A 2011 júliusában bevezetett tao milliárdokkal nyomta meg egyes egyesületek büdzséjét. A cél nemes: a rendszer nem a profi sportot, hanem elsősorban az utánpótlás-nevelést igyekszik támogatni, s a cégek szívesen élnek a lehetőséggel.

A vállalatvezetők közül sokan felismerték: az alkalmazottak egészségének megőrzésére költött pénz hosszú távon megtérülő beruházás. De nem csak ezért kap ma nagyobb szerepet a sport az üzleti életben. A médiamegjelenéseket is generáló támogatás PR-értéke magas, segít a márkaépítésben, beépíthető a vállalat társadalmi felelősségvállalásába és nem utolsósorban költséghatékony, akár ha a béren kívüli juttatások bérnél kedvezőbb adójára, akár ha a társasági adót csökkentő látvány-csapatsportok támogatására gondolunk.

A jövő évi költségvetési törvény azt tartalmazza, hogy 2018-ban 908 milliárd forint adókedvezményt hagy az állam a lakosságnál, és a cégeknél. A vállalkozásokat érintően ebből a legnagyobb tétel: 210 milliárd forint a társasági adó leírásának lehetősége. A Policy Agenda megnézte, hogy 2010 óta hogyan alakult a TAO leírásának a lehetősége, és ezen belül is különösen a sportcélú támogatások szerepe.

Változatlan formában kívánja fenntartani a kormány a látvány-csapatsportok kedvezményét. A kabinet a 2017. június 30-ig szóló engedély meghosszabbítását kérte Brüsszeltől.

Nagyjából ezer pálya épült társaságiadó-kedvezményből (TAO) az elmúlt öt évben, a versenyengedéllyel rendelkező játékosok száma pedig megduplázódott - mondta Gudra Tamás, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) gazdasági igazgatója.

Új, az olimpiai pályázat támogatásához kötődő adókedvezményt vezetne be a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat.

A jövőben nemcsak a sportversenyek szervezése és közvetítése, hanem az ezekkel kapcsolatos reklám és marketing jogok is vagyoni értékű jognak számítanak, és az abból befolyt összeget az állami szerencsejáték szervező levonhatja a játékadóból.