A Fidesz-kormánytól nem meglepő, hogy nagyot állít, amit az elemzők többsége kétkedéssel fogad, majd a kormány rendre beváltja, amit ígért, ezt pedig az elemzők nyugtázzák - ez a munkamegosztás. 2017 év elején a fejlesztéspolitikai célok kapcsán elhangzott, hogy minimum 2064 milliárd forint kifizetését tervezi a kormányzat. A lehetetlennek hangzó vállalást végül sikerült túlteljesítenünk: 2488 milliárd forint kifizetésével zárult az év. A kormány beleállt a vállalásba: a pályázatok többsége esetében a hazai vállalkozások lényegesen magasabb előleg mellett jutottak forráshoz, mint bármely más uniós tagállamban működő versenytársaik.

A pályázóknak kifizetett pénzek és a Brüsszelnek kiküldött számlák között hozzávetőleg 1600 milliárd forint a különbség. Van még tartalék a magyar költségvetésben, hogy hasonlóan intenzív forráskiáramlást tudjon finanszírozni 2018-ban is?

A kormány sokkal nagyobb előleget adott, és így nagyobb segítséget nyújtott a vállalkozásoknak, mint amit a régió más országainak kormányai adnak. A hazai büdzséből fizetett 1600-2000 milliárd forint sem akadályozta, hogy tartsuk a költségvetési hiánycélt és más makrogazdasági mutatók sem romlottak, sőt. A magyar vállalkozások még ma is tőkehiányosak, ebben van a legnagyobb szükségük segítségre. Éppen ezért a tőkehelyzetüket igyekszünk stabilizálni, persze betartva minden uniós szabályt, ami az állami támogatásokra vonatkozik. De azt senki nem vitathatja el jogként Magyarországtól, hogyha a kormány nagyobb előleggel tudja segíteni a magyar vállalkozásokat, akkor azt meg is tegye – akár hazai, akár külföldi tulajdonú magyar cégekről  beszélünk. Ma a hazai büdzsének nagyobb a pénzügyi mozgástere, mint a piaci szereplők felvevőképessége, ezért nem látok olyan veszélyt, hogy a költségvetés miatt lassulna a források kihelyezése.

Ez azt jelenti, 2018-ban is hasonlóan dinamikus forráskihelyezésre számíthatnak a hazai kis- és középvállalatok?

Idén már más lesz a helyzet. 2016-ban és 2017-ben a kifizetések mögött jelentős mértékben előlegszámlák voltak, idén azonban túlsúlyba kerülnek a teljesítményalapú kifizetések, ahogyan a projektek megvalósítása halad. Tavaly 700 milliárd forint volt a Brüsszelbe kiküldött számlák összértéke, amelyből 90%-ot már kifizettek, 10%-ot pedig a saját szabályaik alapján minden tagállamtól visszatartanak.

További részletek a Piac & Profit február 8-án megjelenő számában!