Hiányzik a kínálatból az olyan biztosítás, amelynek az esetében a biztosítók ma annak függvényében határoznák meg, hogy kinek mekkora összeget kell havonta befizetnie, hogy előreláthatólag hány évet fog nyugdíjasként eltölteni, és az idő alatt mekkora összeget szeretne járadékként kapni. A létező konstrukciók esetén csupán azt tudjuk, hogy körülbelül mekkora hozamra számíthatunk, vagyis amikor nyugdíjba megyünk, mennyi pénz lesz a megtakarítási számlánkon, amelyet felvehetünk. Bár a törvény lehetővé teszi a biztosítóknak és az önkéntes magán-nyugdíjpénztáraknak a járadék folyósítását, ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag még senki nem élt.
– A biztosításokat és az önkéntes pénztári megtakarításokat is inkább egy összegben kérik a nyugdíjkorhatárt elérők. Jóllehet klasszikus értelemben nyugdíj-kiegészítés az életjáradék lenne, valójában ez ma még Magyarországon csak elméletben létezik. Azt várnánk, hogy a magán-nyugdíjpénztárak is tőlünk vásárolnak majd az ügyfeleiknek járadékot, hiszen ők nem tudnak valódi életjáradék-szolgáltatást adni. De innen sem látszik a kereslet, így kínálat sincs. Kicsi a kockázati közösség, és ma még túl kevesen vannak azok, akik kellően hosszú ideig fizetnek, mielőtt jogosulttá válnak a járadékra – mutat rá Sallai Linda, a CIG Pannónia Biztosító termék- és üzletfejlesztési igazgatója.
Kép: Pixabay
Az emberek döntő többsége későn kezd el félretenni, ugyanakkor nő a nyugdíjban töltött várható évek száma. Ha valaki 50 évesen indít nyugdíjbiztosítást, vagy nyit önkéntes pénztári számlát, 15 évig fog felhalmozni. Aki viszont ma megéli a 65 éves kort, az várhatóan 83 éves koráig fog élni, ha férfi, és 87 éves koráig, ha nő. Vagyis 18, illetve 22 évet tölt nyugdíjban, és ez az időtartam évről évre nő. (Minden harmadik magyar arra számít, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd a megélhetéshez.)
A járadékkonstrukció akkor fogja megérni, ha tömegesen elkezdenek az emberek megtakarítani, ahogy munkába állnak
– A túlélési kockázatot a biztosító tudja kalkulálni, de ma a hazai kockázati közösségre vetítve nehéz lenne olyan ajánlatot adni, ami biztosításmatematikailag megállja a helyét, és az ügyfélnek is vonzó. Ki fog ma havi húszezer forintot befizetni, hogy majd havi 15 ezer forinttal magasabb legyen a nyugdíja? A járadékkonstrukció akkor fogja megérni, ha tömegesen elkezdenek az emberek megtakarítani, ahogy munkába állnak – teszi hozzá a biztosítási szakember, aki szerint, ha lenne kereslet a járadéktípusú nyugdíjtermékekre, a biztosítók készen állnának a kidolgozására, hisz Nyugat-Európában is számos járadékváltozat létezik. – De nem látunk tömeges igényt. Már csak azért sem, mert ma még magas a hazai nyugdíjak helyettesítési rátája, így a fiatalok nem szembesülnek katasztrófatörténetekkel.
