Az elmúlt évben a tőkeköltségek megugrottak: nem csupán a hitelkamatok nőttek, a forráshoz jutás költségei is emelkedtek a vállalkozások számára, hiszen ma a korábbiaknál alaposabban kidolgozott üzleti tervre és megfelelő fedezetre van szükség. Bár pontos statisztikák nincsenek, a kis- és középvállalatok érezhetően nehezebben jutnak hitelhez. A kormány által támogatott konstrukciók bevezetése és a bizakodó világgazdasági környezet reményt ad arra, hogy mindez változik, de a hitelezés újraéledése érdekében a cégeknek is reagálniuk kell a megváltozott piaci helyzetre. Méghozzá gyorsan.

Transzparencia mint kulcstényező

A Piac & Profit kérdésére Németh László, a K&H Bank kkv-marketing főosztályának igazgatója azt válaszolta, hogy a hitelfeltételek jelentős változtatására náluk nem volt szükség, és csupán az a kkv nem kap hitelt, amely a válság miatt jutott olyan helyzetbe, hogy nem tudja teljesíteni a korábban akár könnyen teljesíthető feltételeket. Bodor Kornél, a Deloitte könyvvizsgálati igazgatója szerint azonban az új piaci feltételek rákényszerítik a bankokat arra, hogy az elmúlt négy-hat évben változatlan hitelbírálati modelljükön változtassanak. Szerinte az új finanszírozási követelmények leginkább a kkv-kört hozzák nehéz helyzetbe.

- A kisebb cégek sérülékenyebbek, nem áll mögöttük tőkeerős tulajdonos, és sok esetben erősen limitált számú vevőtől és beszállítótól függenek, vagyis nehezebben tudják diverzifikálni kockázataikat. A bankok számára eddig is kiemelt rizikót jelentő ügyfélkör helyzete tovább romlott, így ma még reálisabb forgatókönyveken alapuló, még átláthatóbb adatokat kell benyújtaniuk. Nem elég, ha az adott időszak mérlegét „egyszerű" Excel táblázatban bemutatják, a számokat alátámasztó bővebb analitikákra, dokumentációra is szükség lehet a jövőben. Valószínűleg, ha mindezt egy jó reputációval rendelkező könyvvizsgáló cég hitelesíti, a bankok bizalma tovább nő, és a pénzszűkös időszakban szívesebben hiteleznek az ilyen cégeknek. A transzparencia felértékelődése világjelenség - hangsúlyozza Bodor Kornél.

A már folyósított hitelek nyomon követése szintén nagyobb szerepet kaphat a jövőben. Bár a hitelszerződésekben eddig is ott volt a hitelfedezeti mutatók időszakos teljesülését vizsgáló jelentési kötelezettség, a bankok ezt gyakorlatilag nem ellenőrizték mélyrehatóan. A megnövekedett kockázati tényezők viszont a prevenciós intézkedésekre irányítják a figyelmet: a bank szigorúbban fogja vizsgálni a jelentések tartalmát, hogy kiszűrje az „optimistának" tűnő mutatókat. Ahogyan például egy hazai pénzintézet a közelmúltban az egyik nagy könyvvizsgáló cégtől rendelte meg a hitelfedezeti mutatók ellenőrzését.

Az átlátható működést, a gondos gazdálkodást, a likviditás szinten tartását és a vállalkozások hitel-visszafizetési képességét Németh László is fontos bírálati tényezőként említi:

- A fedezet természetesen továbbra is fontos szempont, de a vállalkozás hitel-visszafizetési képessége a válság miatt a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Előfordulhat, hogy egy ügylet bírálata során az ágazat helyzete vagy valamely külső tényező nagyobb súllyal esik latba egy kérelem megítélésénél, mint az igénylő szakmai tapasztalata vagy múltbéli működése. A vállalkozások biztonsága érdekében devizahitelt pedig csupán az a cég kaphat tőlünk, amely devizabevétellel rendelkezik.

Kezelni kell a kockázatot

A bizonytalan piaci helyzetben a kockázatok diverzifikálása is hitelezést segítő tényező lehet. Kovács Domonkos, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatója szerint a vállalkozásoknak több forgatókönyvet tartalmazó üzleti tervet érdemes csatolniuk a hiteligényléshez: hogyan valósul meg a beruházás változatlan körülmények mellett, ha váratlanul szűkül a piac, ha megnőnek a költségek, ha egy vevőnek likviditási gondjai lesznek, vagy milyen pénzügyi mozgástér marad, ha az árfolyam volatilitása nő.

- A piaci mozgások most szofisztikált, analitikus megközelítést igényelnek a cégektől, és nem hurráoptimizmust - mondja a szakember. - A reális jövőkép teheti egy bank számára biztonságossá a vállalkozás finanszírozását, ami a bizonytalan gazdasági helyzetben magában foglalja, hogy a cégek üzleti terveikben nem egy, hanem akár több gazdasági forgatókönyvre is felkészülnek, be tudják mutatni, hogy az adott szcenárió megvalósulásakor milyen, a pénzügyi stabilitását védő, a kiegyensúlyozott hosszú távú növekedést lehetővé tevő intézkedéseket tudnak hozni.

Azt, hogy mennyit ér számára a tőke, minden vállalkozás maga dönti el, de egy biztos: „minél súlyosabb egy beteg, annál drágább a medicina" - fogalmaz Bodor Kornél. A tőke ára pedig komoly költségvetési korlát a mai üzleti életben.

A viszonylag rövid vállalkozói múlttal rendelkező, sokszor esendő, sikersztoriktól és csődjelentésektől egyaránt hangos hazai kkv-szféra számára talán hirtelen jött a felnőttkor. Most azonban nem az a kérdés, hogy elég volt-e az idő a felnőtté váláshoz, miután az ágazat túlélése múlhat azon, milyen gyorsan képes reagálni a megváltozott helyzetre. A múlt nem tér vissza, a beszűkült pénzpiacok hatására szigorodó bankpolitika pedig minden bizonnyal túléli a válságot. Hibás elképzelések, illúziók többé nem finanszírozhatók.

Az új gazdasági környezethez szükséges tudás adaptálásának persze nemcsak ára, hozama is van. Az üzleti partnerek számára imponál a tudatos, átlátható működés, a kiadások optimalizálásával és a pénzgazdálkodás javításával pedig javul a cég működési hatékonysága. Ha a tudatosság a szektor sajátjává válik, a hazai cégek versenyképessége javul a nemzetközi porondon is. A megváltozott mentalitásnak tehát számos haszonélvezője lesz.

Megjelent a Piac és Profit magazinban.