben, és 2005-ben már meghaladták a 100 milliárd dollárt, hívja fel a figyelmet Ivo Menzinger, a világ legnagyobb viszontbiztosító társasága, a Swiss Re ügyvezető igazgatója. És a folyamatnak nincs vége. Németországban például az épületben keletkező téli viharkárok várhatóan a jelenlegi szint duplájára nőnek a század végéig. Az Alpokban pedig azzal kell szembenézni, hogy a téli sportok kiszorulnak az 1800 méternél magasabban fekvő területekre. A mezőgazdaságnak sem elég a jelen helyzetre válaszolni, hiszen például a terméknemesítések során egy még szélsőségesebb - Európában elsősorban hőség és szárazság uralta - helyzetet kell figyelembe venni.

Úgy tűnik, csak kevés üzleti vállalkozás (28 százalék) érzi úgy, hogy a klímaváltozás kezelésére adott válaszaik befolyásolják hírnevüket. A jogi veszélyeket pedig mindössze a megkérdezettek 14 százaléka említette a kockázatok között.

Pedig egy vállalat piaci értékét körülbelül egyharmad részben a márka megítélése adja, és az angol Carbon Trust 2005-ben publikált tanulmánya szerint 2010-ig a "zöld" válik fokozatosan a fogyasztók legfontosabb értékmérő kritériumává, hívja fel a figyelmet a KPMG tanulmánya. Több, a közelmúltban született nemzetközi felmérés azt állítja, hogy vannak országok - például Nagy-Britannia -, ahol a fogyasztók vásárlási szokásait már most is érezhetően befolyásolja az adott cég felelősségvállalásáról alkotott kép.

Ahogyan tehát a fogyasztók egyre tudatosabbakká válnak, úgy nő a környezetbarát termékek piaca. Azok a cégek viszont, amelyek nem, vagy csak lassan alkalmazkodnak az új értékrendhez, a forgalmuk csökkenésére számíthatnak. Sőt, a munkaerőpiacon is hátrányba kerülhetnek, hiszen a jól képzett szakemberek is a társadalmilag felelős vállalatokat fogják előnyben részesíteni, hangsúlyozza Hans J. H. Verolme, a WWF globális klímaváltozási programjának igazgatója.

A teljes cikk a Piac és Profit októberi számában olvasható.