A magánellátás nem választás, hanem kényszer

A kormánynak vissza kellene fognia a magánszféra növekedését – mondja a Magyar Orvosi Kamara új elnöke. Kincses Gyulával beszélgettünk hálapénzről, a magán- és a közösségi ellátás egyensúlyáról és arról, hogy mikor jön el az a pont, amikor a hazai egészségügy rendbetételét nem odázhatja el a politika.

A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg. 

A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>

A számtalan problémával küzdő egészségügyben a hálapénz nem új jelenség, a hetvenes évek óta torzítja az ellátást. A megszüntetésére a rendszerváltás óta vannak kísérletek, legalábbis a szavak szintjén. Azzal mindenki tisztában van, hogy pénzt csúsztatni az orvos zsebébe valójában korrupció, és a feketegazdaságot erősíti. Most mégis sokan felhördültek, amikor Kincses Gyula azt javasolta, hogy legyen büntethető. 

Etikai vagy büntetőjogi kérdés a hálapénz?

– Nem a büntethetőség fontos számunkra, de a hálapénz legalitását meg kell szüntetni. Etikai kérdésként azért sem kezelhető, mert akkor csak az orvost lehet felelősségre vonni. Holott ez korrupció, amelyben hibázik az is, aki korrumpál, és az is, akit korrupcióra késztetnek. De nem az a célunk, hogy rabláncon vezessék el az orvost vagy beteget, hanem az, hogy ezt az áldatlan állapotot, amire sehol máshol Európában nincs példa, megszüntessük. Egy tollvonással és teljes mértékben, kimondva, hogy a hálapénz minden formája illegális.

Mekkora összegről beszélünk?

– Nem tudjuk, de nem is akarok beszállni a találgatásba. Azt azonban tudjuk, hogy sokkal nagyobb összeg kell a kiváltásához, mint amekkora a tényleges tömege. Ahhoz, hogy tiltható legyen, béremelésre van szükség, amiből a teljes szakma részesül. Azt nem lehet, hogy a sebész kap béremelést, a laboros – mert ő amúgy sem kapott hálapénzt – nem. De a hálapénz összetett jelenség, amelyet egyetlen eszközzel nem lehet megszüntetni. Olyan mértékű béremelésre van szükség, amely elhiteti a közösséggel, hogy az orvosokat megfizetik, ezen felül pedig ki kell alakítani a transzparensen és protokollszerűen működő ellátást, amelyben a várólisták nem manipulálhatóak. El kell hitetni a betegekkel, hogy ugyanolyan ellátást kapnak hálapénz nélkül is.

Kincses Gyula (Fotó: Bánkuti András)

Ezzel egy csapásra megoldódik a hazai egészségügy problémája?

– Nem, de ez minden javulás előfeltétele. Amúgy az egészségügyről lehet jót is, rosszat is mondani, és mindkettő igaz. Minden értelemben hatalmasak az egyenlőtlenségek. Uniós pénzből a vidéki kórházak zömét felújították, értelmes átalakítások és fejlesztések történtek. Létrejöttek a centrumkórházak mint vezető intézmények, amelyekhez tartoznak társkórházak. Bizonyos tevékenységet csak a megyei intézmény végez, a kisebb városi ellátók feladatai korlátozottak. És a speciális ellátásokat centrumok kezelik. Így kell kinéznie egy jól szervezett ellátórendszernek. Mindez a fővárosban elmaradt. A problémák jelentős része ennek a töredezett szerkezetnek a következménye.

Ennek orvoslására jött létre az Egészséges Budapest Program 2017-ben.

– Igen. Ennek megfelelően lenne három-négy centrumkórház, azoknak társkórházai, és alattuk a kisebb kórházak. Ma már a magas színvonalú gyógyításhoz szükség van MR-re, CT-re, nagyon komoly laboratóriumi háttérre. Miért működik teljesen elszigetelt külön épületben a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, ahol mindez rendelkezésre áll? Egy szakmára nem fenntartható a modern infrastruktúra kiépítése, modernizálása. Egy centrumintézményben ugyanaz az eszköz jóval több beteg gyógyulását segíti.

Három éve beszélgetünk a három centrumkórházról, de még az alapkőletétel sem történt meg. Miért?

– A szakmai és a politikai szempontok összeegyeztetése lassítja a program megvalósulását. A politika zöldmezős beruházás keretében szeretné létrehozni a hipermodern kórházat a szakma szerint egy arra alkalmatlan területen. Utóbbi inkább a Szent Imre Kórház centrumkórházzá fejlesztését javasolja.

Mikor jön el az a pont, amikor akár népszerűtlen vagy konfliktust okozó intézkedéseket is vállalnia kell a politikának, hogy rendbe tegye az egészségügyet?

– Ezen már rég túl vagyunk, és a december 23-án megjelent kormányhatározat szerint úgy tűnik, ezt a kormányzat is felismerte. Az egészségügy mint probléma a közbeszéd fősodrában van. Egészségüggyel nem lehet választást nyerni, de el lehet veszíteni. Ez a kormányzat, amelyik figyeli a reálfolyamatokat, és mér, már érzi, hogy tennie kell valamit az egészségüggyel. A kormányhatározatban lefektetett nyolc pont régi problémákra adhat választ, fontos és megfelelő irányú munkákat indíthat el, aminek én őszintén örülök.

2022-ben választások lesznek. Mikorra valósulhatnak meg a határozatban meghirdetett pontok?

– Az intézkedések közül van, ami akár félé év alatt elvégezhető, mint például a díjtétel-felülvizsgálat. De azt mindketten tudjuk, hogy ez többletráfordítás nélkül csak a hiány igazságosabb újraosztását jelenti. Vagy az jár jól, ahol szívműtétet végeznek, vagy az, ahol sérvet operálnak. Többletráfordítás nélkül az egészségügyet nem lehet rendbe tenni.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo