Feketén-fehéren a magánegészségügyről

2017-ben a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, vagyis ez már nem egy szűk réteg privilégiuma. Leitner Györgyöt, az Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatóját és a Primus Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük a hazai magánegészségügyi szektor helyzetéről.

Leitner György - Kép: Affidea

A magánszektorban fordított Pareto-elv mentén a 300 milliárd forintos piac 10-15 százalékát a 10-15 legnagyobb szereplő adja, a fennmaradó mintegy 275 milliárd forint több ezer praxisközösség, mikroszolgáltató és lakásrendelő között oszlik meg. A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5 százalékos növekedést jósolnak a szakértők.

A gazdagok privilégiuma a várólista nélküli ellátás?

– Szó sincs erről. Bár a magánellátásban előfordulók nyolcvan százalékban A és B jövedelmi státuszúak közül kerül ki, a szegényebb rétegek mintegy húsz százaléka is járt már magánorvosnál. Az más kérdés, hogy ez milyen terhet jelent adott családnak. A jelenlegi finanszírozási modell kontraszelekciót eredményez. Fontos lenne, hogy elterjedjen a biztosítási szemlélet, az előtakarékosság.

Ki megy magánorvoshoz?

– Ma egyértelműen az, aki beteg, és valamije fáj. És legtöbbször akkor, amikor az állami rendszerben szembesül a hosszú várólistákkal. A prevenciós szemlélet sajnos még mindig gyerekcipőben jár: a szűrővizsgálatok aránya csekély a magánellátásban. De látunk két erős trendet. Az egyik, hogy a fiatalok hozzáállása érezhetően más, mint az ötven éven felülieké. Tudatosabbak, informáltabbak, és számukra már a prevenciós szolgáltatások fontosak. A másik, hogy a vállalatok kezdik felismerni azt, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben benefit jellegű programokat kell, hogy indítsanak például egészségmegőrzés céllal. Fokozatosan erősödni fog tehát a magánellátásban a panaszos kontra megelőzésre költők részarányából az utóbbi.

Aggasztóan egészségtelenül élünk
Aggasztó adatokat mutatott ki a magyar lakosság egészségi állapotáról a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogram: az emberek mintegy 40 százaléka túlsúlyos, negyede dohányzik, harmada pedig hetente legfeljebb egyszer fogyaszt csak zöldséget vagy gyümölcsöt.
Az Affidea megvásárolta a FőnixMed Zrt.-t, az egyik legnagyobb hazai vállalat-egészségügyi szolgáltatót. Az ok itt is az ilyen szolgáltatások iránti igény prognosztizált növekedése?

– Igen, a FőnixMed jelenleg is több százezer munkavállalónak nyújt foglalkozás-egészségügyi ellátást, és arra számítunk, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldalon is folyamatosan nőni fog erre az igény. Négymillió magyar munkavállalóból jelenleg kettő egész négy tized millió jut ilyen szolgáltatásokhoz. Jelenleg az ország teljes egészségügyi költésének mintegy harmincöt százaléka magánráfordítás.

Milyen trendekre számíthatunk a jövőben?

– Két erős globális tényezőtől biztosan nem tud függetlenedni az ország. Az egyik az általános idősödési tendencia, amit Magyarországon nehezít a Ratkó-korszak szülötteinek nyugdíjba menetele is: több százezerrel növeli az ellátottak és az egészségügyi rendszert igénybe vevők számát a következő pár évben. A másik a technológiai fejlődés, ami a gyógyszeriparban, a diagnosztikában és más ellátási formákban folyamatosan zajlik. Mindkét folyamat az egészségügyi kiadások emelkedését hozza magával, amit önmagában az állami rendszer nem lesz képes finanszírozni. Ezért fontos, hogy Magyarországon is kialakuljon az állami és magánellátás egymást kiegészítő konstrukciója, létrejöjjön a magánköltések fenntartható modellje. A másik fontos kérdés az ellátás minősége. Ma az állami és a magánszektorban is egyenetlen a szolgáltatási színvonal. A magánegészségügyben sok helyen sérülnek a betegjogok, elmarad a számlaadás, a munkavállalókat feketén foglalkoztatják. Becslésünk szerint a magánegészségügyi költések egyharmada – közel százmilliárd forint – után nem keletkezik az államnak adóbevétele.

Még drágább lesz betegnek lenni
Évente átlagosan 4,1 százalékkal nőnek majd az egészségügyi kiadások 2017 és 2021 között világszerte. A magasabb költés ugyanakkor nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket, az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk. A kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, amelynek eredményeképpen az egyszerű „betegek” helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott „egészségügyi fogyasztók”.
2017 áprilisában a Primus Egyesület az átlátható piaci viszonyok megteremtésének, az ellátási színvonal emelésének és a magánegészségügyi szektor kifehérítésének szándékával jött létre. Látszanak már az eredmények?

