Miután a hazai kis- és középvállalati kör amúgy is az egyik legsebezhetőbb szegmense a hazai gazdaságnak, a negatív piaci hírek hatására máris számos kisvállalkozás jelezte az érdekképviseleteknek - elsősorban a körbetartozásokkal nehezített építőipari ágazatból -, hogy likviditási gondok miatt 2009-től nem folytatja tevékenységét. A szegmens összeomlása viszont komoly társadalmi és politikai válsághoz vezetne.
Fejleszteni a túlélésért
Szűkülnek a fogyasztási és a beszállítói piacok, a kereskedelmi bankrendszer pedig szigorítja hitelezését, növeli a biztonsági tartalékok követelményét, emeli a fedezeti elvárásokat, vagyis várhatóan jelentősen korlátozódik a kis- és középvállalkozások számára elérhető piaci feltételű hitelek köre. Ráadásul a recessziós kilátások elbizonytalanítják a vállalkozókat, és a negatív hangulatban esetleg elállnak beruházási, fejlesztési szándékaiktól. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint ez utóbbi az ország növekedése és a vállalati szegmens termelékenysége szempontjából sokkal nagyobb veszélyt jelent, mint adott esetben a piacok zsugorodása vagy a finanszírozási korlátok. A szakember úgy véli, ma mind a kormányzatnak, mind a bankrendszer szereplőinek elsődleges feladata az, hogy meggyőzzék a vállalkozókat arról, hogy érdemes, szabad, sőt kell beruházni. Az elhalasztott invesztíciók következménye ugyanis további piacszűküléshez és hosszabb távon komoly versenyhátrányhoz vezethet.
Miután a magyar gazdaság számár elsősorban az európai piac a meghatározó, az exportra termelő vállalatok is bevételük szűkülésére számíthatnak. Számukra a veszteségek mérsékelésének egyik nyilvánvaló lehetősége, ha nyitnak új, távolabbi - ázsiai, esetleg dél-amerikai - piacok felé; de szakemberek ma egybehangzóan a hazai piaci rések felkutatásában látják a túlélés esélyét.
Megjelent a Piac és Profit magazin novemberi sazámában.