A kormányzat 2017-ben jelentősen átalakította a béren kívüli juttatások adózási feltételeit. A munkáltatók továbbra is támogathatják az önkéntes pénztárak tagjait munkáltató tagdíj-hozzájárulás formájában, ám ennek adóterhe 2017-től egységesen 43,66 százalékra emelkedett. Ezzel az ilyen típusú juttatások adóelőnye lecsökkent a bérekhez viszonyítva – mutatott rá dr. Kravalik Gábor az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a Piac & Profit konferenciáján.
A világ több fejlett gazdaságában működik olyan nyugdíjrendszer, amelynek egyik pillére a munkáltatók és a munkavállalók közös felelősségvállalására, befizetéseire épít.
Ilyen rendszert találhatunk például
- Hollandiában (kvázi-kötelező, a kollektív szerződéseken keresztül a munkavállalók 95 százalékára kiterjedő DB scheme)
- Svédországban (DC, a vállalatok vagy saját nyugdíjalapot üzemeltetnek, vagy szerződnek egy biztosítóval vagy a mérlegükben jelenítik meg a kötelezettségeket)
- az Egyesült Királyságban (3 féle: DC, DB és úgynevezett határozott célú rendszer)
- Dániában (kvázi-kötelező, magánkézben lévő, a munkáltatók és a munkavállalók által finanszírozott DC rendszer, amely a dán munkavállalók 80 százalékára kiterjed)
- Kanadában (kevésbé kiterjedt, teljes mértékben önkéntes)
– A munkáltatói befizetések csökkenésének hatására lesznek olyan munkavállalók, akik teljesen kiszorulnak az önkéntes pénztári rendszerből. Amennyiben egy átlagosnak tekinthető tag kimarad a pénztárakból, akkor az a jelenlegi átlagos befizetési szintet és 30 év pénztártagságot figyelembe véve a nyugdíjában 30 év múlva több mintegy 19 százalékos csökkenést okoz – mondta Kravalik Gábor. Hozzátette: az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz képest az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében fontos eltérés, hogy ez utóbbinál magasabb a munkáltatói befizetések aránya, ami azt jelenti, hogy ezt a rendszert az adókulcs emelése még inkább érzékenyen érinti.
Adójóváírással segítenének
A Századvég az eredmények alapján javaslatot fogalmazott meg az ágazati szereplők – a munkáltatók, a munkavállalók és az állam – számára a legjobb megoldásra, amely révén biztosítható a munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos motiváció fennmaradása, a munkavállalói tudatosság erősödése az öngondoskodás területén, valamint a költségvetési bevételek optimalizálása. A javaslat szerint 100 forint munkáltatói befizetés után a jelenleg 43,66 forintos adóteherből az állam 15 forintot adójóváírásként visszaadna a munkavállaló pénztári számlájára, amennyiben a munkavállaló is megtakarít, azaz vállalja 50 forint pénztári tagdíj befizetését a 100 forint munkáltatói hozzájárulás mellé. Az adójóváírás a munkavállaló meglévő adóalapjától függetlenül járna, de éves felső határa a minimálbérhez lenne kötve.
– Az MNB elvi síkon támogatni tudja a kötetben felvetett megoldást, különös tekintettel a munkáltatói és munkavállalói szerepvállalás együttes megjelenésére. Az NGM Államtitkára, Dr. Hornung Ágnes oldaláról is kedvező fogadtatásban részesült a szakértői felvetés – hangsúlyozta az ÖPOSZ elnöke a Piac & Profit konferenciáján.
