2024-ben május 21-e az adóbevallási határidő.

Néhány év leforgása alatt ugrásszerűen megnőtt a szemüvegek ára.

Nagyot robbantottak az egészségpénztárak 82 ezer új taggal és 87 milliárdos bevétellel.

Beszélgetés Horváth Zsófiával, az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár értékesítési és marketingvezetőjével.

Az áremelés a magánorvosi szolgáltatásokat sem kímélte.

Fontosabb lett az öngondoskodás, tovább nőtt a pénztári vagyon.

Elindult a verseny az iskolakezdésért – a nyertesek az egészségpénztári tagok lehetnek.

Magyar egészségpiac: Az öngondoskodás egyre nagyobb szerephez jut

3,8 milliárd forintnyi adó-visszatérítésre lehetnek jogosultak az OTP Egészségpénztár tagjai.

Több, mint 15 milliárd forintot fizettek be az OTP Egészségpénztári tagok és munkáltatók 2021-ben, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest, ezzel pedig az egyik legnagyobb hazai egészségpénztár újabb rekordot érhetett el. Emellett évről évre nő az online belépések aránya is, a befizetések több, mint egy-harmadát pedig már applikáción és az OTP Portálok weboldalon keresztül bonyolították a tagok. Az OTP Egészségpénztár szakértői a lakosság egészségügyi tudatosságának látható növekedése nyomán, 2022-re még nagyobb várakozással tekintenek.

Az OTP Bank legfrissebb Öngondoskodási Index kutatásának eredményei szerint bár a lakosság 84 százaléka hallott már az egészségpénztári megtakarításokról, csak 7 százalék gondolja, hogy jól ismeri. Így nem meglepő, hogy sokan nem tudják, hogy lakáshitel törlesztésre vagy a gyerek születésével, gondozásával, nevelésével kapcsolatos kiadásokra is fordíthatják a pénztárban gyűjtött megtakarításokat.

Egyre többen veszik saját kezükbe az egészségügyi öngondoskodás kérdését – derült ki a Pénztárszövetség első negyedéves eredményeiből. A hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások mellett tavaly és a 2021-es év első negyedévében a több mint 930 ezer egészségpénztári tag 8 milliárd forintnyi egyéni befizetéssel gyarapította egészségügyi célú befizetéseit, ami rekordösszegnek számít az elmúlt 20 év első negyedéveit tekintve.   

A TEMPO Egészség- és Önsegélyező Pénztár beolvadt a Patika Egészségpénztárba, amelynek eredményeként utóbbi taglétszáma nyolcvanezer fő fölé, a vagyona pedig több mint ötmilliárd forintra nőtt.

Az őszi adócsomagot sokan várták, remélve, hogy az tartalmaz majd az öngondoskodást, a munkáltatók egészségcélú támogatását ösztönző módosításokat. Október 19-én került az Országgyűlés elé a tervezet. Ennek kapcsán kérdeztük Vargha Lászlót, a Patika-csoport pénzügyi igazgatóját, hogy hogyan érinti a benyújtott módosító csomag a munkáltatók által adható béren felüli juttatásokat.

Az idei év első hat hónapjában több igénylés érkezett a pénztártagoktól születési támogatásra, mint 2017 folyamán összesen – írja az OTP Egészségpénztár, akik szerint az év második felében is megmarad.

Az iskolakezdés akár 20-30 ezer forinttal is megterhelheti a családi költségvetést. Az OVB Magyarország tapasztalatai szerint sok szülő nem tudja, hogy ezek a ráfordítások az önsegélyező pénztári megtakarításból is fedezhetőek, ráadásul az egyéni befizetések után élhetnek a 20 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés lehetőségével, amely összeg teljes egészében akár az iskolakezdés finanszírozására is fordítható.

Bármelyik vállalati felmérést nézzük – készüljön a kkv-k vagy a nagyvállalatok körében –, a cégek többsége a munkaerő-piaci helyzetet említi 2018 legnagyobb problémájának. Vajon pusztán a bérek emelése megoldja a kihívást? Dr. Trautmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanárát, a Patika Egészségpénztár ellenőrző bizottságának elnökét kérdeztük a teljesítményelismerés gyakorlatáról a hazai vállalati kultúrában.

Az előző évhez képest mintegy 8 százalékkal többet, közel 71 millió forintot költöttek fizioterápiás szolgáltatásokra 2016-ban az OTP Egészségpénztár tagjai – derült ki a pénztár a Fizioterápia Világnapja alkalmából készített elemzéséből. A 2015-ös évhez képest az átlagos számlaérték, valamint az igénybe vett szolgáltatások száma is nőtt.

Az idei évben jelentős változások léptek életbe a nyugdíj-kiegészítésként használt öngondoskodási formák szabályaiban, az egészségpénztárakban fölhalmozott megtakarítás felhasználhatósága pedig az önsegélyező szolgáltatásokkal bővült. Az önkéntes kasszákba érkező munkáltatói befizetések viszont drámaian visszaestek a cafeteriarendszer kedvezőtlen átalakításának hatására.

A júniusi Piac & Profitban csupa nyári témát talál az olvasó. Szóhoz jutnak a sportot támogató cégek. Elmondják, nekik miért fontos az egészséges életmód ösztönzése. Körbejárjuk az ország turisztikai helyzetét is: az állami országmarketing-elképzeléseket és az ettől függetlenül működő jelenségeket. Megnéztük a hazai sörpiacot is, amelyet jelenleg a nagy nemzetközi sörgyárak uralnak, miközben a kézműves sörfőzdék alig várják, hogy a jelenleginél jobb helyzetbe kerüljenek.

