A Föld energiafogyasztásának nagyon jelentős hányadát, 40 százalékát az épületek - lakóházak és nagyobb arányban az irodaházak, középületek - energiafelhasználása tesz ki, megelőzve például az ipari szektort. A világ számos országában felértékelődött az épületek energiahatékony kialakításának kérdése, s a szavak szintjén Magyarországon is megjelent ez az elvárás, ám ez önmagában még nem mond sokat.

Vannak, akik szerint a hazai szabályozás túl megengedő, a kötelező előírások nem kényszerítik az építőket a minél zöldebb irodák vagy lakóingatlanok tervezésére. A vevők vagy bérlők oldaláról sem érzékelhető nyomás, hiszen ma még az energiatakarékos épületek kivitelezése viszonylag drága, így ennek költsége a négyzetméterárban vagy a bérleti díjban is megjelenik. Pedig Magyarország vállalta, hogy 2020-ig a jelenlegi energiafelhasználását 20 százalékkal csökkenti. Ahhoz viszont, hogy ez teljesüljön, minden alkalmat meg kellene ragadnia, különösen az épületek terén.

Nem versenytényező a zöld

A hazai ingatlanfejlesztőket - az Eston International Zrt. felmérése szerint - mind ez ideig semmi nem kényszerítette arra, hogy hangsúlyt fektessenek a minél környezettudatosabb építkezésre. Ezzel az állítással összecseng Tábori György, a TriGranit Fejlesztési Zrt. PR-igazgatójának véleménye is.

- A fejlesztők közötti versenyben a környezettudatos elemek most még nem jelentenek előnyt, hiszen a bérlők döntését jelen pillanatban nem befolyásolja, hogy egy adott irodaház több vagy kevesebb energiát fogyaszt, vagy hogy mennyi káros anyagot bocsát ki.

Bár az utóbbi években egyre több cég indította el társadalmi felelősségvállalási programját és tesz - külső és belső - lépéseket a fenntartható fejlődés irányába, a célok azonban mintha feledésbe merülnének az iroda kiválasztásakor. Ez lehet az alapvető magyarázata annak, hogy a hazai irodapiacon ma még alig találkozunk zöldiroda-fejlesztésekkel. A néhány megvalósult vagy éppen folyamatban lévő zöld, esetleg nulla energiafelhasználású passzív irodaház pedig elsősorban demonstratív okokból és nem üzleti megfontolásból épül, állítják a szakértők egybehangzóan.

- A különböző környezetbarát technológiák alkalmazása - napkollektor, földhőfűtés kialakítása, a vízfelhasználás szabályozása, a légkondicionálók használatát mérséklő áthűthető falak kialakítása - négyzetméterenként körülbelül egyeurós többletköltséggel jár. Ezt a hazai cégek nem fizetik meg a bérleti díjban, a fejlesztői oldal pedig nem vállalja a kezdeti magasabb beruházási költségek miatti hosszabb megtérülési időt. Különösen azért nem, mert bár a verseny éles az irodaszegmensben, a bérlők számára továbbra is az ár a legfontosabb kritérium a lokáció mellett - mondja Pintér Dániel, az Eston bérbeadási divíziójának vezetője.

A teljes cikk a Piac és Profit szeptemberi számában olvasható.