Remek évet zártak a gabonatermesztők 2016-ban, legalábbis az eddigi betakarításoknál nagyon jó termésátlagok voltak. A repcét, árpát, búzát már betakarították, a napraforgót és a kukoricát még nem, de az idei időjárás arra enged következtetni, hogy itt sem lesz panasz a mennyiségre. A kínálat tekintetében világszinten rekordot prognosztizáltak a statisztikák, így az árak alacsonyabbak lesznek, mint tavaly. Mivel a nyár eleji esőzések némileg rontották a búza minőségét, a gazdák szeretnének gyorsan túladni a termésen, ami még lejjebb nyomja az árakat.
Kelemen Kálmán, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy a kukoricánál szintén árcsökkenés várható, hiszen a tavalyi hat és félmillió tonnás termésmennyiségnél idén körülbelül 25 százalékkal több kerül a piacra. Úgy tűnik, a napraforgónál is jó lesz a termésátlag, ezért a kissé nyomottabb árak mellett is tudnak eredményt realizálni a gazdák. A búza és a kukorica fontos exportárucikkünk, a felesleg legnagyobb felvevői a szomszédos európai országok.
– Attól tehát nem kell félni, hogy a gazdák nyakán maradna a plusztermés– mutat rá Kelemen Kálmán. – Az olcsóbb gabonaárak miatt a takarmányok ára valószínűleg csökken, de például a szintén kukoricából készülő egyéb termékeké – izocukoré, alkoholé – már nem feltétlenül, mert ezeknek az árát számos más világpiaci ártendencia, így például a terméktőzsdei árjegyzések, a kőolajár vagy a devizaárfolyamok változása is alakítja.
Jön a liberalizáció
A cukor árát befolyásolja az is, – folytatja a szakember –, hogy 2017. október elsejével megszűnik az uniós cukorkvóta, vagyis az eddigi szabályozott és korlátok közé szorított piac helyett liberalizált lesz a termelés és az értékesítés.
Kelemen Kálmán szerint Európában jelen pillanatban valamivel magasabb a fogyasztás, mint az előállítás. A jövőben a nagy kérdés az lesz, hogyan változik a termelés szerkezete az EU-n belül, és hogy eltolódik-e a cukorfogyasztás más típusú édesítőszer felé.
– Gondolok itt például arra, hogy az unió mely országaiban nő meg vagy hol csökken a cukorrépa termőterülete, megéri-e majd Dél-Amerikából nádcukrot importálni, vagy mennyire nyerhet teret Európában az izocukor felhasználása. Egyes észak-amerikai országokban például vannak iparágak, amelyek kimondottan – technológiai szempontok miatt – a folyékony cukrot részesítik előnyben, olyannyira, hogy ott negyvenöt-ötvenszázalékos az izocukor felhasználási aránya az európai három százalékkal szemben. Különböző szakértői becslések szerint az izocukor térnyerése akár megkétszereződhet vagy megháromszorozódhat Európában. Természetesen gyártói kapacitás függvénye is, hogy megtörténik-e a hangsúlyeltolódás – teszi hozzá a szakember.
Magyarország szempontjából a cukoripar fejlődését az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolgozható. Látni kell, hogy a cukorrépa termesztéséhez hazánk éghajlati adottságai nem a legjobbak, a Kárpát-medence természeti és éghajlati adottságai inkább az izoglükóz, vagyis a glükóz-fruktóz szirup gyártásának kedveznek, amelyet döntően kukoricából állítanak elő. A szabadegyházi gyár, a legjelentősebb európai kukoricafeldolgozó, 2016-ben rekordmennyiségű, 1,15 millió tonna magyar GMO-mentes kukoricát tervez feldolgozni. A gyár a kapacitások jobb kihasználása érdekében már korábban tett számos lépést, amelyek hatására rövid időn belül 10 százalékkal nőtt a feldolgozott kukorica mennyisége, és ezt jövőre még ennyivel szeretnék bővíteni újabb hatékonyságjavító beruházásokkal.
És, hogy mindez mit jelent makrogazdasági szinten? A Szabadegyházán előállított termelési érték adja a hazai élelmiszeripari kivitel körülbelül 5,5-6 százalékát. Persze a folyékony cukor nem fogja teljes egészében kiváltani a kristálycukor-fogyasztást, bár bizonyos élelmiszerek gyártása esetében –például üdítőkben, tejtermékeknél – elvileg ennek nincs technikai akadálya.
Az iparági szereplők mindenesetre készülnek a kvóta eltörlésére Magyarországon is. 2017-től bővül a magyarországi izocukor-termelő kapacitás. Idén tavasszal indult el Tiszapüspökiben az a 145 millió eurós zöldmezős beruházás, amelyet a kormány több mint kilencmilliárd forint vissza nem térítendő támogatással segített, és amely évi ötszázezer tonna kukorica feldolgozásával készít majd izocukrot, alkoholt és takarmányt.
