A pénztárak egyik legfontosabb jellemzője a leendő nyugdíjak mértékét is befolyásoló hozam, amely mostanában egyáltalán nem mutat kedvező képet. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) által becsült első negyedévi adatok a nyugdíjpénztári befektetések romló teljesítményét mutatják. Igaz, az év első negyedében 6, a másodikban azonban már csak 2 százalékos negatív hozam volt a jellemző. Míg 2007-ben pozitív szaldóval zártak a pénztárak, az idei első három hónapban már több mint 157 milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el.

A jelenség hátterében az amerikai jelzálogpiaci válság második hulláma áll. A kedvezőtlen piaci helyzet a befektetők bizalmatlanságához és így a kockázatosabb piacoktól való visszalépésükhöz vezetett. A befektetések lassulása, illetve kiáramlása körülbelül féléves csúszással érintette a hazai részvényeket is: idén az első félévben már 20 százalékos csökkenést mutatott a piac. A befektetések volatilitása hatott az állampapírpiacra is, így a hozamok ott is elmaradtak a várakozásoktól.

A hatás átgyűrűzött a befektetők minden szegmensére, így a nyugdíjpénztárakra is. Az elmúlt időszak gyenge teljesítményét tehát nem nyugdíjpénztári jelenségként kell értékelni. Amúgy hasonló helyzetre már volt példa, igaz, akkor még csak néhány pénztárat érintett a részvénypiac gyengélkedése - hangsúlyozza Farkas Miklós, a BAMOSZ elemzője, utalva a 2001-es évre, amikor a dotkomválság hatására zajlottak hasonlóan negatív folyamatok, csakhogy akkor még alig egy-két pénztár portfóliójában szerepelt jelentősebb részvénycsomag. Most azonban a részvénypiacok mélyrepülése éppen egybeesett a hazai szabályozás módosításával.

Két évvel ezelőtt a döntéshozók úgy vélték, alacsonyak a magán-nyugdíjpénztári hozamok, és ezért a pénztárak túlzottan konzervatív befektetési politikáját okolták. Egy MNB-tanulmány alapján született meg a döntés, hogy törvényi úton kell a pénztárakat a részvénybefektetések irányába terelni.

A 2009. január 1-jétől kötelezően bevezetésre kerülő választható portfólió azt ösztönzi, hogy főleg a fiatalabb korosztály egyéni számlája mögött már nagyobb arányban legyenek részvénybefektetések. Ez az átállás magyarázza, hogy az utóbbi másfél évben jelentősen megnőtt a portfóliók részvényhányada - mondja a BAMOSZ elemzője.

Különösen a magánnyugdíjpénztáraknál figyelhető meg a jelenség: alig négy év alatt 7,76 százalékról több mint 17 százalékra ugrott a részvények súlya a pénztári portfólióban, derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jelentéséből. A növekedés még dinamikusabb, ha hozzáadjuk a befektetési jegyek közel 20 százalékos arányát. A BAMOSZ adatgyűjtése szerint ezek ugyanis többségükben külföldi részvénytípusú eszközöknek minősülnek. 2008. március végén tehát a részvények és a befektetési jegyek együttesen 37 százalékos arányt tettek ki a magánnyugdíjpénztárak eszközkészletében, míg a korábban népszerű hazai állampapírok volumene csökkent: a 2004-ben közölt közel 73 százalékkal szemben az idei első negyedévben a befektetések mindössze 53,4 százalékát teszik ki, olvasható a BAMOSZ Regiszterben.

Talán kevésbé szerencsés, hogy az átállás időszaka éppen a negatív részvénypiaci folyamatok idejére datálódik, ám a helyzet adott. Amúgy a múlt tanúsága szerint a részvények hosszabb távon mindig pozitív hozamot produkálnak, és a felívelés időszakában kompenzálják a korábbi lejtmenetek negatív egyenlegét is. Tehát aggodalomra - vagy pénztárváltásra - semmi ok, hiszen valós képet a hozamok tekintetében akkor kapunk, ha minimum ötéves időtávon elemezzük a számokat.

A PSZÁF nemcsak a pénztárak adott évi hozamait publikálja a honlapján, hanem közzéteszi az éves reálhozamokat, illetve az elmúlt ötéves átlaghozamokat, jelezve az adott időszakra vetített átlagos inflációs rátát is. Vagyis a pénztárak aktuális teljesítményének összehasonlítása mellett mód van a korábbi, jelen pillanatban a 2002-2006-os időszak átlaghozamainak összevetésére is. A számokból jól látszik, hogy van olyan pénztár, amely az átlagot meghaladó ötéves hozamot produkált, miközben az elmúlt évet negatív reálhozammal zárta, és ugyanez előfordul fordítva is.

A teljes cikk a Piac és Profit szeptemberi számában olvasható.