A kormányzati intézkedések hatására idén jellemzően visszaesett a munkáltatói szerepvállalás az önkéntes egészségpénztári tagdíj-befizetésekben, ezzel párhuzamosan viszont erősödik az egyéni öngondoskodás. A Patika-csoport 2017. első negyedéves adatai egyértelműen mutatják a hangsúlyeltolódást: közel 37 százalékkal bővültek az egyéni befizetések.

Összesen több mint 3,1 milliárd forintot igényelhetnek vissza az OTP Nyugdíjpénztár és az OTP Egészségpénztár tagjai a tavalyi befizetéseik után, amennyiben az adóbevallásban rendelkeztek az adó-visszatérítésről. A hazai piac két legnagyobb pénztára arra ösztönzi tagjait, hogy ne hagyják elveszni az egyéni befizetéseik után igényelhető adó-visszatérítést.

Nemcsak a nyugdíjunkról, az egészségünkről is magunknak kellene gondoskodni. Egyéni szinten nem gondolkodunk ezen előre, a szabályrendszer pedig nem támogatja az öngondoskodást. Felébred az emberek veszélyérzete?

A cafeteria jövőre tervezett adóemelései miatt tovább csökken a nyugdíjpénztári hozzájárulást és az egészségpénztári befizetést adó munkáltatók és az igénybe vevő munkavállalók száma – derült ki egy friss felmérésből.

Az egyik legnagyobb hazai egészségpénztár tulajdonosa, Lukács Marianna a családi örökséget konvertálta cégvagyonná. A ma nyolcmilliárd forint forgalmú Patika-csoport alapítója szerint az egyik legfontosabb vezetői stratégia a kontroll. Minden üzletembernek szüksége van olyan bizalmasra, aki megerősíti, ha jól dönt, és rávilágít, ha hibás az elképzelése.

Megjelent a júniusi Piac & Profit! Benne az egyik legnagyobb hazai egészségpénztár, a nyolcmilliárd forint forgalmú Patika tulajdonosa, Lukács Marianna beszél arról, hogy milyen ma Magyarországon vállalkozónak lenni. Természetesen az új cafeteria-szabályok mellett sem megyünk el szó nélkül!

Egyetlen önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak ez évtől az – eddig külön-külön nyújtott – egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak minimum öt éven át saját járadékot kell nyújtaniuk, a tagok pedig akár egy pénztáron belül két portfólióban is fialtathatják nyugdíjcélú megtakarításaikat.

A háztartások egészségügyi kiadásainak folyamatos emelkedésével, illetve a magán-egészségügyi szolgáltatások népszerűségének növekedésével egyre nagyobb jelentősége lesz Magyarországon az egészségügyi öngondoskodásnak – Hangzott el az OTP Egészségpénztár sajtóháttér-beszélgetésén. Tavalyi minden eddiginél nagyobb mértékben, több mint 500 millió forinttal növekedett a hozzájuk érkező, egyéni befizetések összege.

A harmadik negyedév végén 1042 milliárd forintra rúgott az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona. Ez 6,53 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi eredményhez képest. Az egy főre jutó vagyon még nagyobb mértékben, 7,65 százalékkal 971 ezer forintra nőtt.

A magyarok közel egyharmada kötne egészségbiztosítást a közeljövőben és lenne hajlandó havi rendszerességgel néhány ezer forintot áldozni erre a célra – derült ki a Századvég Alapítvány által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) számára készített kutatásból.

Idén 105 ezer forintra emelkedett a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A minimálbérhez kapcsolódó cafeteriaösszegek is emelkednek.

A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.

Év végéig minden egészségpénztári tagnak személyes azonosításon kell igazolnia adatai valódiságát. Enélkül jövőre már nem élhetnek egészségpénztári kedvezményeikkel, és nem használhatják egészségkártyájukat sem. De miért van szükség erre a plusz hercehurcára?

Csak gyógyszerre 13 milliárd forintot költ havonta az aktív korú magyar lakosság – ez derült ki a GKI és a PRÉMIUM Pénztárak közös kutatásából. Ez azt jelenti, hogy akinek van, annak minimum 50 ezer forint az átlagos éves gyógyszerköltsége. Az egészségünk fenntartása tehát nem olcsó mulatság, de a kiadásokat lehet csökkenteni. Nézzük, hogyan!

Az első félévben összesen 21 milliárd forintos, 2,5 százalékos hozamot értek el a Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. A kasszák vagyona a második negyedév végén 866,4 milliárd forintot tett ki, ez 2012 második negyedévéhez képest több mint 13 százalékos növekedést jelent.

A munkáltató április 18. óta nemcsak tagdíjat fizethet munkavállalóinak az önkéntes pénztárakba, hanem az Szja tv. legutóbbi módosítása lehetővé tette azt is, hogy célzott támogatásra kössön szerződést a munkáltató és a pénztár. Az új lehetőség leginkább az egészségpénztárak számára hozhat új szolgáltatási lehetőséget.

A Független Pénztárszövetség határozott álláspontja, hogy az új jogszabály, amely szerint idén januártól az egészségpénztár tagjai részére betegségbiztosítást is vásárolhat, merőben ellentétes a Pénztártörvény eddig sértetlen alapelveivel. Ráadásul a biztosítótársaságok SZJA-mentes kárkifizetése könnyen válhat hálapénzzé, ami a magyar egészségügy érdemi átalakulásának legnagyobb akadálya.