– Ez hosszú folyamat, aminek a legelején vagyunk. Hosszabb távon muszáj, hogy a szolgáltatói piac koncentrálódjon, hiszen a nagyobb vállalatok könnyebben tudnak minőségbiztosítással, ügyfél-elégedettséggel foglalkozni, szisztematizáltabb a működésük, protokollszerűbbek a folyamataik. Mindez a betegek érdeke. A jelen állapot az orvosoknak és az asszisztenseknek sem kényelmes. Az állami és magánszféra szolgáltatásai egymással versenyeznek. A magánintézmények az állami rendszertől szívják el az orvosokat és az ápolókat, a magánellátás viszont terhet vesz le az államiról. A két rendszer egymásra csúszott, és sem az állami, sem a magán nem találta meg a szerepét a jelenlegi struktúrában. Sokat javítana az ellátórendszer színvonalán, ha az egészségügyi dolgozók nem lennének rákényszerülve arra, hogy akár négy-öt helyen vállaljanak állást, a betegek pedig nem azért mennének a magánintézménybe, mert az államiban nem kapták meg a megfelelő ellátást. Pluszfinanszírozásra van szükség mindkét rendszerben.

A feketegazdaság kiszorítása nem drágítja a kezeléseket?

– Ma a piac kisebb szereplői torz versenyben tudnak kedvezőbb áron szolgáltatni. Egyenlőtlen feltételekkel folyik az ellátó személyzetért a harc, és a betegjogok is sérülhetnek. Kérdés, hogy ez-e a páciens érdeke. Ha egy vállalkozás kénytelen adózni, két dolgot tehet: elszenvedi a profitesést, vagy árat emel. Mindkettőre lesz példa. Az orvosok bérének emelése bár régen várt adósság volt, hatalmas plusz teher a vállalkozásoknak. Ennek mindenképp meg kell jelennie a kezelések árában.

Magyar találmányok forradalmasítják az egészségügyet
Gombamód szaporodnak világszerte azok a technológiai megoldások, melyek teljesen új távlatokat nyitnak a betegségek kezelésében és az egészségmegőrzésben. Az innovációban mi magyarok is élen járunk, hiszen többek között cukorbetegek életét megkönnyítő mobilalkalmazást, bankkártya méretű „zseb EKG-t”, illetve online magánorvos foglaló rendszert is fejlesztett már ki hazai cég.
Az ágazat rendbetétele nem az állam feladata lenne?

– Az állam feladata a jogszabályi háttér megteremtése és a szabályok betartatása. Az adózással vagy a foglalkoztatással kapcsolatosan például világosak a szabályok, de a szigorú számon kérés sajnos sok esetben elmarad. Mi egyesületként azt tudjuk vállalni, hogy a páciensek számára adunk egy olyan igazodási pontot, hogy mely szolgáltatót érdemes választania. Ezért hoztuk létre a „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet.

Mire hozhat megoldást a program?

– A magánszolgáltatás fehér működését, betegközpontúságát és a szakmai minőségét tudja mérni. Leginkább az első kettőt. A szakmai outputokat a heterogén szolgáltatói kör miatt csak kismértékben tudja mérni az audit, de a szakmai folyamatokat, amelyek vélhetően a jobb betegellátáshoz vezetnek, annál inkább. Mivel a védjegy a legnagyobbaknak és a mikroszolgáltatóknak is elérhető és megfizethető lesz, látható tisztulást hozhat a szolgáltatói piacon.

Az Affidea is minősítteti magát?

– Természetesen! A minősítési folyamat várhatóan augusztus végéig minden Primus-tagnál lezajlik. Ezután pedig a védjegy megszerzését minden arra alkalmas piaci szereplő számára lehetővé tesszük.

Leitner György
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (Corvinus) közgazdaságtanból mesterfokozatot (1987), majd az amerikai Pittsburghben 1991-ben MBA diplomát szerzett. Egészségipari pályafutását az USA-ban kezdte. Később a Glaxo gyógyszeripari vállalat marketingmenedzsere, majd 1995-től a Smithkline Beecham magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója lett. Ideiglenesen a cég lengyelországi vállalatának vezérigazgatói teendőit is ellátta. 2000–2014 között a GlaxoSmithKline alelnöke és a magyar vállalat vezérigazgatója volt. Ezután két évig a Medifood GmbH operatív igazgatója. 2015. szeptember 1-től a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója.  A vállalat 2016-tól Affidea néven működik. A 2017 áprilisában megalapított Primus Egyesület ügyvezetője.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo