Mennyit is költünk focira?

A 2011 júliusában bevezetett tao milliárdokkal nyomta meg egyes egyesületek büdzséjét. A cél nemes: a rendszer nem a profi sportot, hanem elsősorban az utánpótlás-nevelést igyekszik támogatni, s a cégek szívesen élnek a lehetőséggel.

A látvány-csapatsportágak társasági adókedvezményen keresztüli támogatásának a lehetősége eredetileg öt évre szólt, de az Európai Bizottság márciusban további hat évre, 2023. június 30-ig engedélyezte a rendszer fenntartását. A cél nagyon nemes: cégek révén saját bevételhez juttatni a sportszervezeteket (szakszövetségeket, amatőr és profi sportszervezeteket, közhasznú alapítványokat), amelyek a felajánlott forrásból utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra költhetnek. A tao-rendszer tehát nem a profi sportot, hanem elsősorban az utánpótlás-nevelést igyekszik támogatni.

Úgy tűnik, a cégek szívesen élnek a lehetőséggel. A Transparency International 2015-ös tanulmánya (Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban) szerint 2011 és 2015 között a klubok 204 milliárd forintot kaptak a tao segítségével. A 24.hu idén márciusban az öt, 2011 óta támogatható sport sportági szövetségétől kért ki adatokat. Ezek szerint ezek a klubok hat év alatt közel 415 milliárd forinthoz jutottak. 2016-ban a sporttámogatás összege már 99 milliárd volt, azaz ekkora költségvetési bevételről mondott le az állam a sport, de leginkább a futball javára. A labdarúgás hat év alatt összesen 191 milliárdot, vagyis a teljes tao-pénz több mint 40 százalékát kapta. Ezen belül is a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) jutott minden évben a legtöbb pénz: 2011 és 2016 között összesen körülbelül 11 milliárd forint.

Sporttámogatás: célba érnek a pénzek

A vállalatvezetők közül sokan felismerték: az alkalmazottak egészségének megőrzésére költött pénz hosszú távon megtérülő beruházás. De nem csak ezért kap ma nagyobb szerepet a sport az üzleti életben. A médiamegjelenéseket is generáló támogatás PR-értéke magas, segít a márkaépítésben, beépíthető a vállalat társadalmi felelősségvállalásába és nem utolsósorban költséghatékony, akár ha a béren kívüli juttatások bérnél kedvezőbb adójára, akár ha a társasági adót csökkentő látvány-csapatsportok támogatására gondolunk.

A támogatási rendszert sokan támadják, mondván, az a korrupció melegágya: nem tudjuk, ki volt a legbőkezűbb drukker, hisz nem nyilvános adat, hogy melyik cég mekkora összeggel támogat, és kérdéseket vet fel az is, hogy a kedvezményezettek valóban hatékonyan használják-e fel a juttatást.

A bíróság már egyszer kimondta: a tao-pénzeket nyilvánosságra kell hozni, de a kormány a Kúriához fordult, mondván, a tao-pénz nem közpénz. A FUNA is hasonló cipőben jár: az alapítványt a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla áprilisban kötelezte a 2013 és 2015 közötti tao-s pályázatokhoz kapcsolódó adatok kiadására, de ők is a Kúriához fordultak.

A nyereséges vállalatok a fizetendő társasági adójukból ajánlhatnak fel bizonyos összeget sporttámogatásként. Az összeget fizethetik közvetlenül a támogatott szervezetnek szerződés alapján, illetve közvetett módon a NAV-on keresztül, felajánlással is. A támogatás nem kevés adminisztrációval jár, cserébe viszont a cégek adókedvezményt kapnak. De vannak, akik szerint még ennél is többet ér a támogatás lobbiereje vagy gesztusértéke: a felajánlást – szívességet – később máshol lehet kamatoztatni…