Bért vagy cafeteriát?

Bármelyik vállalati felmérést nézzük – készüljön a kkv-k vagy a nagyvállalatok körében –, a cégek többsége a munkaerő-piaci helyzetet említi 2018 legnagyobb problémájának. Vajon pusztán a bérek emelése megoldja a kihívást? Dr. Trautmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárát, a Patika Egészségpénztár ellenőrző bizottságának elnökét kérdeztük a teljesítményelismerés gyakorlatáról a hazai vállalati kultúrában.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Dr. Trautmann László - Kép: Patika Egészségpénztár

A kormányzat érezhetően igyekszik csökkenteni a bérterheket annak érdekében, hogy a hazai munkaerő-piaci problémák megoldódjanak. De vajon elegendőek a célok eléréséhez a mostani intézkedések?

– Az alapvető kérdés nem pusztán a bérek növelése és a bérek terheinek csökkentése, hanem a termelékenység növelése, és az ehhez szükséges gazdaságpolitikai feltételek biztosítása. A termelékenység forrása a 21. században, a tudásalapú gazdaság korában az alkotás, az innováció, aminek az iránya, célja a leszakadt régiók és társadalmi csoportok felzárkóztatása. A felzárkóztatás és a fejlődés nem más, mint a fejlett gazdálkodási, üzleti kultúra átadása, ez tehát nem szűkíthető le az anyagi és a nem anyagi jólétre.

A szabadság, a létbiztonság, a részvétel a döntéshozatalban ugyanannyira a felzárkóztatás célja, mint a jólét, beleértve a bérek emelését. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a gazdaságpolitikai vitákban, a gazdaságpolitikáról szóló tájékoztatásban a bérkérdés van a középpontban, és ebben az ügyben valóban elindult a felzárkózás az elmúlt években. De mégsem érzi úgy a termelő ember, hogy érvényesül a teljesítményelv, hogy az ő munkáját megbecsülik, hogy érdemes lenne többlet-erőfeszítéseket tennie. Ennek pedig az az alapvető oka, hogy a jólét nem egészül ki a többi, fent említett tényezővel. Emiatt vagy szélsőséges populizmussá válik és teljesítmény nélküli bérkiáramlást eredményez, vagy egy újabb bércsökkentési hullámot vetít előre. Egyik út sem járható abban az országban, amelynek a nemzetközi kitettsége olyan mértékű, mint hazánké.

Az elmúlt években a munkáltatók jelentős része a cafeteriarendszer segítségével igyekezett optimalizálni a foglalkoztatás adóterheit. Hogyan viszonyul egymáshoz a bér és a juttatások? Helyettesítheti-e a bért a béren kívüli juttatás, mint a teljesítmény elismerésének eszköze?

– A két különböző juttatási forma célja a vállalat – ami nem más, mint a munkaadók és a munkavállalók partneri együttműködése – teljesítményének növelése. A vállalat vezetői szempontjából az a kérdés, hogy ezt a magasabb teljesítményt hogyan lehet jobban biztosítani: pusztán bérnövekedéssel vagy olyan célzott juttatásokkal, amelyek a termelő emberek teljesítményét javítják, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás vagy a wellness-szolgáltatások biztosítása. Ez nem egyszerűen adóoptimalizálás – persze az is –, hanem a vállalat céljainak, küldetésének érvényesítése a bérpolitikában.

Szülésre is fizet az egészségpénztár
A 2017-es évben jelentős változások léptek életbe a nyugdíj-kiegészítésként használt öngondoskodási formák szabályaiban, az egészségpénztárakban fölhalmozott megtakarítás felhasználhatósága pedig az önsegélyező szolgáltatásokkal bővült. Az önkéntes kasszákba érkező munkáltatói befizetések viszont drámaian visszaestek a cafeteriarendszer kedvezőtlen átalakításának hatására.
Mi a szerepük a juttatásoknak a jelenlegi vállalati kultúrában?

– Minden versenyképességi kutatás azt igazolja vissza, hogy a menedzsment fejlettsége, kultúrája, az emberi tényezőkkel való foglalkozása határozza meg a vállalat versenyképességét. Motiválatlan dolgozókkal egyetlen cég sem tud a piacon maradni. A motiváció eszközei pedig a bér és a béren kívüli juttatások együtt. Ezekkel foglalkozni kell, be kell építeni a vállalat életébe, mert ez az alapvető feltétele a hatékony cégműködésnek. Az elmúlt harminc évben – vagy talán még régebb óta – a hazai szemléletet az jellemezte, hogy a dolgozók kiszolgáltatottságát tekintették alapvető versenyképességi tényezőnek. Magyarországon hagyományosan a létbizonytalanságot és a félelmet gondolták a fejlődés egyetlen hajtóerejének. Természetesen nem lehet azt állítani, hogy a teljesítményelvnek ne lenne összefüggése a félelemmel, hiszen a hibától félni kell. De ez nem akadályozhatja meg a teljesítményt, nem gátolhatja a döntést. A vállalatot, de bármilyen termelési szervezetet, úgy kell kialakítani, hogy mindenkit a helyes döntésre ösztönözzön, és minden munkavállaló számára olyan feltételeket biztosítson, amelyekre konkrétan neki van szüksége a helyes döntéshez. A különböző egyéni képességek közötti összhang megteremtése a vállalat lényege, és a cafeteria, illetve tágabban a béren kívüli juttatások erre adnak lehetőséget.

Mostanában gyakran lehet hallani olyan hangokat, közgazdasági elméleteket, hogy az egyenlőségelvet kell feltétel nélkül alkalmazni a siker érdekében.

– Ez csak részben igaz. Az tény, hogy az elmúlt harminc év szélsőséges vállalaton belüli – és kívüli – jövedelemegyenlőtlenségei fenntarthatatlanok. Nincs ekkora különbség a vezérigazgató és a portás teljesítménye között. Az viszont már nem igaz, hogy a nagyobb vállalati kohézióhoz mindenkinek ugyanazt vagy legalábbis szűkebb bérkülönbséget kell biztosítani. Ellenkezőleg: a teljesítményhez szükséges feltételeket kell megteremteni mindenki számára, akár a béren kívüli juttatások segítségével.

Nő a biztosítások népszerűsége a munkáltatók körében
Két év alatt megkétszereződött ugyan azon munkáltatók aránya, akiknél a dolgozók biztosítási elemet is választhatnak a cafeteriakeretük terhére, ám még mindig alacsony az átlagosan igényelt védelem mértéke. Ha pedig bekövetkezik a baj, az érintettek sokszor elfeledkeznek arról, hogy éljenek a szolgáltatással.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo