Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével együttműködő, a piacon több mint 90 százalékos részesedéssel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárak 1042 milliárd forintos összvagyonnal zárták a harmadik negyedévet, ami 6,53 százalékos gyarapodást jelent éves összevetésben. Az érintett pénztáraknak 2015. szeptember végén 1,073 millió tagja volt, így az egy főre jutó vagyon 971,5 ezer forintra rúgott, ami 7,6 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi 902 ezer forinthoz képest.
„Az összesített vagyon 6,53 százalékos növekedése, valamint az egy főre jutó vagyon 7,6 százalékos növekedés kedvező eredményt jelent a mostani és a jövőben várható alacsony kamatkörnyezetben” - mondta az önkéntes nyugdíjpénztárak eredményeit kommentálva dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke.
Az elnök kiemelte azt is, hogy az idei negyedévekben a tagok egyéni befizetéseinek összege 5-11 százalékkal magasabb volt az előző év azonos negyedévéhez képest. „A tagi befizetések ráadásul az idén minden negyedévben meghaladták az elmúlt tíz évben mért negyedéves összegeket” – fogalmazott dr. Kravalik Gábor. Szerinte kedvező tendenciát jelent, hogy az idei második és harmadik negyedévben a munkáltatói befizetések összege 1-3 százalékkal nőtt. A Pénztárszövetség szerint az év vége kiemelten fontos mind a pénztárak, a tagok és a leendő tagok számára, mivel a tapasztalatok alapján az érintettek ebben az időszakban élnek az adókedvezmények adta lehetőségekkel.
Milliárdok az állami támogatásból
„A pénztárak vagyonnövekedése önmagában is jó ajánlólevél az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításhoz, az adó-visszatérítésként igénybe vehető állami támogatás pedig még vonzóbbá teszi ezt a megoldást” - fogalmazott dr. Kravalik Gábor. Az elnök közölte, hogy az adóhatóság közelmúltban publikált adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok tavalyi befizetéseik után rekordösszegű, 7,2 milliárd forintos adó-visszatérítést kaptak egyéni számláikra.
Népszerűek az egészségpénztárak
Szintén jól szerepeltek a Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárak, amelyek a piac több mint 70 százalékát képviselik. „Látványos eredmény született az egyéni befizetéseknél. A harmadik negyedévben a tagok 2,45 milliárd forintot fizettek be az egészségpénztári számlájukra, ami éves összevetésben kiemelkedő, 14,5 százalékos többletet jelent, a második negyedévhez képest pedig 5,25 százalékos emelkedésnek felel meg” – részletezte a Pénztárszövetséghez tartozó egészségkasszák adatait dr. Kravalik Gábor. A szóban forgó egészségpénztárak összvagyona szeptember végén 42,81 milliárd forintot tett ki, ami 0,5 százalékos növekedést jelent éves szinten.
Az egészségpénztárak fokozódó népszerűségét jelzi, hogy a harmadik negyedév végén 740,2 ezer tagja volt az érintett egészségpénztáraknak, ez pedig 1,5 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. Az egészségpénztárak és az általuk biztosított szolgáltatások kedveltségét mutatja dr. Kravalik Gábor szerint, hogy a harmadik negyedévben 1,77 millió alkalommal, esetenként közel ötezer forint értékben finanszíroztak egészséggel összefüggő szolgáltatást.
A Pénztárszövetség a negyedéves eredmények értékelésekor arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás mellett az egészségpénztári megtakarítás is beépíthető a cafeteriaelemek közé.
Dr. Kravalik Gábor az egészségpénztári munkáltatói befizetések csökkenő trendjéről szólva elmondta, az egészségpénztári hozzájárulással egészségesebbé válhatnak a dolgozók, a munkáltatók pedig fokozhatják az alkalmazottak elégedettségét és lojalitását. A Pénztárszövetség szerint a kedvezményes adózású cafetériás egészségpénztári juttatások segítségével azok is költhetnek az egészségükre, ezen belül az egészségmegőrzésre, megelőzésre, akiknek ez eddig nem feltétlenül fért bele a büdzsébe.
„Az év vége az egészségpénztárak szempontjából is fontos időszak. Bízunk abban, hogy az év végi cafeteriaválasztás során is sokan ismerik majd fel, hogy az egészségpénztári megtakarítások amellett, hogy a napi szintű egészségügyi kiadásokra nyújtanak fedezetet, az egészségügyi tudatosságot is fokozzák, épp ezért a munkáltatóknak és a dolgozóknak érdemes ezt választaniuk, akár a cafeterián keresztül.
„Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megoldásokkal három legyet üthetünk egy csapásra: adókedvezmény, extra bevétel nyugdíjas korban, mindezt a lehető legegészségesebben” – összegezte a pénztári megoldások előnyeit dr. Kravalik Gábor.
